Baktay Ervin: India I-II. (aláírt példány)
India múltja és jelene, vallásai, népélete, városai, tájai és műalkotásai/I.: A Pandzsáb, az északnyugati határvidék, a nagymogulok Indiája, Rádzsputána és Gudzserát/II.: A Gangesz-síkság, a buddhizmus szent földje, Bengál, a Dekkan és Dél-India
Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés , 647 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 647 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-02-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1932], Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadása (Hornyánszky V. Rt. Magy. Kir. Udvari Könyvnyomda, Bp.), 323 p. + 1 t.; ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. India I-II. (két kötet egy könyvben). India múltja és jelene, vallásai, népélete, városai, tájai és műalkotásai. Írta: Baktay Ervin.
Az előlapon, a beragasztott tulajdonosi címkén, a szerző, Baktay Ervin tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
I. kötet: A Pandzsáb, az északnyugati határvidék, a nagymogulok Indiája, Rádzsputána és Gudzserát. 41 képtáblán 141 fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált kötet. Bp., é. n., Singer és Wolfner, 323 p. + [1] p. + [41] t.: ill.
II. kötet: A Gangesz-síkság, a buddhizmus szent földje, Bengál, a Dekkan és Dél-India. 41 képtáblán 141 fekete-fehér, feliratos képpel, illetve egy fekete-fehér térképpel illusztrált kötet. Bp., é. n., Singer és Wolfner, 324 p. + [41] t.: ill. + 1 térk.
Részletes kép- és tartalomjegyzékkel, illetve név- és tárgymutatóval kiegészített kötetek. Nyomattak Hornyánszky V. R.-T. magy. kir. udvari könyvnyomdájában, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány dombornyomott, feliratos, illusztrált, keretes címfedéllel, dombornyomott, feliratos, illusztrált könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Erdőbaktai Baktay Ervin /szül. Gottesmann Ervin/ (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az első világháborúban végig a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-1929 között Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és annak meglévő emlékeit, csak 1929-ben - maláriás betegen - tért haza. Az 1930-as évek elején a Kismarosi-szigeten, majd Verőcén lévő római romokkal szemben „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930-1944 között "A Földgömb" c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat elismert szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Tudomány Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1946-1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt. 1956-57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra 1956-ban. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete c. nagy kiállítás előkészítésében. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről, vallásról.
Az előlapon, a beragasztott tulajdonosi címkén, a szerző, Baktay Ervin tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
I. kötet: A Pandzsáb, az északnyugati határvidék, a nagymogulok Indiája, Rádzsputána és Gudzserát. 41 képtáblán 141 fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált kötet. Bp., é. n., Singer és Wolfner, 323 p. + [1] p. + [41] t.: ill.
II. kötet: A Gangesz-síkság, a buddhizmus szent földje, Bengál, a Dekkan és Dél-India. 41 képtáblán 141 fekete-fehér, feliratos képpel, illetve egy fekete-fehér térképpel illusztrált kötet. Bp., é. n., Singer és Wolfner, 324 p. + [41] t.: ill. + 1 térk.
Részletes kép- és tartalomjegyzékkel, illetve név- és tárgymutatóval kiegészített kötetek. Nyomattak Hornyánszky V. R.-T. magy. kir. udvari könyvnyomdájában, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány dombornyomott, feliratos, illusztrált, keretes címfedéllel, dombornyomott, feliratos, illusztrált könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Erdőbaktai Baktay Ervin /szül. Gottesmann Ervin/ (Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festészetet Hollósy Simonnál. Az első világháborúban végig a fronton szolgált. Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát Magyarországon. 1926-1929 között Indiába utazott és tanulmányozta az ottani vallásokat, szokásokat, kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és annak meglévő emlékeit, csak 1929-ben - maláriás betegen - tért haza. Az 1930-as évek elején a Kismarosi-szigeten, majd Verőcén lévő római romokkal szemben „indián törzset és tábort” hozott létre. Az 1930-1944 között "A Földgömb" c. korabeli népszerű ismeretterjesztő folyóirat elismert szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Tudomány Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1946-1958 között a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt. 1956-57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra 1956-ban. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete c. nagy kiállítás előkészítésében. Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország, stb.) tartott előadást az indiai kultúráról, művészetről, vallásról.
Előszó
Indiában sokan még ma is a mesék országát látják. Az útleírások a legtöbb művelt emberbe már ifjúságában beoltották a vágyódást India tündérországa után. De csak keveseknek jut osztályrészül, hogy... TovábbElőszó
Indiában sokan még ma is a mesék országát látják. Az útleírások a legtöbb művelt emberbe már ifjúságában beoltották a vágyódást India tündérországa után. De csak keveseknek jut osztályrészül, hogy el is érhessék vágyuk teljesültét. A távol Keletre utazni még ma, a közlekedés bámulatos fejlődésének korában sem egyszerű dolog. A legtöbb esetben hiányzik hozzá, ha egyéb nem, hát a pénz és az idő - ami az amerikai mondás szerint egyet jelent. Indiába utazni nemcsak költséges passzió, hanem tekintélyes időt is igényel, hiszen egyedül a tengeri útra 16-20 napot kell szánni. És akkor még az utazó előtt áll India óriási területe. Ha a turista - mint a legtöbb idényutazó teszi - éppen csak egy kis részét akarja bejárni ennek a hatalmas területnek, akkor is legalább három-négy hónapot kell számítania a kirándulásra. De tegyük fel, hogy a sok nehézség dacára is sikerül eljutnia Indiába s a sors különös kegye lehetővé teszi számára, hogy az indiai utazásra legalkalmasabb időt - novembertől február végéig, vagyis négy hónapot - álmai országában töltheti. Ez már igazán kiváltságos szerencse, hiszen így az oda- és visszautazással együtt hat hónapig távol maradhat munkájától, otthoni kötelezettségeitől, amit bizony csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Mit tesz hát az ilyen szerencsés ember, amidőn végre India földjére lép? Ki kell használnia idejét. Megvált egy körutazási jegyet Thos. Cook & Son-tól, vagy más utazási irodától. Válogathat az úti programmokban. Összeállítják számára a megnézendő helyek listáját, még azt is feltüntetik, hány napot tölthet itt meg ott. Mindent eleve elintéznek s az utazás aránylag simán, zavartalanul folyik le. A turista sorra jár tizenkét-tizenöt érdekes helyet, legjobb esetben húszat. VisszaTartalom
| India (Előszó) | 5 |
| Kelet felé. Utazás Indiába. Élet a hajón. Port-Said és a Szuezi-csatorna | 10 |
| Bombay. Az európai negyed és a bennszülöttek városa. Elephanta szigetén | 22 |
| Megered az eső. Fel, északra! Szimla, India nyári fővárosa | 32 |
| India története nagy vonásokban | 43 |
| Az Öt Folyó Foldjén. Lahor, a Pandzsáb fővárosa. Régi és modern világ. Dzsalandar | 60 |
| A szikhek szent városa. A szikh felekezet. Hindu orvostudomány. Északi Pandzsáb | 78 |
| A hinduk világnézete. Vallás, bölcseleti rendszerek. Bráhmanizmus és hinduizmus | 95 |
| Az Iszlám Indiában. A hindu-muzulmán súrlódások | 116 |
| India "Vadnyugata". Az északnyugati határvidék és a Khaibár-szoros | 128 |
| Az indiai élet. Szokások. Viselet, étkezés. Szolgaszemélyzet | 137 |
| Indiai figurák. A bazár | 150 |
| Mahárádzsák udvarában. Kapurthala. Dzsind | 162 |
| Patiála. A Darbár. Fény és árnyék. Egy tipikus keleti kényúr | 173 |
| A nagymogulok Indiája. Delhi, India örök városa. New Delhi. A mai Delhi élete. Az urdu nyelv | 191 |
| A Tádzs Mahál és Ágra. A Legnagyobb Nagymogul. Fatépur. Akbár sírja | 209 |
| A nép közt. Falusi élet. Az "Árja Szamádzs" | 227 |
| A rádzsputok földjén. Dzsajpur. Ambir. A Galta-völgy templomai. Majomtisztelet | 242 |
| Adzsmir. India Főfakírja. A Puskar-tó. Ahol Brahmá a világot megteremtette. Csitorgarh. A fehér Udajpur | 255 |
| Abu hegye. Évezredek élő legendái. A dzsainák. A Dilvara-templomok. Acsilgarh. A "Tehénszáj Forrás" | 277 |
| Baroda. Gudzserát földjén. Ahmedábád. Szárkhedzs. Látogatás Mahátma Gándhinál | 293 |
| A szaijágraha Ásram élete. Új India. Gándhi mozgalmának jelentősége | 307 |
| Képek jegyzéke | |
| A Tádzs Mahál holdfényben | |
| Szimla, India nyári fővárosa | |
| Pandzsábi táj | |
| A Hazuri Bágh és a várkapu Lahorban | |
| Részlet a Bádsáhi mecset belsejéből | |
| Kilátás a Hazuri Bágh kioszkjából | |
| Sir Mohamed Ikbál, a Pandzsáb nagy költője | |
| Rádzsa Narendranáth, ismert padzsábi politikus | |
| Rádzsa Kisan Kisor, hagyományokhoz ragaszkodó hindu főnemes | |
| A Minden Vallások Temploma Dzsalandarban | |
| Mindennapos áldozatát bemutató bráhman | |
| A szikh felekezet legszentebb főtemploma Amritszárban | |
| Jómódú szikh családfő a szentkönyv előtt | |
| Előkelő szikh | |
| Darbár a nagymogulok delhi-i palotájában | |
| Mecsetudvar Rávalipindiben | |
| Koránt olvasó indiai mohamedánok | |
| A Khaibár-szoros egy megerődített pathán faluval | |
| Pathán falu utcája | |
| Afghanisztánból érkező tevekaraván | |
| Khasszadárok | |
| Vasúti állomásépület a Khaibár-szorosban | |
| Az Islamia Kollégium Pesávar mellett | |
| Mohamedán asszonyok a konyhájukban | |
| Mohamedán szakács és családja | |
| Hindu szolgák | |
| Hosjárpuri faragók | |
| Menyegzői menet | |
| A dzsindi Mahárádzsa elefántjai esti itatásnál | |
| A dzsini trónörökös | |
| A patiálai trónterem óriási csillárjai | |
| A patiálai Mahárádzsa | |
| Pompás faragású fal a mecsetkapun | |
| A nemrozsdásodó vasoszlop a Kutab Minár alatt | |
| Nizám-ud-Din mohamedán szent sírja | |
| A Dzsama Maszdzsid Delhiben | |
| Dzsaj Szing régi csillagvizsgálója | |
| Sáh Dzsehán nagymogul | |
| A Tádzs Mahál kapuja és egyik szeglettornya | |
| A Muntáz-i Mahál, Sád Dzsehán felesége | |
| Akbár mecsetje az ágrai várban | |
| Régi mogul harcosok (indus film szereplői) | |
| Szitá Dévi híres hindu filmszínésznő | |
| Fatépur látképe | |
| A kihallgatási terem oszlopa Fatépurban | |
| A Bulandi Darváza (Magas kapu) Fatépurban | |
| Régimódi nemesi ház Pandzsábban | |
| Falusi takács | |
| Matindu hindu falu előljárói | |
| Az ambiri "holt várkastély" | |
| Fejedelmek síremlékei az ambiri út mellett | |
| Szent majmok etetése a Galta-völgyi templomban | |
| A Galta-völgyi templomok látképe | |
| Az adzsmiri Darga-mecset | |
| "India Fő Fakirja" Adzsmirban | |
| A Puskar-tó, ahol a hagyomány szerint Mrahmá a világot teremtette | |
| Modern Visnu-templom a Puskar-tó mellett | |
| Régi kastély a csitorgarhi tavon | |
| A Győzelem Tornya a csitorgarhi várban | |
| A dilvarai régi dzsaina templom | |
| Tirthankár (dzsaina szent) szobra | |
| A fehér márványból faragott mennyezet egyik részlete | |
| Pramar király nyilazó szobra Acsilgarhban | |
| A három bivaly szobrai | |
| Sziklás tó Abu hegyén | |
| A Gaumukh-(Tehénszáj-) forrás | |
| Régi hindu szentély a Gaumukh-forrás mellett | |
| Utca Ahmedábádban | |
| Baoli belseje | |
| Az ahmedábádi dzsaina-templom | |
| Márvány-sziget a Udai Puri tavon | |
| Mahmud Bigara szultán síremléke a Szárkhedzsben | |
| Mahmud Bigari szultán cenotáfiuma | |
| Kilátás az egyik Udai Puri márvány-szigetről a fejedelmi palotára | |
| Mahátma Gándhi | |
| Ebéd Gándhi házának tornácán | |
| Fonóterem Gándhi telepén | |
| Szempontok | 5 |
| A Gangesz-síkság. Lakhnau, a dúsak városa. Kanhpur. Tragikus emlékek. A brit uralom válsága | 8 |
| A hindu regevilág termőföldje. Benáresz, a hinduk legszentebb városa. Az indiai asztrológia. Élet Benáreszben | 25 |
| Szádhuk, jógik, vezeklők. Igazi szentek és csalók. A misztikus India | 48 |
| Buddha és tana. A buddhizmus Szentföldjén. Ahol a Buddha megvilágosult, ahol először hirdette a tant, és ahol meghalt | 69 |
| Bengál. Bengál szerepe India újjászületésében. India nagy reformálói. Kalkatta. A Káli-ghát. A hinduizmus sötét oldala | 89 |
| Látogatás Rabindranath Tagorénál. Sántinikétan, a "Békesség Otthon". Tagore mint művész és mint ember. Szurul, a mezőgazdasági reformiskola | 110 |
| Dardzsiling. Kőrösi Csoma Sándor emléke és sírja. Gurkhák és tibetiek. A Himalája és a hegyvilág hatása az ind képzeletre | 122 |
| Puri és a Dzsagannáth-templom. Napkultusz. A kanáraki "Fekete Pagoda" és a Nap misztériuma | 132 |
| A Dekkan. A Nizám országa. Hajderábád és Golkonda. A régi muzulmán kultúra emlékei. Előkelő mohamedánok | 143 |
| Egy kis kitérő északra: Gvalijar és Szancsi-Tope. Adzsanta barlangtemplomai és Ellora kőcsodái. A Himalája-szimbólumok | 159 |
| A maráthák földjén. Sivadzsi, a hinduság nagy nemzeti hőse. Púna. A Deccan College. Dél-India felé | 176 |
| Majszur, India leghaladottabb állama. Bangalur és Majszur. Egy eszmélyi fejedelem | 185 |
| A hindu zene. Indus tánc és színjátszás | 199 |
| A Krisnarádzs-gát. Szeringapatam. Régi templomok. A majszuri őserdő. Párduckaland. A Kék Hegyek közt. Egy titokzatos népfaj | 213 |
| Madrász. Adjar, a teozófusok Rómája. Teozófia. Találkozás Krisnamurtival | 228 |
| Dél-India nagy templomvárosai. A dravida hinduizmus. A Hold-kultusz ősi gyökerei és elterjedése. Tandzsur, Tricsinapalli | 239 |
| Dél-India nagy templomvárosai (folytatás). Srirangam. Dzsembukésvar. Madura. Rámésvaram | 253 |
| A kereszténység Indiában. A hittérítés eredményei és problémái. India Jézusa | 270 |
| Szilan, a trópikus csodasziget. A déli buddhizmus emlékei. Colombo. Anuraddhapura. Pollonarua. Kandi, a régi szinhaléz főváros. Peradénija. Nurélija | 288 |
| Búcsú Indiától | 303 |
| Képek jegyzéke | 307 |
| Név- és tárgymutató | 313 |
| Képek jegyzéke | |
| A benáreszi Gangeszpart | |
| A Husszeinábád-kert Lákhnauban | |
| A lákhnaui Nagymecset | |
| A Kajszár Bágh Lákhnauban | |
| A Residency romjai Lákhnauban | |
| A szipai-lázadás alatt megölt angolok emléke Kanhpurban | |
| Benáreszi hindú templom aranykupolája | |
| Mahárádzsa-palota Benáreszben | |
| Benáreszi ghát | |
| Halottégetés Benáreszben | |
| Ájtatos fürdőzők Benáreszben | |
| Aurangzeb mecsetje Benáreszben | |
| Kígyóbűvölők | |
| Jógi | |
| Bábá Masztrám, a franciából lett szádhu | |
| Benáreszi vezeklő | |
| A szimlai álszent | |
| A nagy pagoda Buddh-Gajában | |
| Buddh-Gaja látképe | |
| Szlupák Buddh-Gajában | |
| A Bó-fa Buddh-Gajában | |
| A nagy pagoda Buddh-Gajában | |
| Egy tibeti láma a "teste hosszával méri fel" a pagoda kerületét | |
| Tájkép Kászia környékén | |
| A kásziai nagy sztupa, a Buddha halálának színhelyén | |
| A Buddha szobra a kásziai Kalkattában | |
| Áldozatra szánt kecskék eladása | |
| Vallásos előadás a kalkattai Dalhousie Square-en | |
| Kegyszerárus és homlokjel-festő bódéja | |
| Rabindranáth Tagur arcképe | |
| Rabindranáth Tagur háza Sántinikétanban | |
| Bengáli lakkmunkát készítő iparművész | |
| Fiatal bengáli az "észrádzs"-on játszik | |
| A "Költő fészke" Szurulban | |
| Dardzsingi piac | |
| A Dzsagannáth-templom Puriban | |
| A Dzsagannáth-templom kapuja | |
| A kanáraki Fekete Pagoda | |
| A "Négytorony" Hajderábádban | |
| Előkelő párszi hölgy a lovával | |
| Tó Hajderábád közelében | |
| Kilátás a golkondai várból a királysírokra | |
| A Szancsi Tope egyik kőkapuja | |
| Részlet az adzsantai falfestményekből | |
| Az adzsantai barlangtemplomok völgye | |
| Az egyik adzsantai barlang bejárata | |
| Buddhista gyülekezőcsarnok Adzsantában | |
| A szómnáthi templom falrészlete | |
| Az egyik ellorai barlangtemplom homlokzata | |
| Az ellorai Kailász-templom | |
| Káli és a Halál szobrai Ellorában | |
| Sivadzsi szobra Púnában | |
| Majszuri utca | |
| A majszuri mahárádzsa palotája kivilágítva | |
| A mahárádzsa felavatja lovát | |
| A majszuri palota ezüstajtaja | |
| A majszuri trónterem | |
| A mahárádzsa trónja | |
| Darbár a palota homlokzati oszlopcsarnokában | |
| A majszuri mahárádzsa díszelefánton | |
| Befuttatott út Majszurban | |
| A Kavéri folyam | |
| Szitárt pengető zenész | |
| Vándormuzsikus a szárengi-n játszik | |
| Kígyókövek a szeringapatami várudvaron | |
| Tipu Szultán síremléke Szeringapatamban | |
| Elefántborjak | |
| Lehasaló uradalmi elefánt | |
| Tóda-ház lakói | |
| Natarádzsa (a táncoló Siva) szobra Tandzsurban | |
| Vimána-gúlatorony (gúpuram) Tandzsurban | |
| A Srirangam-templom külső udvara | |
| A templom elefántjai az Ezeroszlopos Csarnok előtt | |
| Faragott oszlopok a Srirangam-templomban | |
| Tó (Teppa-kulam) a Dzsambukésvar-templomban | |
| A madurai templom gópuramjai | |
| A madurai templom udvara | |
| Templomi állatok Madurában | |
| Dévadászik (templomi táncosnők) | |
| Gópuram kapuja Madurában | |
| Az Iszurumunija Vihára Anuraddhapurában | |
| A Szent Fog temploma Kandiban | |
| Buddhista szerzetesek | |
| Részlet a peradénijai növénykertből | |
| Hegyvidéki táj Szilanban | |
| A pollonaruai tó | |
| Régi sziklaszobor Pollonaruában | |
| Buddha-szobor és szentély Pollonaruában |
Tétel sorszám:
011
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
33.200 Ft
Licitek száma: 27
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |