Györffy István, Dr.: A hajduk eredete (dedikált példány)
Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság
(Budapest)
,
Kiadói tűzött papírkötés , 20 oldal
Kiadói tűzött papírkötés , 20 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1927, Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvény-Társaság, 20 p. + [1] térk.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. A hajduk eredete. Írta: Dr. Györffy István nemzeti múzeumi igazgató-őr.
A címlapon a szerző, Györffy István tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. H. I. kedves barátomnak Györffy István".
Egy fekete-fehér, kivehető térképpel (A Bocskay fejedelem által letelepített Hajdúság térképe, Tervezte: Dr. Györffy István.) illusztrált kötet. A címlapon, a térképen és néhány oldalon tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.) magyar néprajzkutató, szakíró, egyetemi tanár, az MTA levelezőtagja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. Kolozsváron szerzett bölcsészdiplomát. A Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, múzeumi segédőre, a moldvai csángók kutatója, résztvevője a félbeszakadt Lénard-féle kisázsiai expedíciónak, MNM igazgatóőre, budapesti egyetemen a néprajz első nyilvános rendes tanára, a Táj- és Népkutató Központ vezetője, a kunság és a hajdúk, matyók néprajzi hagyományainak kutatója. A népi írók falukutató irodalmának egyik előfutára. Neve a Györffy István Kollégium és a belőle kinövő Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) Mozgalom révén vált ismertté Magyarországon.
A címlapon a szerző, Györffy István tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. H. I. kedves barátomnak Györffy István".
Egy fekete-fehér, kivehető térképpel (A Bocskay fejedelem által letelepített Hajdúság térképe, Tervezte: Dr. Györffy István.) illusztrált kötet. A címlapon, a térképen és néhány oldalon tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szigeti és nádudvari Györffy István (Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.) magyar néprajzkutató, szakíró, egyetemi tanár, az MTA levelezőtagja. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. Kolozsváron szerzett bölcsészdiplomát. A Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, múzeumi segédőre, a moldvai csángók kutatója, résztvevője a félbeszakadt Lénard-féle kisázsiai expedíciónak, MNM igazgatóőre, budapesti egyetemen a néprajz első nyilvános rendes tanára, a Táj- és Népkutató Központ vezetője, a kunság és a hajdúk, matyók néprajzi hagyományainak kutatója. A népi írók falukutató irodalmának egyik előfutára. Neve a Györffy István Kollégium és a belőle kinövő Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) Mozgalom révén vált ismertté Magyarországon.
Előszó
Részlet a műből: Böszörmény, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs és Szoboszló népes alföldi városok lakói köztudomás szerint azon szabad hajdú vitézek ivadékai, akikkel Bocskay István fejedelem... TovábbElőszó
Részlet a műből: Böszörmény, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs és Szoboszló népes alföldi városok lakói köztudomás szerint azon szabad hajdú vitézek ivadékai, akikkel Bocskay István fejedelem dicső szabadságharcát megindította és kivívta. Az eltelt 320 esztendő óta a fejedelem adományozta szabadságot sok veszedelem fenyegette, de az utódok megtudták őrizni 1848-ig, sőt önkormányzatukat egészen 1876-ig, amikor Bihar vármegye északi szélével, a Hajdukerület, Hajdú vármegye néven, Debrecen székhellyel, külön vármegyévé alakult. Az újabb helységnév törzskönyvezésnél ezen új vármegyébe bekebelezett biharmegyei községek némelyike szintén "hajdú" előnevet kapott, noha lakosai hajdúk sohasem voltak, viszont az egykor tényleg kiváltságokkal bírt, de az idők folyamán ettől megfosztott biharmegyei hajdú községek hajdú eredetéről a köztudomás szinte semmit sem tud. Maga Dudás Gyula is, aki a Szabad Hajdúk XVI. és XVII. századbeli történetét megírta, ezeket egészen figyelmen kívül hagyta; holott az idők folyamán letelepített és kiváltságos hajdúság nagyobbik felét tették. A köztudomás szerint a hajdúság valami gyülevész, menekült, délszláv elem, mely eladdig, míg Bocskay meg nem szervezte és le nem telepítette őket, az országnak épp oly csapásai voltak, akár a török vagy tatár. Maga e kor kiváló ismerője, Takáts Sándor is nagyobbrészt rácnak tartja őket. Vissza
Tétel sorszám:
144
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
21.100 Ft
Licitek száma: 46
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |