Petőfi Sándor: Szerelem gyötrelme

Budapest, 1923, Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság (Globus Nyomdai Műintézet Részvénytársaság, Bp.), 24 p. + [5] p. + [1] t.: ill.

Szerelem gyötrelme. Cyklus egy szőke hölgyhöz. Írta: Petőfi [Sándor].
"A Szerelem gyötrelme című verseskötetet, mely 1844-ben nem jelenhetett meg, most, a költő születésének évszázados ünnepére a Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság a Petőfi-Társaság szellemi támogatásával 500 számozott példányban adta ki Budapesten az ezerkilencszázhuszonharmadik esztendő tavaszán. A kiadást gondozta Rexa Dezső". Jelen példány számozásának helye kitöltetlen.
A Nemzeti Színházról készült fekete-fehér rajzzal illusztrált, valamint tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. E könyvet szedte, nyomta és fűzte a Globus Nyomdai Műintézet Részvénytársaság, Budapesten, 1923. év április havában.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hátlapon a kiadó feltüntetésével, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
"Petőfinek 1844-dik év november és december havában feltűnt, hogy a Nemzeti Színház egyik páholyában minden este egy szép szőke hölgy ül, akinek az arca az elragadtatás lázától kipirul s aki feltűnő együttérzéssel csügg a színpad költői szenvedélyein. Ez elragadó látványtól a költő rajongó lelkében hirtelen mély érzés vetett lobot. De ekkor fakadt szerelme gyötrő szerelem volt és azok a versek, amiket e szerelem diktált - egy szép, színes ábránd dallamos, rithmikus nyilvánulásai voltak. Már hét verset írt a szép szőke hölgyhöz és már azt tervezi, hogy ezeket a verseket "Szerelem gyötrelme" címen ki fogja adni, amikor megtudja, hogy a csodált hölgy Dessewffy Matild grófkisasszony, s ezzel összeomlanak ábrándjai és megsemmisül a versgyűjtemény kiadásának terve". - olvasható a kötet végén a versgyűjtemény története.
A szerző, Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb, legkiemelkedőbb alakja. A márciusi ifjak tagjaként az 1848. március 15-i események egyik vezéralakja, később a szabadságharc résztvevője. A segesvári csatát követően tűnt el. Költészetében a magyar romantika kiteljesítője, a családi líra, a szerelmi vonzódás, a hitvesi, házastársi szerelem lírai ábrázolója. Tájköltészetében a „puszta”, a magyar Alföld megrajzolója, a „világszabadság” eszményének felvállalója. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.

Bibliofil kiadványok
Petőfi Sándor
Versek, eposzok