Konek Sándor, Dr.: Az Ausztriai-Magyar Monarchia statistikai kézikönyve

Tartalom

ELSŐ RÉSZ. Az ausztriai-magyar monarchia alaperői.

I. FEJEZET.
A TERÜLET.
1. §. Az ausztriai-magyar monarchia geográfiái fekvése, külső alakzata és határai 1
2. §. A birodalom és egyes tartományainak térnagysága 7
3. §. A birodalom orografi viszonyai 13
4. §. A birod hydrografi viszonyai. A) Álló vizek 17
B) A birodalom folyó vizei.
5. §. A folyóvizek általán, jelesen a Duna folyam 21
6 a. §. A Duna mellékvizei (a Tiszán kivül) 30
6 b. §. A Tisza és mellékvizei 32
7. §. A birod. többi folyóvizei 39
8. §. Ausztria csatornái 41
9. §. A birodalom ásványvizei és gyógyforrásai 45
10. §. Az éghajlat és a meteorologiai viszonyok 51

II. FEJEZET.
A NÉPESSÉG.
A) A hirodalom általános népesedési viszonyai.
11. §. A népszámlálási törvényhozás és a népösszeirás körüli eljárás 58
12. §. A birod. és egyes tartományainak általános és viszonylagos népeásége 62
13. §. A népnövekvés, a be- és kivándorlás 67
B) A népesedési mozgalmak.
14. §. A népmozgalom jelentősége és annak meghatározására szolgáló kútforrásról 73
I. Az esketések.
15. §. Az esketési arány és az életkornak befolyása 76
16. §. A protogam és palingam esketések 84
17. §. A társadalmi viszonyoknak és a tételes törvényhozásnak befolyása az esketési arányra 89
18. §. A nemzetiség- és a vallás-különbségnek befolyása az esketési arányra 92
II. A születések.
19. §. A születési arány egyáltalán 97
20. §. A törvénytelen születések számaránya 100
21. §. A holtanszülöttek számviszonya 104
22. §. A nem szerinti és többes születések 105
III. A halálozások.
28. §. A halandósági arány egyátalán 109
24. §. A gyermekhalandóság 111
2ö. §. A halandóság az időszak szerint 115
26. §. A halálozás a kimúlások okai szerint 117
27. §. A halandóságra különös befolyást vevő mozzanatok, lakhely, kereset, vallás, nemzetiség 121
C) A Uradalmi népesség állandó viszonyai
28. §. A népesedés állandó viszonyainak értelmezése 126
29. §. A birodalmi népesség a nemi különbség szerint 127
30. §. Az életkor szerinti különbség 130
31. §. A polgári állapot szerinti különbség 133
32. §. A nemzetiség szerinti különbség 136
33. §. A vallás szerinti különbség 145
34. §. A kereset és foglalkozás szerinti különbség 148
35. §. A lakhely szerinti különbség 150
36. §. A tényleges tartozkodás szerinti különbség 157

MÁSODIK RÉSZ. Az ausztriai-magyar monarchia közmüvelődése.

I. FEJEZET.
AZ ANYAGI MIVELTSÉG.
I. Szakasz. - A mezei ipar.
37. §. A mezőgazdasági statistika feladata és annak forrásai a monarchiában 162
A) A földmivelés.
38 a. §. A termőföld nagysága és a termő erő nélküli területhez való aránya a birodalom mindkét réízében 163
38 b. §. A föld minősége és az égalji viszonyoknak a mezőgazdaságra való befolyása 166
39. §. Az emberi szorgalom, mint a földmivelés egyik tényezője 168
40. §. Az állami és társadalmi intézmények, mint a termelés tényezői 174
41. §. A birtokviszonyokat rendező intézkedések 175
42. §. A földhitel és annak kielégítésére szánt intézetek 181
43. §. A gazdászati értelmiség fejlesztésére czélzó intézmények 184
44 a. §. Gabonatermelés, malomipar, meg a lisztforgalom 189
44 b. §. A gabonaforgalom a monarchiában, jelesen a magyar gabonakereskedés 197
45. §. Rizstermelés, gumós és hüvelyes vetemények, keres, növények, kertmivelés és gyümölcstermesztés 200
46. §. A szőlőmivelés és borászat 206
47. §. Az erdőmivelés és erdészet 213
48. §. Az erdészetre befolyást vevő természeti és álladalmi intézményekről 216
B) A baromtenyésztés.
I. A baromtenyésztés egyáltalán.
49. §. Marhatenyésztésünk állapota, jelesen szemközt a rétmiveléssel és a rendelkezésre lévő takarmánynyal 223
II. A baromtenyésztés egyes nemei.
50. §. A lótenyésztés 227
51. §.A szarvasmarhatenyésztés 232
52. §. A juhtenyésztés és gyapjutermelés 239
53. §. A kecske és sertéstenyésztés 245
54. §. Baromfi-, méhtenyésztés, halászat és vadászat 248
C) Az ausztriai birod. mezőgazdasági iparának nemzetgazdászati oldala.
55. §. A földérték, a mezőgazdajövedelem és mezei iparunk világforgalmi jelentősége 253

II. Szakasz. - A bányaipar.
56. §. A bányászatnak általános állapota az egész monarchiában és az arra befolyást vevő intézmények 259
57. §. A bányászatnak általános állapota az egyes tartományokban 265
58. §. Arany- és ezüsttermelés 270
59. §. A vasbányászat és a nyers-vas termelése 274
60. §. A kőszéntermelés 283
61. §. Higany-, réz-, ólom-, ón- és horganytermelés 289
62. §. Egyéb ásványok: nikel, piskolt, wismut, arzenik, kén, uran, chrom, volfram, barnakő, földgyanta és ásványfélék 293
63. §. A só 298
64. §. Föld- s kőnemek 305

III. Szakasz. - A műipar.
A műszorgalom állapota általánvéve.
65. §. A nemesitő iparnak haladása az egész birodalomban és a keresd. mérlegre való befolyása 309
Az ausztriai műiparra befolyást vevő állami és társadalmi intézmények.
66. §. A pénzérték ingadozásai és a hitel 313
67. §. A termelési költségekre befolyó intézmények: vám-politika, forgalom, associatio és képviselése az iparnak (keresk. és iparkamarák) 317
68. §. Az iparos értelmiség fejlesztésére szolgáló intézmények 323
69. §. A törvényhozásnak az iparrai közvetlen kihatása 327
Az egyes iparágak statistikai rajza.
I. Gépek, szállitó-eszközök s különféle szerek gyártása.
70. §. A gépgyártás 331
71. §. Szállitó-eszközök gyártása 334
72. §. Órák, mérnöki, műtői, természettani, mű- és zenészeti szerek gyártása 337
II. Az ásványipar termelényei.
73. §. Az agyagból való áruk készitése 340
74. §. Üveggyártás 343

III. A fémipar.
75. §. A vasipa 346
76. §. Folytatás: a kovácsolt vasból, valamint az aczél- és vasból való gyártmányok 348
77. §. Egyéb metallgyártás, réz-, ón-, horgany- és nemes fémekbőli gyártmányok 351
IV. Vegytani termelények gyártása.
78. §. Kén- és egyéb savak, széksó és szorosan vett vegyészi czikkek gyártása 354
79. §. Műtani czélokra szolgáló olajok, gyertya és szappangyártás 356
80. §. Égő- és gyúszerek gyártása 358
V. Táp- és fogyasztási anyagok gyártása.
81. §. Répaczukor-gyártás 360
82. §. Szeszgyártás 363
83. §. Serfőzés 366
84. §. Dohánygyártás 367
VI. A szövésipar.
85 §. A pamutfonás és szövés ipara 370
86. §. A len- és gyolcsipar 376
87. §. A gyapjuipar 381
88. §. A selyemipar 386
89. §. Csipke-, paszománt- és különféle szőtt, kötött és varrott áruk gyártása 390
VII. Egyéb szerves anyagokat feldolgozó iparok.
90. §. A bőrgyártás 392
91. §. A papírgyártás 394
92. §. A faáruk gyártása, meg a szalma- és egyéb fonatok 397
VIII. A müvészet-iparnemek.
93. §. A könyv-, kő- és réznyomdák 399
94. §. A taneszközök, térképek, szinnyomatás, fényképek és rövid áruk előállitásával foglalkozó ipar 401

IV. Szakasz. - A kereskedelmi ipar.
A) A monarchia külkereskedése.
95. §. A monarchia külforgalmának általános természete és legújabb fejlődése 403
B) A tengeren való ausztriai kereskedés
96. §. A tengeri forgalom és a tengeri hajózás mozgalmai 408
97. §. Az ausztriai kikötőknek részesülése a tengeri forgalomban 412
98. §. A kereskedelmi tengerészet, diszlobogó, fénytornyok, biztosító társulatok és tengerhajózási iskolák 415
99. §. A Lloyd és Dunagőzhajótársulat 419
C) A continentalis külkereskedés.
100. §. A continentalis határokon való forgalom a szomszéd államok részesülése szerint 422
D) Az összes külkereskedés minősége szerint.
101. §. A külkereskedés a be- és kivitel főtárgyai és az egyes tartományok juta-
E) Transitó- és bizonytalan czélu kereskedés
102. §. Az átszállító kereskedés az árúk mennyisége, értéke és a vidékek szerint 430
103. §. A további elkészítés, vagy bizonytalan eladás végetti be- és kivitel 431
F) Dalmátországnalc külforgulma.
104. §. Dalmátiának kül- és transitó-kereskedése 432
G) A hirodalom belkereskedése.
105. §. A birodalom magyar és nem -magyar tartományai közti áruforgalom 433
H) A kereskedést elömozditó eszközök.
I. A közlekedés gyorsítására.
106. §. Az állam- és országutak 436
107. §. A vaspályaügy 439
108. §. A postaügy 446
109. §. A távirdai ügy 451
II. A hitel támogatására.
110. §. A csőd- és kereskedési törvények, a bukások, a suly- és mértékrendszer, meg a pénzegyezvény 453
111. §. Az ausztriai szabadalmazott nemzeti bank 456
112. §. A többi kereskedelmi bankok, a takarékpénztárak, a hitelkínálat és kereslet közti aránytalanság 463
III. A forgalom közvetítésére.
113. §. Az árutőzsdék, consularísügy és a kereskedelmi társulatok 465
IV. Az értelmiség fejlesztésére.
114. §. A kereskedelmi tanintézetek az ausztriai birodalomban 469

II. FEJEZET. A SZELLEMI MIVELTSÉG.
115. §. A szellemi miveltség fontossága egyáltalán és statistikaí feltüntetésének nehézségei 471
I. A tanintézetek mint a szellemi miveltség fötényezője.
116. §. Az elemi tanodák és a népoktatás állapota a birodalomban és annak egyes részeiben 472
117. §. Az elemi tanodák confessionalis és nemzetiségi szempontból, az elemi ok tatás költségei, jelesen a magyar tanulmányi alap, és a népoktatás vezénylése a Lajthántul 480
118. §. A középtanodák; névszerint a polgári iskolák 484
119. §. Gymnasiumok 486
120. §. A tudomány-egyetemek 491
121. §. Külön szakiskolák (jogakadémiák, sebészet szülészet, állatgyógyászat-tan-intézetek, keleti akadémia) 500
II. A szellemi miveltség egyéb tényezői.
122. §. Tudományos és képző-intézetek és társulatok, névszerint a tudomány-akadémiák 503
123. §. A specifious tudományos vagy irodalmi czélokra törekvő intézetek és társulatok 505
III. A művészet mint a szellemi miveltség tényezője.
124. §. A művészeti tan- és képzöintézetek 508

III. FEJEZET. AZ ERKÖLCS-VALLÁSBELI MIVELTSÉG.
125. §. Az érkölcs-vallásbeli miveltség statistikájának lénye 511
126. §. A nevelő-intézetek, árvaházak, kisdedóvodák, bölcsődék, lelenczházak stb. 512
127. §. A közerkölcsiség egyéb támjai és a birodalom bűnvádi statistikája 516
128. §. A szorosan vett vallásos miveltség szemközt a statistikával 521
A clerus viszonyai.
129. §. A világi papság a róm. és örmény-katholikusoknál 521
130. §. A szerzetrendi papság 525
131. §. A görög-kath és görög-keletiegyházi clerus 527
132. §. Mindkét felekezetű evangelika egyház 529
133. §. Az unitária egyház, meg a mózes-vallás 531
134. §. A papjelöltek számára fenálló tanintézetek 532
135. §. A vallás budgetje 533
136. §. A vallásosság egyéb támjai 585
137. §. Az állam és egyházhatalom közti viszony 536

HARMADIK. RÉSZ.

I. FEJEZET.
AZ ALKATIDOM.

Bevezetés 540
I. Szakasz - Az államföhatalom.
138. §. Az uralkodóház, trónörökösödési rend, nagykorúság, ideigl. kormányzás 541
139. §. A trónralépés módja, az uralkodó vallása, czimje, a birod. czimer 541
140. §. Az uralkodó udvartartása 544
141. §. A vitézrendek 546
142. §. A fejedelemnő, az uralkodó család tagjai, meg az udvartartás évi költsége 549

II. Szakasz. - A népképviselet.
A) A közös érdekü viszonyok és elintézésük módja. A delegatiókról.
143. §. A közös ügyek lénye és alkotmányos elintézésükre meghivott képviseleti orgánum szervezete 551
B) A magyar államterület törvényes képviselete.
144. §. A magyar országgyülés 555
C) A Lajthán tuti államterület törvényes képviselete.
145. §. A lajthántuli terület alkotmányos szervezetének alapelvei 560
146. §. A birodalmi tanács (Reichsrath) mint a lajthántuli államterület törv. viselete 562
D) Az egyes országok és tartományok képviselete.
147. §. A bir. tanácsban képviselt országok és tartományok országgyűlése 565

II. FEJEZET. A KORMÁNYIDOM.
Bevezetés 568
I. Szakasz. - A közös államügyek számára fenálló kormány-közegek.
148. §. A közösügyi ministerium szervezete és alkotmányos felelősége 569
149. §. A külügyek és császári ház ministeriuma 570
150. §. A hadügy közös ministeriuma 571
151. §. A pénzügyi közös ministerium 571
152. §. Ö felsége legmagasabb személye körül levő administrativ közegek 572

II. Szakasz. - A két államterület külön ministeriumának szervezete általábanvéve.
153. §. A magyar államterűlet ministeriumának belszervczete és alkotmányos felelőssége 573
154. §. A ministerium szervezete és felelőssége a lajthántuli államterületen 574
155. §. Az u. n. Reichsgericht, mint egyik biztositéka a lajthántuli államterület alkotmányának 576

III. Szakasz. - A magyar kir. egyes ministériumok és az alájuk rendelt igazgatási ágak s közegek.
156. §. A magyar kir. belügyi ministerium 577
157. §. Országos politikai hatóságok a magyar államterületen 579
158. §. A megyei hatóság szervezete Magyarországban 580
159. §. A megyei hatóság szervezése Erdély- meg Horváttótországban 588
160. §. A városi és községi szerkezet 584
161. §. Az országos magyar k. pénzügyministerium 586
162. §. A részint közvetlenül, részint az országos pénzügyi igazgatóságok utján a minist, alá rendelt pénzügyi közegek 588
163. §. A közmunka- és közlekedési magy. kir. ministerium 592
164. §. A vallás- és közoktatási magyar kir. ministerium 593
165. §. Az igazságügyi magyar kir. ministerium 595
166. §. A polgári törvénykezés Magyarországban 595
167. §. A külön törvényszékek és büntető törvénykezés Magyarországban 598
168. §. Horvát-Szlavon- és Erdélyországnak törvénykezése 601
169. §. A honvédelmi magyar kir. ministerium 603
170. §. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. ministerium 605

IV. Szakasz. - A lajthántuli egyes ministeriumok és az alájuk rendelt igazgatási ágak s közegek.
171. §. A belügyi ministerium a Lajthántul 608
172. §. Az országos és járási politikai hatóságok a Lajthán tul 608
173. §. A városi és községi szerkezet a Lajthán tul 610
174. §. A pénzügyi ministerium a Lajthán tul, a közvetlenül alárendelt, meg az országos pénzügyi közegekkel 612
175. §. A vallás- és közoktatás-, meg az igazságügyi ministerium a Lajthán tul 613
176. §. A törvénykezés legújabb szervezete a Lajthán tul 614
177. §. Az elsö folyamodásu bíróságok polgárjogi ügyekben a Lajthán tul 616
178. §. A causalis instantiák : keresk.-, bánya-, tengerjogi, Elbavámi, consularis és hűbérjogi törv. hatóságok 617
179. §. A büntető törvénykezés a Lajthán tul 619
180. §. A másod- és harmadfolyamodásu törvényszékek a Lajthán tul 620
181. §. Az ügyvédi kar az ausztriai-magyar monarchiában 621
182. §. A polgári törvénykezés eredményei az ausztriai-magyar monarchiában 626
183. §. A bűnvádi statistika az ausztriai-magyar monarchiában 630
184. §. A börtönügy statistikája az ausztriai-magyar monarchiában 637
185. §. A honvédelmi és közbiztonságügyi ministerium a Lajthán tul 641
186. §. A kereskedelmi ministerium a Lajthán tul; meg a tenger-, kikötői-és egészségi ügy a monarchia mindkét részében 642
187. §. A földmivelés ministeriuma a Lajthán tul 645
188. §. A legfőbb számszék a Lajthán tul 645

V. Szakasz. - A politikai közigazgatásnak némely eredményei a monarchia mindkét államterületén.
189. §. A szegényügy körüli intézkedések és a pauperismus 646
190.§. A biztosítás ügy, mint a pauperismus elleni óvszer 649
191. §. A munkaösztön ébresztése és gyámolitása, meg a pillanatnyi szorultság esetében való segély 650
192. §. A nyugdíjazási intézetek s egyletek, a közápoló, meg a szegények intézetei 652
193. §. A közegészségi ügy szervezete 653

VI. Szakasz. - Az ausztriai-magyar monarchia államháztartása.
A) Az ausztriai-magyar budget.
194. §. A közjövedelem és kiadások általános kimutatása 658
195. §. Az ausztriai-magyar monarchiának közjövedelem-forrásai egyáltalán 663
B) A közjövedelmi források egyenkint.
a) A directadók.
196. §. A telekadó 665
197. §. A házbér- és épület osztályadó 668
198. §. A kereset- és jövedelemadó 670
b) Az indirectadók.
199. §. A fogyasztási adó a monarchia mindkét államfelében 673
200. §. A határvám-, sd-, dohány-jövedék, meg a bélyegdijak és illetékek utáni jövedelem a monarchia két államfelében 675
201. §. A lotto-, posta-, utvám jövedék és a fémjelzés utáni jövedelem 679
c) Államtulajdon, bányászat és pénzverés utáni bevétel
202. §. Az államjavak és erdőségek a birodalom két államfelében 681
203. §. A kincstári gyár- és bányaüzlet, pénzverés és távirdaügy 682
d) Különféle bevételek.
204. §. A különféle bevételek részletezése és évi nagysága 685
C) Az államkiadások:
205. §. Az egyévi államigénylet egyáltalán és a két államterületen külön-külön 686
D) Az államadósság.
206. §. Az államadósság keletkezése és mai állása 690

VII. Szakasz. — Az ausztriai-magyar hadügy.
a) A szárazföldi haderő.
207. §. A szárazföldi haderő egyes alkatelemei; névszerint a hadsereg hatóságai 698
208. §. A hadsereg intézetei, névszerint a képző és nevelőintézetek 700
209. §. Az ausztriai-magyar csapatok,tekintve azoknak eddigi létszámát és alkatelemeit 703
210. §. A fegyveres erő jelen szervezete; névszerint a hadseregről 705
211. §. A honvédségről 710
212. §. A népfelkelésről 713
213. §. Az eddig fenállott katonai szervezet szerinti egyéb még nem emlitett közegek 714
214. §. A katonai határőrvidék szervezete 715
b) A tengeri haderő.
215. §. Az ausztriai-magyar tengeri haderő szervezete és alkatelemei; névszerint a hatóságok 719
216. §. A hadtengerészeti sereg- és intézetek 720
217. §. A hajóhad létszáma és a hadi kikötők 721
218. §. A katonai törvényszékek szerkezete és a törvénykezés eredményei 723
219. §. A katonai érdemek kitüntetése 726
220. §. Az ausztriai-magyar hadügybudget 727

VIII. Szakasz. - Az ausztriai-magyar monarchiának külviszonyai.
a) A nemzetközi kép viselés.
221. §. A monarchiának követségi személyzete külföldön és más államok követei a monarchiában 730
b) Az ausztriai-magyar monarchiának külösszeköttetései.
222. §. A külállamokkal fenlevő szerződések 732
c) A külső politikai rang.
223. §. Az ausztriai-magyar monarchia külső politikai rangja és államérdekei 734 Vissza