Kovrig Béla, Dr.: Az uj Oroszország (Tiltólistás kötet)

Tartalom

Előszó 3
I. Fejezet. Ideologia, társadalom és politika 9
Oroszország bevonul Európa probléma körébe. — A szapadnikok és a szlávofilek Oroszországa. — Autokrácia és a parasztság nyomora. — Imperiálizmus, vasút- és iparfejlesztés, munkásosztály. — Kisebbségi- és kultúrpolitika. — Az intelligencia. — Orthodoxia és forradalmi dogma-tuzmus. — A forradalmi irányzat kettőzöttsége, nihilizmus és marxismus.
II. Fejezet. Marxizmus és leninizmus 49
Érett volt-e a marxismus szerint Oroszország 1917-ben a forradalomra? — Az orosz indusztrializmus. — Az orosz munkásság. — A leninizmus. — Lenin és Bucharin, a forradalmi realizmus és utópizmus küzdelme. — Lenin küzdelme „A kommunista" csoportja ellen. — Az ideologusok győzelme
III. Fejezet. Bucharin elmélete 77
A kapitalizmus irracionális. — A finánctőke csökkenti az árutermelés anarchiáját. — Államkapitalista trösztök. — Állami szocializmus, mint átmenetgazdasági korszak. — A forradalom haladása. — Szoclálizálás. — Kommunizmus. — Gazdálkodó alany a kollektív termelésben. — Centralizmus. — Társadalmi könyvvitel. — Uj iparszervezet. — A pénz. — Külkereskedelem állami monopolium. 396
IV. Fejezet. A szovjetek gazdaságpolitikája (1917—21.). Hadikommunizmus.
1. Az agrárforradalom intézményei 90
Agrárforradalmak oka. — A parasztság szegénysége. — Birtokmegoszlása forradalom előtt. — Agrárszociálizmus. — A föld „szocialista szervezete." — Szovjetbirtokok. — Mezőgazdasági közösségek. — Az agrárforradalom számszerű eredményei. — Az agrártervgazdálkodás.
2. Agrárforradalom és a termelés 104
Forradalom és reform. — Agrárrequirálások. — Vetésterületek csökkenése. — Terméseredmények. — Gyapottermelés hanyatlása. — Gépfelszerelés hiánya. — Állatállomány.
3. A szovjetek iparpolitikája 1918-töl 1921-ig 111
Üzemi tanácsak, mint forradalmi sejtek. — A „vad nacionálizálások" áradata. — Az ipari termelés új szervezete. — Anarcho-szindikalista próbálkozások. — Uj jobbágyság. — Ipari militarizmus. — Szakszervezeti vita. — Etatizmus — szindikalizmus — etato-szindikalizmus. — Az ipari termelés pusztulása.
4. A vasutak a hadikommunizmusban 124
„Pályatanácsok." — Mozdonyváltság. — Trotzki vasútpolitikája.
5. „A fogyasztás szervezése" 129
Állami gabonamonopolium. — A kényszerrekvirálásak elmélete. — „Kenyér hadsereg." — A „tervszerű fogyasztási politika" csődje. — Menekülés az éhező városokból.
6. Külkereskedelmi politika 135
Külkereskedelmi monopolium és külkereskedelmi forgalom. 397
7. Bankügy 137
A hitelélet „nacionalizálása." — A Népbank alapítása. — A pénzintézetek megszűnése.
8. Államháztartás (1918—21.) 139
Költségvetési jog. — Állami budgetek. — Költségvetési bevételek és kiadások. — Deficit. — Emissziós gazdálkodás.
9. Valuta 146
Witte valutareformja — Fizetési eszközök 1914-ben. — Az infláció kezdete. — Aranyfedezet csökkenése. — A rubel vásárlóerejének sülyedése. Emisszió és árúindex. — A rubel váltóárfolyma. — Kerenszky emissziós gazdálkodása. — Inflációs fordulópont. — Bucharin pénzelmélete. — Fedezetlen jegykibocsátás. — A pénz megszüntetésének végzetes kísérlete.
V. Fejezet. A hadikommunizmus összeomlása 165
A hadikommunizmus összeomlásának jelző számai. — Mit bizonyit a hadikommunizmus összeomlása ? — A háború és a negativ reprodukció. — A polgárháború gazdasági kihatásai. — Mi volt a hadikommunizmus. — A „Planwirtschaft." — A tervgazdálkodás bírálata. — Wissel-Möllendort, Horten és Rathenau-féle tervgazgálkodási rendszerek bírálata.
VI. Fejezet. Átmenet az uj gazdaságpolitikára. NEP. 195
Természetbeni adó. — A szabad piac. — Visszatérés a pénzgazdálkodáshoz. — Tőkehiány. — Koncessziók. — A nep elgondolása.
VII. Fejezet. A szovjetek uj mezőgazdasági politikája.
1. Agrár-nep____________________________________ 204
Lenin agrárpolitikája. — Az 1921. évi pánorosz agrármozgalom. Az agrárkódex. — A földhöz való jog. — A föld haszonélvezetének különböző formái. — Agrártrösztök. — A mir és a nep. — Agrárkommünök a nepben. — Földmunkások szerződtetése. — Földbérletek. — A mezőnépesség differenciája. — A kulák és a mezőgazdasági hitel. 398
2. Mezőgazdasági termelés a nepben 216
Szárazság-inség. — A vetésterületek emelkedése. — Terméseredmények. — Állatállomány. — A mezőgazdaság gépszükséglete. — Az agrártermelés várható alakulása.
VIII. Fejezet. Az uj iparpolitika.
1. Általános iparpolitika 230
Uj iparszervezet. — Szabad iparűzés. — Ipari bérletek rendszere. — Tökehiány. — A magántulajdon visszaállítása. — A nacionalizált ipar szervezete. — Trösztök. — Állam és a trösztök viszonya. — Szindikátusok. — Közüzemek. — Ipari koncessziók. — Vegyes ipari társaságok.
2. Nehézipar ________________________________ 253
Az egyes ipari vidékek gazdasági jelentősége és összefüggése. — A szén-és vastermelésnek vidékek szerinti megoszlása. — A doni medence nehézipara. — Krivoj Rog. — Az uráli ércbányászat. — A közép- és délorosz ipari vidékek gazdasági összefüggése. — A szén jelentősége Oroszország gazdasági életében. — Széntermelési eredmények a nepben. — A vasérctermelés fejlődése a nepben. — Csiaturi és nikopol megán-telepei. — Rézbányászat. — Nehézipari helyzet 1925-ben.
3. A nep és az olaj 263
Az orosz olaj külpolitikai szerepe. — Olajtrösztök és olajmezők. — Baku. — Olajtermelési eredmények. — Az orosz olaj világpiaci jelentősége. — Olajtrösztök produktivitása és rentabilitása.
4. Gépipar. 272
Budget és gépipari termelés. — Villamosság, mint „proletár-energia." — Elektrifikálás. — Elektrotechnikai ipar helyzete és fejlődésének lehetőségei.
5. Textilipar 278
Fogyszatási válság. — Nyersanyaghiány. — Textilipari nyersanyagoknak: gyapot-, gyapjus len- és kender termelése. — Az orosz textilipar jelentősége és tagozódása. — Textil-szindikátus. — Gyártási eredmények. 399
6. Kisipar-háziipar 287
A kis- és háziiparosok száma. — A termelés értéke. — Artelek. — Háziipari szövetkezetek.
IX. Fejezet. Iparpolitikai viszonyok és összefüggések 292
Az ipari produkció 1924/25-ben. — A nehéz- és könnyűipari fejlődés különbözősége. — Termelési költségek. — Pénzügyi szanálás és az ipar. — Koncentráció. — Állami-, szövetkezeti- és magánipar. — Tervgazdálkodás-e a nep. — Közüzem és állami vállalat. — Rentabilitás. — Termelés és „politika."
X. Fejezet. Szociálpolitika.
1. Munkabérpolitika 302
Béranarchia. — Munkabéralaprendszer. — Pénzügyi és bérpolitikai összefüggések. — Bérmaximálások. — Szakszervezetek a béremelés ellen. — Szakszervezeti mozgalom. — Ipari viták, sztrájkok és a békéltetésügy fejlődése. — A bérek denaturálizálása. — A munkásság valutáris veszteségei. — Indexbér. — Aranybér. — A bérek differenciációja. — Munkabérek a cárizmus alatt és 1925-ben. — 1924/25-i bérhelyzet. — Munkateljesítmény és munkabér.
2. Munkavédelem 320
Munkaidő. — Munkásüdülők. — Köz- és munkásegészségügy. — Lakáspolitika. — A család. — Nő-, anya- és csecsemővédelem. — Szociális biztosítás. — Munkanélküliség és munkaközvetítés. — Iparfelügyelet. — A munkásság életszínvonala 1925-ben.
XI. Fejezet. Kereskedelmi politika 342
Kereskedelem és gazdasági fejlődés. — A vasutak újjászervezése. — A magánkereskedelem térfoglalása. — Nepmen. — A neonep és a szovjetek szövetkezeti politikája. — Az állami-, szövetkezeti- és magánkereskedelem megoszlása. — Külkereskedelmi monopolium. — Vegyes kereskedelmi társaságok. — Külföldiek az orosz külkereskedelemben. — Külkereskedelmi szerződések typusai. — Vámpolitika. — Kereskedelmi mérlegek. — Gabonaexport. 400
XII. Fejezet. Pénzügyek 357
Pénzügyi szanálás. — Az uj adórendszer. — Az állami bevételek és kiadások alakulása. — Az 1923/24. és 1924/25. évi költségvetések. — Pénzügyi szanálás elsonrasztja a szovjetek kulturális és szociális intézményeit. — A pénz problémája. — Denominációk. — Az Állami Bank jegykibocsátása. — A szovcnak és a cservonec. — Párhuzamos papir valuták. — Miért volt elhalaszthatatlanul szükséges a valutareform ? — Szokolnikov valutareformja (1924).
XIII. Fejezet. Proletár kapitalizmus 372
Indusztrializmus és a forradalmi mozgalom.
XIV. Fejezet. A Szovjet-Unió 375
A „proletárdiktatúra" értelem nélküli szólam. — Tanácsrendszer. — Az orosz államszövetség strukturája. — A tanácsok kongresszusa. — A szovjet „parlament." — Az Unió „kormánya. — Választójog. — A kommunista párt és a trojka.
Záró szavak 387
Indiában és Kínában húzódik a szovjetek és Európa között folyó küzdelem frontvonala.
Irodalom 391
Tárgymutató 395 Vissza