Szilády Zoltán: Bulgária (Összesen 50 példányban kiadott, számozott, bibliofil példány eredeti védődobozában.) (A címfedélen a rézplakett Berán Lajos (1882-1943) szobrász, éremművész munkája.)
Szerzői kiadás
(Budapest)
,
Kiadói egész vászonkötés , 472 oldal
Kiadói egész vászonkötés , 472 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Szerzői kiadás (Centrum Kiadóv. R. T., Bp.), 472 p. + [1] p. + [20] t. (részben színes), ill. + [2] térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első, számozott, bibliofil kiadás. Bulgária. Írta: Szilády Zoltán.
"Ez a könyv famentes papiroson 50 külön példányban készült a Centrum kiadóv. r. t. nyomásában". Ez a 37. számú kézzel számozott példány.
330 képpel, három színes és 17 fekete-fehér műlappal, illetve két térképpel illusztrált, valamint tárgymutatóval, a történeti fejezetek áttekintésével és a hibaigazítások, pótlások jegyzékével kiegészített kötet. A címfedélen lévő rézplakett Berán Lajos (1882-1943) szobrász, éremművész munkája. A címkép verzóján tollal írt ajándékozási bejegyzés látható. A könyvet a Centrum Kiadóvállalat Rt. nyomtatta, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, rézplakettel illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, mintázott kiadói előzéklapokkal, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban, eredeti, feliratozatlan, sérült, foltos védődobozban.
A szerző könyve Bulgáriának az alapos bemutatásáról szól történelmi, kultúrtörténeti háttéranyagok és egyedülálló fotók felhasználásával.
A szerző, Szilády Zoltán (Budapest, Magyarország, 1878. május 21. – Großpösna, 1947. április 15.) zoológus, egyetemi tanár. Kezdetben Budapesten középiskolai tanárként működött, utána Kolozsváron tartott helyettes tanárként előadásokat. 1922-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának múzeumi őre volt, majd igazgatóőre lett. 1925-ben kinevezték a Debreceni Egyetem előadójának, később pedig a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott. Fő kutatási területe a rovartan volt, de mellette foglalkozott művelődéstörténettel, nyelvészettel és etnográfiával is.
"Ez a könyv famentes papiroson 50 külön példányban készült a Centrum kiadóv. r. t. nyomásában". Ez a 37. számú kézzel számozott példány.
330 képpel, három színes és 17 fekete-fehér műlappal, illetve két térképpel illusztrált, valamint tárgymutatóval, a történeti fejezetek áttekintésével és a hibaigazítások, pótlások jegyzékével kiegészített kötet. A címfedélen lévő rézplakett Berán Lajos (1882-1943) szobrász, éremművész munkája. A címkép verzóján tollal írt ajándékozási bejegyzés látható. A könyvet a Centrum Kiadóvállalat Rt. nyomtatta, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, rézplakettel illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, mintázott kiadói előzéklapokkal, hiánytalan, megkímélt, jó állapotban, eredeti, feliratozatlan, sérült, foltos védődobozban.
A szerző könyve Bulgáriának az alapos bemutatásáról szól történelmi, kultúrtörténeti háttéranyagok és egyedülálló fotók felhasználásával.
A szerző, Szilády Zoltán (Budapest, Magyarország, 1878. május 21. – Großpösna, 1947. április 15.) zoológus, egyetemi tanár. Kezdetben Budapesten középiskolai tanárként működött, utána Kolozsváron tartott helyettes tanárként előadásokat. 1922-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának múzeumi őre volt, majd igazgatóőre lett. 1925-ben kinevezték a Debreceni Egyetem előadójának, később pedig a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott. Fő kutatási területe a rovartan volt, de mellette foglalkozott művelődéstörténettel, nyelvészettel és etnográfiával is.
Előszó
Részlet a könyvből: Két kis kapa története Vagy tizennyolc esztendővel ezelőtt ott sétálgattam valakivel a Papok-tava felé, a Mintásban, Nagyenyed áldott fekete földjén. Nem messze a... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Két kis kapa története Vagy tizennyolc esztendővel ezelőtt ott sétálgattam valakivel a Papok-tava felé, a Mintásban, Nagyenyed áldott fekete földjén. Nem messze a Marostól, az enyedi polgármester birtokán bolgár kertészek foglalatoskodtak. Hosszan elnéztem türelmes, pepecselő munkájukat. Megtudakoltam tőlük, hogyan öntöznek, hogy tudják a földet olyan gondosan kihasználni, hogy az egyik terményt le sem szedik, már a másik sarjad mellette. Bámultam a szorgalmukat és kezdtem megérteni, hogy mi az ő titkuk, miért termelnek többet, szebbet, mint mi, miért tudnak nagyobb bért fizetni, olcsóbb árút adni és hogyan lehet az, hogy mégis hazaviszik azt a megtakarított pénzecskét, amiből majd lapostetejü kis ház és virágos kert lesz otthon, valahol a Balkán oldalain, egy puszta parlagon. Tapasztalásaim közben csak megakad a szemem két furcsa kis kapán. Olyan volt a vasuk, mint a fokosnak az éles fele és úgy állottak a nyélben, oldalvást, mint a bronzkori ember fejszéje. Mindjárt észrevettem, hogy ennek a célirányos gyomláló-kapának jó hasznát vehetném én is a kis kertemben és szerettem volna meg is venni mindjárt mind a kettőt. Sokáig kérleltem az öreg gazdát, Dimitroff Pétert, de mind hiába. Nem adhatja ő most, még a legkisebb kapát sem, pedig adná szívesen, nem is pénzért. De nemsokára hazamegy, akkor majd elküldi. Elbúcsúztam... Azóta sok minden történt. Bolgárjaink haza is mentek, de a két kapa nem jutott hozzám. VisszaTartalom
| Utazás a jelenben és a multban | |
| Két kis kapa története | |
| Az Alduna mentén | |
| Russze | |
| Deli Ormán | |
| A vendéglátó kmet | |
| Külevcse | |
| A madarai lovas | |
| Dicsőséges mult | |
| Nagy Simeon városa | |
| Sumen, Kossuth Sumlája | |
| Utban kelet felé | |
| Török világ | |
| Kirándulás Dobrudsa felé | |
| Történeti emlékek | |
| Cserno More | |
| A Fekete-tenger partvidéke | |
| Burgász és környéke | |
| Az első bolgár királyság | |
| Délkeleti Bulgária | |
| Egy új régi város | |
| Kazánlak-Sipka | |
| Az első megujhodás | |
| Az Aszenek fővárosa | |
| Régi monostorok, új városok | |
| A győzedelmes félhold | |
| Északi Bulgária | |
| Serdica-Szredec-Szófia | |
| Ferdinánd fővárosa | |
| Utazás Keletruméliába | |
| Plovdiv | |
| A thrákok fővárosa | |
| Római világ Filippiben | |
| Küzdelem Bizánc és a félhold ellen | |
| A bolgár kultúra föltámadása | |
| A rózsák és a szabadság szülőföldjén | |
| Az utolsó emberöltő | |
| Dohányszüret | |
| Ipar, munkásügy, közjótékonyság Filippopolban | |
| Sztanimaka, Bacskovó és a Rhodope-hegység | |
| Bulgária és a bolgárok | |
| Állam és államfő | |
| A Coburg-ház | |
| Bolgár egyház | |
| Bolgár iskola | |
| Közművelődés | |
| Városok egykor és most | |
| Az őstelepülés | |
| Falusi állapotok | |
| Kereskedelem | |
| Állatvilág | |
| Állattenyésztés, halászat | |
| Klima és növényélet | |
| Bulgária fái és erdőségei | |
| Földművelés | |
| Kertészet, gyümölcstermelés | |
| A bolgár föld története | |
| Ásványértékek, vízerő | |
| A bolgár ipar | |
| Műizlés, képzőművészetek | |
| A bolgár Nemzeti Múzeum | |
| A szófiai Néprajzi Múzeum | |
| Népviselet | |
| Bolgárország lakossága | |
| A bolgárság mint népfaj | |
| Népjellem | |
| Népszokások | |
| Az ősvallás maradványai | |
| Népünnepségek | |
| Halál - temetés - túlvilág | |
| Ősi szertartások, varázslatok | |
| Tájszerűségek | |
| Bolgár írás és nyelv | |
| Régi bolgár népköltészet | |
| Bolgárföldi törökök | |
| Nemzetiségek | |
| Pomákok és pavlikánok | |
| Bolgár Irodalom - Kirándulások magyar és külföldi vonatkozások | |
| A bolgár irodalom története | |
| Bolgár tudományosság | |
| Kirándulások Szófia környékén | |
| Ünnepi hét a Rilai-kolostorban | |
| A trudovákok napja | |
| Rila története | |
| Séták Rila környékén | |
| Vándorlás a Középhegységben | |
| Rózsaolaj-termelés | |
| Kirándulás a Magas Balkánra | |
| A Muszalla | |
| Utazás a nyugati határ mentén | |
| Vraca, táncok, hangszerek | |
| A bolgár zene | |
| Varsec fürdő | |
| Utcai alakok - szekerek | |
| Régi házak | |
| Belogradsik - Bodon - Vidin | |
| A vidini casta | |
| Terület és nemzetiségi kérdések | |
| A makedon probléma | |
| Külföldi bolgárok | |
| Idegen hatások | |
| Magyar utazók bolgár földön | |
| Magyar-bolgár nyelv- és fajrokonság | |
| Bolgár-magyar történeti érintkezések | |
| Rokonság néprajzi alapon |
Tétel sorszám:
372
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
60.000 Ft
Licitek száma: 53
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |