Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Számozott kiadás. Keleti magyarok nyomában. Regényes útirajz. Írta: Ignácz Rózsa.
A szerzőt ábrázoló, fekete-fehér címlapkép alatt Ignácz Rózsa tollal beírt aláírása látható.
"Ignácz Rózsa műveinek gyűjteményes kiadásából, kizárólag az előfizetők, a magyar irodalom igaz barátainak tiszteletére, a szerző fényképével és saját kezű ajánlásával ellátott, számozott sorozatok készülnek." Ez a 484. sorozat.
Második kiadás. Címlapképen a szerző fekete-fehér fényképével, illetve Biczó András szöveg közti rajzaival illusztrált, valamint tartalomjegyzékkel ellátott kötet. Az illusztrációk a Néprajzi Múzeum anyagának felhasználásával készültek. Nyomtatta a Hornyánszky Viktor R.-T. Nyomdai Műintézet, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott, népmintás díszítéssel ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, díszített hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) színésznő, író, műfordító. Első írását Benedek Elek közölte a "Cimborában". 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945 és 1947 között lektor a Fővárosi Kiadónál, majd a Református Élet szerkesztője. 1947-től tíz évnyi hallgatásra kényszerült, újabb munkái csak 1957 után jelenhettek meg. Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak.
Előszó
Előszó a második kiadáshoz
A ,,Keleti magyarok nyomában" másodszor is megjelenik. A magyar közönségé a siker, melyet keletre szakadt fajtánk sorsa lankadatlanul érdekel.
Hálás vagyok jó...
Tovább
Előszó
Előszó a második kiadáshoz
A ,,Keleti magyarok nyomában" másodszor is megjelenik. A magyar közönségé a siker, melyet keletre szakadt fajtánk sorsa lankadatlanul érdekel.
Hálás vagyok jó sorsunknak. Adott nekünk ,,kiválóbb, erős magyarokat, akik tudtak férfimódra cselekedni is". A Bukovinába szakadt székelyek ez év tavaszán hazajöttek és letelepedtek Bácskánk dúsan termő fekete földjén.
A magyar történelemben ez az első eset, hogy népi tömegeink tértek haza. Idáig csak egyszer kísérleteztünk telepítéssel - és megbuktunk csúfosan. Mostanáig fajtánk kivándorolt, apadt. Magyarország most kezdi hazahívni, egybetömöríteni fiait.
Szent István gyengének tartotta az egynyelvű birodalmat. ma, Szent István soknyelvű birodalmában, számban, anyagiakban, lélekben, faji öntudatban a legnagyobbnak, legerősebbnek, legfüggetlenebbnek szeretnénk látni a magyart. Minden magyarra szükségünk van. Elsősorban arra, aki vérségileg az, még akkor is, ha évszázadokon át idegen néptengerben élt, idegen ruhát és szokásokat hord és a magyar nyelvet törve beszéli már. Nincsenek közelünkben művelt rokon népek. A magyarság csak szétszórtan élő néptöredékeinkből frissítheti fel magát.
A Bácskába telepített székely sorsán megtapasztalhatjuk, hogy jól telepítünk-e? Az ő sorsukat kell olyan becsületesen elrendeznünk, hogy példájukra azok is lelkesen jöjjenek, akik jó módban élnek az idegenek között.
Van egy álmom.
Mire könyvem második kiadása megjelenik - a moldovai csángómagyarok hazasóvárgása - időszerűtlen lesz. Isten még egyszer ad nekünk egy Teleki Pált. S az a férfiú, mint Teleki a bukovunaiakat - hazahozza a moldovai magyarokat. Akkor én könyvem, ez a vándoló, tettreserkentő írás nem lesz többé időszerű. Azt a sikert álmodom magunknak, hogy ez a könyv emlékirattá váljék, mert a hazavágyók sóvárgása beteljesedett.
Akik ezt a könyvet forgatják, akarják ezt a álmot valóra váltani!
Budapest, 1941 november.
IGNÁCZ RÓZSA.
Vissza