Lovassy Sándor, Dr.: Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben
Magyar Tudományos Akadémia
(Budapest)
,
Kiadói varrott papírkötés , 86 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 86 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Magyar Tudományos Akadémia (Mérei Nyomda, Keszthely), 86 p. + [1] p., ill. + [1] térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben. A Magyar Tudományos Akadémia Math. és Természettudományi Állandó Bizottsága megbízásából tett helyszíni tanulmányai alapján írta: Dr. Lovassy Sándor.
Az Ecsedi láp és környéke 1896-ig c. fekete-fehér, kihajtható térképpel illusztrált (Készült Lovassy Sándor 1886-1889. évi lápi felvételei alapján; Mérték: 1:75.000; Jelzet: M.700/929; Kiadó: M. Kir. Állami Térképészet), valamint előszóval, függelékkel és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon és néhány oldalon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a Mérei Nyomda, Keszthelyen.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan, jó állapotban.
"...A mű az előszón és bevezetésen kívül két részre oszlik. Az első rész az Ecsedi-láp és környékének ismertetését tartalmazza, nevezetesen a láp földrajzi helyzetét és kiterjedését, keletkezését, a magyar történelemben való szereplését, a lápszéli községek települési viszonyait, a lápszigeteket, a vizinövényvegetáció területi elosztását, a lápi erdőket, az ingólápokat, a láp évszakonkinti arculatát, a lápszéli nép foglalkozását s a „csikász“-okat. A második rész az Ecsedi-láp madárvilágát, annak évszakos jelenségeit és madárfajainak rendszeres ismertetését tárja elénk. A „Függelékében az Ecsediláp lecsapolásának történetével ismertet meg bennünket a szerző. Végül a szerző 1886-89. évi felvételei alapján készült s a m. kir. Állami Térképészet által készített térkép zárja be a művet..." - írta a műről Dr. Csák Árpád (Zalamegyei Ujság, 1931. január 30./14. évfolyam/24. szám).
A kötet szerzője, Dr. Lovassy Sándor (Abony, 1855. október 28. – Keszthely, 1946. július 8.) neves ornitológus, biológus, szakíró. A keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója (1916-1921), a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítója, a Balatoni Múzeumért Egyesület elnöke, valamint a Keszthelyi Hírlap felelős szerkesztője volt.
Az Ecsedi láp és környéke 1896-ig c. fekete-fehér, kihajtható térképpel illusztrált (Készült Lovassy Sándor 1886-1889. évi lápi felvételei alapján; Mérték: 1:75.000; Jelzet: M.700/929; Kiadó: M. Kir. Állami Térképészet), valamint előszóval, függelékkel és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon és néhány oldalon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a Mérei Nyomda, Keszthelyen.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan, jó állapotban.
"...A mű az előszón és bevezetésen kívül két részre oszlik. Az első rész az Ecsedi-láp és környékének ismertetését tartalmazza, nevezetesen a láp földrajzi helyzetét és kiterjedését, keletkezését, a magyar történelemben való szereplését, a lápszéli községek települési viszonyait, a lápszigeteket, a vizinövényvegetáció területi elosztását, a lápi erdőket, az ingólápokat, a láp évszakonkinti arculatát, a lápszéli nép foglalkozását s a „csikász“-okat. A második rész az Ecsedi-láp madárvilágát, annak évszakos jelenségeit és madárfajainak rendszeres ismertetését tárja elénk. A „Függelékében az Ecsediláp lecsapolásának történetével ismertet meg bennünket a szerző. Végül a szerző 1886-89. évi felvételei alapján készült s a m. kir. Állami Térképészet által készített térkép zárja be a művet..." - írta a műről Dr. Csák Árpád (Zalamegyei Ujság, 1931. január 30./14. évfolyam/24. szám).
A kötet szerzője, Dr. Lovassy Sándor (Abony, 1855. október 28. – Keszthely, 1946. július 8.) neves ornitológus, biológus, szakíró. A keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója (1916-1921), a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítója, a Balatoni Múzeumért Egyesület elnöke, valamint a Keszthelyi Hírlap felelős szerkesztője volt.
Előszó
Hazánkban a XVIII. század folyamán megkezdett és különösen a XIX. században nagyobb lendületet vett vízszabályozások és ármentesítések tűntették el az Alföld terjedelmes ingoványait és nádas... TovábbElőszó
Hazánkban a XVIII. század folyamán megkezdett és különösen a XIX. században nagyobb lendületet vett vízszabályozások és ármentesítések tűntették el az Alföld terjedelmes ingoványait és nádas rétségeit, mindmegannyi őstermészeti képeit.Az Ecsedi-lápot Magyarország egyik legnagyobb nádas rétsége gyanánt ismertük, amely az egykori nagyterjedelmű alföldi ősi képek közűl úgyszólván utolsónak maradt. Kiszárítása, eltűnése az egyebütt végzett ármentesítési munkálatok sikere alapján már régen sejthető volt, ami a XIX. század legvégén tényleg be is következett. Vissza
Tartalom
| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| Az Ecsedi-láp és környéke | |
| A láp földrajzi helyzete és terjedtsége | 13 |
| A láp keletkezése | 15 |
| A láp a magyar történelemben | 16 |
| A lápszéli községek településviszonyai | 19 |
| Lápszigetek | 24 |
| Az uralkodó vízinövényvegetáció területi eloszlása a lápon | 26 |
| Lápi erdők | 29 |
| Ingólápok | 30 |
| A láp arculata évszakonkint | 34 |
| A lápszéli nép foglalkozása | 36 |
| A csíkász | 37 |
| Az Ecsedi-láp madárvilága | |
| A lápi madárvilág mozgalmának évszakos jelenségei | 42 |
| A láp madárfajainak rendszeres átnézete | 49 |
| Függelék | |
| Az Ecsedi-láp lecsapolása | 82 |
Tétel sorszám:
249
Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
13.000 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |