Hannula, J. O./Fagerström, Birger/Sandberg, Börje: Szuomi harca az otthonért, hitért és hazáért 1939-1940. (Tiltólistás kötet)
A háború kezdete, a hadműveletek lefolyása, a békekötés
Szerkesztő
J. O. Hannula
Birger Fagerström
Börje Sandberg
Oy Suomen Kirja
(Helsinki)
Kiadói félvászon kötés
, 148 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
27 cm x 20 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Helsinki, é. n., Oy. Suomen Kirja (Oy F. Tilgmann, Helsinki), 143 p. + [1] p. + [4] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első magyar nyelvű kiadás. Szuomi harca az otthonért, hitért és hazáért 1939-1940. A háború kezdete, a hadműveletek lefolyása, a békekötés. Szerkesztették: J. O. Hannula, Birger Fagerström, Börje Sandberg.
Szöveg közti fekete-fehér, feliratos, eredeti fotókkal és négy egész oldalas térképvázlattal illusztrált kötet. Az előzéklapon tollal írt, idegen nyelvű ajándékozási bejegyzés látható.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos, színes, illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
"...Még mindnyájunk emlékezetében ott él a finnek hősi harcának emléke, melyet 1939-1940 telén vívtak az oroszokkal. Szuomi harca című kiadvány ennek „az otthonért, hitért és hazáért“ vívott eposzba kívánkozó küzdelemnek hiteles történetét mondja el. Megismerteti az olvasókat a háború előzményeivel, a hadműveletek lefolyásával és a békekötéssel. Komoly, tárgyilagos hang, a tények és az igazság tisztelete jellemzi a művet, mely minden hangos hazafiaskodás nélkül a maga mértéktartó hangjával is a hazaszeretet himnuszát énekli..." - (Magyar Kulturszemle, 1942. augusztus 15./5. évfolyam/8. szám).
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
Részlet:
A háború kitörését megelőző események és a háború első két hónapja
Finnország sorsa mindig általános, egész Európára kiterjedő küzdelmek keretében dőlt el. Ha a történelem lapjait nem...
Tovább
Előszó
Részlet:
A háború kitörését megelőző események és a háború első két hónapja
Finnország sorsa mindig általános, egész Európára kiterjedő küzdelmek keretében dőlt el. Ha a történelem lapjait nem tovább, csak az 1808-09 évi finn háborúig lapozzuk vissza, akkor is kimutathatjuk, hogy ez a harc, mely annak idején egy egész évszázadra meghatározta Finnország helyzetét, csupán egyik mozzanatát képezte az Anglia és Napoleon között folyó nagy mérkőzésnek. ugyancsak az 1918-iki finn szabadságharc is a világháborúnak volt egyik epizódja. Finnország helyzetéből folyik, hogy midőn nagy viszályok viharai dúlják föl az európai kontinenst, nekünk sem juthat osztályrészül a közömbös szemlélő szerepe. Ez volt s ez lesz a sorsunk mindörökre.
Mégis midőn tavaly ősszel német csapatok lépték át a lengyel határt s ezzel kezdetét vette az új európai háború, Finnországban általános volt az a hiedelem, hogy országunk ez alkalommal kívül maradhat az események forgatagán. Úgy látszott, hogy sem a német-lengyel konfliktus, sem Németország s a nyugati hatalmak küzdelme nem érinti Finnországot - a veszély számunkra sokkal fenyegetőbb lett volna, vélték a legtöbben, ha Németország és Oroszország között tört volna ki a háború.
Ezt az optimista felfogást, úgy látszott, kézzelfoghatóbb érvekkel is lehetett támogatni. Hiszen Szovjetoroszország a tartui békében elismerte Finnország állami integritását, sőt 1932-ben saját kezdeményezésére megnemtámadási szerződést, illetve ezzel kapcsolatosan békéltető eljárási egyezményt is kötött országunkkal.
Vissza