Vincze Lajos festőművész, grafikus a Magyar Hirlap munkatársaként, a különböző riporthelyszíneken, 1970 és 1971 között készített, egyedi dedikációkkal ellátott portré gyűjteménye.
Közel 50 ismert személyről készített tollgrafikát, valamint hozzá tartozó magyar és idegen nyelven íródott dedikációt és aláírást tartalmazó gyűjtemény. A 176 oldal terjedelmű kötetből, a grafikák, illetve a hozzájuk tartozó dedikációk és aláírások 90 számozatlan oldalon helyezkednek el, a többi oldal üres.
Vincze Lajos (1914-2002) magyar festő, grafikus 1968 és 1989 között a Magyar Hírlapnak dolgozott, mint illusztrátor. Ezekben az időkben számos ismert személyről készített rajzot, amik a lap hasábjain is megjelentek. Jelen kötet a művész, 1970 és 1971 közötti riportok során készített rajzait tartalmazza, melyeket a rajzok alanyai (számos ismert színész, művész, politikus, író, tudós, stb.) többségében dedikáltak vagy aláírtak számára.
Néhány ismert személytől származó dedikáció, megjegyzés:
Károlyi Amy (1909-2003) József Attila-díjas magyar költő, műfordító:
"Derékszögű háromszög. Derékszögben állunk a világra egymást támasztva, tanítva, metszve a halál átfogójával egymáshoz szögezve. Károlyi Amy".
Weöres Sándor (1913-1989) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós:
"A világ egy vonalzómellette süket tintabenne a békahalaki csak tintát habzsolde fölfordítja és kidöntia vonalzóra.Emlékül szeretettel improvizálta Weöres Sándor1970. április 20."Devecseri Gábor (1917-1971) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus:
"Még nem vesztettem el a fegyverem. Oda, villával? Inkább sírverem! Szemem nyilával és még más egyébbel, mindazzal, amit a vágyam vezérel! Devecseri Gábor".
Csoóri Sándor (1930-2016) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja:
"Nem fértem el rövid sorokban, nem fértem el az életemben. Csoóri Sándor".
További személyek, akiknek portréja megtalálható a kötetben és dedikálták, vagy aláírták azt Vincze részére:
- Georges-Emmanuel Clancier (1914-2018) francia költő, újságíró. /Dedikálta./
- Pór Judit (1931-1995) műfordító, esszéista, irodalomtörténész, szerkesztő. /Dedikálta./
- Juvan Sesztalov (1937-2011) manysi költő és regényíró. /Dedikálta./
- Szemlér Ferenc (1906-1978) romániai magyar költő, író, műfordító, kritikus. /Dedikálta./
- Ana Blandiana (1942-) Herder-díjas román költő, író, újságíró, a romániai PEN Club elnöke. /Dedikálta./
- Robert von Ranke Graves (1895-1985) angol költő, regényíró, kritikus, tudós, műfordító. /Dedikálta./
- Hans Magnus Enzensberger (1929- 2022) német költő, író, műfordító, szerkesztő-kiadó. /Dedikálta./
- Andrej Andrejevics Voznyeszenszkij (1933-2010) orosz költő, prózaíró, festő. /Dedikálta./
- Eugene Guillevic (1907-1997) francia költő. /Dedikálta./
- Nagy László (1925-1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. /Dedikálta./
- Somlyó György (1920-2006) Kossuth- és többszörös József Attila-díjas magyar költő, író, esszéíró, műfordító, a párizsi Mallarmé Akadémia tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, illetve a Digitális Irodalmi Akadémia alapítótagja. /Dedikálta./
- Pekka Kustaa Parkkinen (1940-1992) finn író és műfordító. /Dedikálta./
- Eugen Jebeleanu (1911-1991) román költő, műfordító, újságíró és tudós. /Dedikálta./
- Vlada Urosevic (1934-) macedón író. /Dedikálta./
- Gianni Toti (1924-2007) olasz költő, író, újságíró és filmművész. /Dedikálta./
- Ella Jane Fitzgerald (1917-1996) tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai dzsesszénekesnő, szakmájának minden idők egyik legkiemelkedőbb személyisége. /Aláírta./
- Doráti Antal (1906-1988) Bartók–Pásztory-díjas karmester, zeneszerző. /Dedikálta./
- Simon István (1926-1975) magyar költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár. /Dedikálta./
- André Wogenscky (1916-2004) francia modernista építész, az Académie des Beaux-Arts tagja. /Aláírta./
- Pán Márta (1923-2008) magyar szobrászművész. /Dedikálta./
- Lucien Hervé (1910-2007) magyar származású fotográfus. /Dedikálta./
- Major Máté (1904-1986) Kossuth-díjas magyar építész, építészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. /Dedikálta./
- Tadeusz Różewicz (1921-2014) lengyel író, költő, drámaíró, a 20. századi lengyel irodalom egyik meghatározó alakja.
- Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova (1937-) szovjet űrhajós, az első nő a világűrben. /Dedikálta./
- Hertta Elina Kuusinen (1904-1974) finn politikus. /Dedikálta./
- Godfrey Turton /Dedikálta./
- Cseres Tibor (1915-1993) Kossuth-díjas magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetségének elnöke. /Nem dedikálta és írta alá a róla készült rajzot./
- Galambos Lajos (1929-1986) József Attila-díjas magyar drámaíró, filmdramaturg, forgatókönyvíró. /Dedikálta./
- Nicolae Herlea (1927-2014) román operaénekes. /Dedikálta./
- Tamkó Sirató Károly (1905-1980) József Attila-díjas magyar költő, művészetfilozófus, műfordító. /Dedikálta./
- Gyarmathy Tihamér (1915-2005) Kossuth-díjas magyar avantgárd festő. /Dedikálta./
- Szabó Gyula /Dedikálta./
- Urbán Ernő (1918-1974) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, újságíró. /Dedikálta./
- Abody Béla (1931-1990) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalmi- és zenekritikus, humorista és szerkesztő, színházigazgató. /Dedikálta./
- Illyés Gyula (1902-1983) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja. /Dedikálta./
- Pátzay Pál (1896-1979) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész, éremművész, kiváló művész, az MTA levelezőtagja. /Aláírta./
- Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko (1932-2017) szovjet-orosz költő. /Dedikálta./
- 9 további személy.
Könyvkötői varrott keménykötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, sérült könyvgerinccel, gazdagon illusztrált belívekkel, két amatőr módon beragasztott lappal, feliratozatlan hátlappal, amatőr papírborítóban.
Vincze Lajos (1914-2002) magyar festő, grafikus. 1946-tól a Magyar Néphadsereg kulturális intézményének vezetője volt, többek között ő kezdeményezte a háborúban súlyosan megsérült Vígszínház a hadsereg támogatásával történő helyreállítását. 1952-től a Néphadsereg Képzőművészeti Stúdióját vezette, 1968-tól pedig a Magyar Hírlap illusztrátoraként működött. Mintegy félszáz könyvet illusztrált, illetve látott el borítóval.