Kalmár Gusztáv, Dr.: Magyar geopolitika
Szerző
Dr. Kalmár Gusztáv
Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés
, 191 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 12 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Stádium Sajtóvállalat Rt. kiadása és nyomása, 191 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyar geopolitika. Írta: Dr. Kalmár Gusztáv bencés tanár.
Kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapesten. Borítóterv: "Kanizsai."
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Kalmár Gusztáv (1892-1949) bencés szerzetes, pap, tanár, földrajztudós.
"Kalmár Gusztáv dr., a kiváló bencés tanár Magyar Geopolitika című könyvében ráirányítja a figyelmet azokra a geopolitikai adottságokra, amelyek megszabták eddig is ezeresztendős életünket a Kárpát medencében. Bizonyítja, hogy Magyarország nem egy elpusztított ország romjain épült fel, hanem első államalakulat, amely a Kárpát medence egész területét magába foglalja. Egészen újszerű a nagy magyar tájak egymáshoz való viszonyának tudományos vizsgálata." (Reggel Ujság, 13. évf./4. sz., 4.)
Előszó
Részlet a könyvből:
A HONFOGLALÁS JOGI ÉS TÖRTÉNETI ALAPJA.
Általánosan ismert igazság, hogy a magyarság testvértelenül és rokon nélkül teljesen magára hagyva élt ezer évig és így él még ma...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A HONFOGLALÁS JOGI ÉS TÖRTÉNETI ALAPJA.
Általánosan ismert igazság, hogy a magyarság testvértelenül és rokon nélkül teljesen magára hagyva élt ezer évig és így él még ma is hazájában, a Kárpáti- vagy Középdunai-medencében. A honfoglalás idején a medence szomszédságában élő népek veszedelmes betolakodókat láttak bennük. Ennek az ellenszenvnek azonban nem faji, hanem vallási oka volt. A magyarok pogány vallása roppant szakadékként tátongott köztük és a körüllakó keresztény népek között. Ha a bizánci császárok és egyes német hercegek hébe-hóba mégis közeledést kerestek a magyarsággal, az nem azt jelentette, hogy megbékéltek a pogány jövevényekkel, hanem azt, hogy szükségük volt a honfoglalók katonai segítségére, vagy pedig a veszedelmes szomszédok pusztításaitól akartak ilyen módon megmenekedni. Kétségtelen igazság, hogy a pogány ősvalláshoz való makacs ragaszkodás előbb vagy utóbb a hunok és avarok sorsára juttatta volna nemzetünket. A kereszténység középkori virágkorában egyszerűen lehetetlen volt, hogy a keresztény Európa közepén pogány vallású, erkölcsű és életmódú nép éljen. De elpusztult volna még harcok nélkül is, mert keresztény vallás nélkül nem vehette volna át az európai művelődést. Művelődésben elmaradt nép sorsa pedig nem lehet más, mint lassú beolvadás, vagy meghódolás.
Vissza
Tartalom
1. A honfoglalás jogi és történeti alapja 5
2. Magyarország természeti egysége 20
3. A Kárpáti-medence tájainak geopolitikai jelentősége 27
4. A magyar állam történeti egysége 40
Az ezeréves magyar határok 41
Magyarország határainak kialakulása 43
Harcok a magyar határok épségéért 55
Magyarország területi egységének védelme 73
A szepesi városok visszaszerzése 73
A Temesköz történeti sorsa 79
A déli határőrvidék 99
A Répás-kerület ügye 103
Erdély sorsa 109
5. Magyar geopolitika 120
Geopolitikai erővonalak és ütköző területek 120
A magyar történelem geopolitikai törvényei 127
6. A magyar katonai szervezet és a magyar haza sorsa 164
7. A népesség a geopolitikában 179
Vissza