Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai
Szerző
Orosz Ernő
Egri Nyomda-Részvénytársaság
(Eger)
Könyvkötői műbőr kötés
, 347 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
26 cm x 20 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Eger, 1906, A szerző kiadása (Egri Nyomda Rt., Eger), VIII p. + 347 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Írta és Hevesvármegye támogatásával kiadja Orosz Ernő, Hevesvármegye levéltárnoka.
Szöveg közti genealógiai ábrákkal, a függelékben vármegyei mutatókkal. Nyomtatta az Egri Nyomda Rt. A címlapon tollal írt, régi tulajdonosi bejegyzés és nyomdai bélyegzés látható.
Könyvkötői műbőr kötésben lévő példány aranyozott feliratos könyvgerinccel, modern előzéklapokkal, néhány belülről megerősített lappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Orosz Ernő (1869-1949) történész, levéltáros, genealógiai író. 1869-től Heves vármegye levéltárnoka volt. Számos a megye múltjához kötődő kutatás fűződik a nevéhez (pl.: 1848 előtti közgyűlések anyaga, nemeslevelek és céhlevelek jegyzéke, megyei tisztviselők névsora, stb.), illetve heraldikai és genealógiai munkássága is jelentős. A címerleírások tömörítésével egy modernebb heraldikai leírási rendszer alapjait vetette meg. Eredményeit rendszeresen publikálta a Turul c. szakfolyóiratban.
Előszó
Még csak félszázaddal ezelőtt is oly társadalmi osztály uralta országunkat, melyre sok kiváltság és jog, de egyúttal azon súlyos és magasztos kötelesség is háramlott, hogy minden időben vérével és...
Tovább
Előszó
Még csak félszázaddal ezelőtt is oly társadalmi osztály uralta országunkat, melyre sok kiváltság és jog, de egyúttal azon súlyos és magasztos kötelesség is háramlott, hogy minden időben vérével és vagyonával áldozzék a haza oltárán s ezt a tatár, török hordák pusztításai, az osztrák politika beolvasztó törekvései daczára is egy évezreden át megtartsa a késő unokák számára.
Ez az osztály volt - a magyar nemesség. Ma már megszűntek kiváltságai, mert a haladó kor szellemétől, a szabadságszeretettől áthatva, önmaga mondott le róluk, de nem szűnt meg a kegyelet, melylyel az elődök iránt a hálás utókor viseltetik. S ez nem is fog megszűnni soha, mert a magyar embernek legsajátosabb erénye nem annyira a párját ritkító - vendégszeretet az élők iránt, mint inkább a legmélységesebb, legbensőbb - kegyelet a halottak iránt.
Emlékezzünk régiekről! E sokat szenvedett nemzetnek mindig volt elég oka reá, hogy a mult emlékeit híven ápolgassa, annál több oka lehet reá válságos időben, a balsors csapásai közepette.
Vissza