Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban

Tartalom

Első szakasz 1526-1711
Az ország általános állapota 1
Az ipar állapota
Mezei gazdaság. Földmívelés 11
Különösen, a földmívelés akadályai: a pórság sanyarú állapota a folytonos háborúk és féktelenség korában 12
A pórság törvényes viszonyai urához és földéhez 14
A földmívelés állapota; a divatosabb gabnanemek 18
A szőlőmívelés 19
A kertmívelés 20
Állattenyésztés 21
Kézművek, mesterségek
Különösen a városok állapota 23
A kézműcéhek 25
A kézművek divatosabb nemei 28
Bányászat 37
A kereskedés állapota
A kereskedés általános akadályai: a közvélemény; az uralkodó nézetek, s ezeknek következményei, káros szabadékok, árumegállító jogok, harmincadok s ezek körüli visszaélések 45
A pénz változandósága 52
Külkereskedés 60
Magyarország kereskedés Németországgal 61
Ennek tárgyai: szarvas marha 62
Bor 64
Gabna stb. 71
Magyar- lengyel kereskedés 74
Ennek akadályai: a kereskedők zaklatása, kölcsönös tilalmak 75
E kereskedés fő tárgyai 83
Magyar- török kereskedés 86
A m. tengermellék kereskedése 92
Belkereskedés
Annak fő piacai 95
Cikkei s azoknak ára 98
Akadályai: az utak bátortalansága, rosszasága, fogadók hiánya 100
Rendészeti szabályok 105
Befejezésül: az iparosztály külön nemzetiségű elemeinek egymás iránti nyilatkozása 107
Második szakasz 1711-1780
Közös körülmények 111
Az ipar törénete
Mezei gazdaság
Földmívelés: a pórosztály szaporodása, jogainak tágulása 113
A földmívelés körül történt javítások 116
A földmívelés főbb tárgyai: gabna 118
Szőlő 119
Kereskedési növények 120
Kertmívelés, erdőszet 122
Állattenyésztés 124
Ennek főbb ágai: szarvasmarha-, 125
Ló-, 126
Juh-, 127
Méhtenyésztés stb. 129
Műipar
Mesterségek, gyárak, kézművek
Városaink állapota 130
Céheket illető rendelések 132
A közönségesb kézművek 133
Gyárak s manufaktúrák: gyapjuszövet-, 135
Gyapotkelme-, 136
Vászon-manufaktúrák 137
Selyemgyártás 138
Kelmefestés 141
Bőr, hamuzsír, szappany, lőpor, kén, galie, timsó, stb. készítmények 142
Üveg, cserépedény, réz, vas stb. manufaktúrák 145
Bányászat állapota 147
Kereskedés története
Pillantás a világkereskedésre 151
Ennek viszonya a magyar kereskedéshez 153
Külkereskedés
A nyugati és éjszaki tartományokkal 155
A magyar és osztrák kereskedés viszonyai 156
M. Terézia intézkedései a harmincad a vám körül 161
A bécsi kereskedési tanácstól alkotott vámrendszer 165
A kereskedési tanács eltörlesztése 169
A m. tengerpartok kereskedési viszonya 170
Az activ kereskedés fő cikkei: szarvas marha 173
Gabna és bor 174
Dohány 177
Gyapju, bőr, hamuzsír, faggyú, méz, viasz, ásványok stb. 178
Magyar-török kereskedés 180
Belkereskedés
Ennek fő piacai 185
És cikkei 189
Rendészeti szabályok 192
Harmadik szakasz 1780-1790
Közös állapotok 197
Az ipar története
Mezei gazdaság
Földmívelés
A termesztő osztály szaporodása 200
És jobb állapotba helyeztetése 201
Haladás a gabna, tengeri, burgonya, gyapot, dohány, festő füvek, len és kender termesztésében 202
Állattenyésztés
Ló-, 207
Juh-, 209
Selyemhernyó-tenyésztés 210
Műipar
Mesterségek, gyárak, kézművek 212
A városi kézművesek 213
Gyárak: sásvári karton-, mosonyi, munkácsi, kassai stb. posztógyárak stb. 215
A gyárak emelkedésének akadályai 218
Kereskedés története
Igaz-e, hogy II. Józsefnek egyenes szándéka volt, elnyomni a kereskedést? 219
Az elszigetelési rendszer felállítása 221
Új harmincadrendszer 222
Physiocratiai adó- rendszer 223
E rendszer el nem fogadásának következései 230
Az 1788-ban kibocsátott új vámszabályok 231
Ezeknek következése 234
A m. tengermellék kereskedését illető intézkedések 236
A külkereskedés másik, duna-fekete tengeri vonala; az ezen tett kisérletek 238
Ezeknek számos akadályai s nehézségei 239
Ezek elhárítására kötött kereskedési szerződések 241
Ennek következtében tett intézkedések 346
Gollner vállalkozása, a dunai s feketetengeri kereskedést megkisérteni 249
A magyar-török száraz uti kereskedés 250
Összes kereskedésünk mérlege 252
Negyedik szakasz 1790-1825
Az ipart és kereskedést illető általános intézkedések II. József halála után 267
Az ipar története
Mezei gazdaság
Az általános haladás okai 271
A javítások: vízlecsapolások, a futó homok megállítása 273
Gazdasági iskolák s egyesületek 274
Földmívelés. A jobbágyok- és birtokosoktól tett javítások 276
Haladás a földmívelés külön tárgyaiban: gabna-, tengeri-, burgonya-, rizstermesztésben 278
A szőlőmívelésben 280
A kereskedési növényekben: dohány-, len-, kender-, komló-, festő füvekben és gyapotban 281
Kertmívelés 286
A kaszálók s erdők mívelése 288
Állattenyésztés
Juh-, 289
Ló-, 292
Szarvas marha-, 295
Selyemhernyó- stb. tenyésztés 295
Bányászat 298
Mesterségek, kézművek, gyárak
Azoknak eddigi általános akadályai 303
Az e kori haladás részletben: posztó-, karton-, vászon-, selyem-, bőr-, cukor-, olaj-, pálinka-, stb gyárak 305
A városi kézművek 320
A kereskedés története
A kereskedést előmozdító általános körülmények: száraz és vizi utak s a fuvarozás javulása stb. 321
Törvényhozásunk befolyása a kereskedés akadályainak előmozdításába 326
A francia háborúk s a szárazföldi rendszer befolyása kereskedésünkre 342
Activ kereskedésünk főbb részletei: gabna-, 345
Szarvas marha- és juh-, 347
Bor-, 349
Gyapju-, 353
Dohány-, 355
Bőr-, faggyú-, kender-, gubacs, méz-, hamuzsír-, stb. kereskedés 359
A beviteli kereskedés alakulása 362
Általános mérleg 364
Ötödik szakasz - A jelen
Iparunk s kereskedésünk éledésének fő okai 366
Mezei gazdaságunk haladása 370
A földmívelő osztály jobb karba állítása 371
Gazdasági egyesületek 372
Iskolák 375
A műipar emelkedése 377
Kereskedésünk jelen viszonyai 379
Gőzhajózás 380
Osztrák-angol kereskedési szerződés 382
Tekintet belkereskedésünkre 389 Vissza