Asztalos Miklós: Jancsó Benedek Emlékkönyv
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Erdélyi Férfiak Egyesülete (Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Bp.), 413 p. + [2] p. + [2] t.: ill. + [1] térk. (kihajtható)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Jancsó Benedek Emlékkönyv. AZ EFE "Jancsó Benedek Társasága" megbízásából szerkesztette: Asztalos Miklós.
Második változatlan kiadás. Jancsó Benedek fekete-fehér portréjával, egy kihajtható, feliratozott hártyapapírral ellátott térképpel és szöveg közti, fekete-fehér rajzokkal illusztrált, valamint "A mai Románia pénzintézeteinek néhány fontos számlája" c. táblázattal, szerkesztői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány, aranyozott feliratozású, keretes címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, egy vágáshibás térképpel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
"...Az emlékkönyv az új tudományos társaság első kiadványa gyanánt jelent meg. A társaság maga a sokszor emlegetett, de eddig még fel nem állított magyar kisebbségi kutató intézet feladatkörének ellátását vállalta magára és ezt a célt szolgálja az emlékkönyv is, amely szakavatott férfiak értékes cikkeinek gyűjteménye, a nemzetiségi és kisebbségi kulturális kérdésekről. Aktuális és történelmi cikkeinek sorozatában találkozunk Kolosváry Bálint egyetemi tanár nevével, aki első cikkében megemlékezést írt az emlékkönyvbe Jancsó Benedekről, Teleki Pál gróf volt miniszterelnök, Gagyi Jenő miniszteri osztálytanácsos, Szász Zsombor volt országgyűlési képviselő, Buday Árpád egyetemi tanár, vitéz Nagy Iván, Móricz Miklós, Ajtay Gábor, Barabás Endre és mások írásai érdekes képét adják egyrészt a háború előtti magyar nemzetiségpolitikának, másrészt az elszakított területeiken élő magyar kisebbségek mai létért való küzdelmének..." - (Uj Nemzedék, 1931. május 10./13. évfolyam/105. szám).
Jancsó Benedek (1854-1930) pedagógus, publicista, az MTA levelezőtagja. Az 1910-es években az Országos Szabadoktatási Tanács ügyvezető alelnökeként az állami és egyházi iskolahálózaton kívüli, úgynevezett szabadoktatás népszerűsítőjeként és szervezőjeként tevékenykedett, emellett kisebbségpolitikával és nemzetiségtörténettel foglalkozott. Publicisztikáiban főként ez utóbbi témákkal foglalkozott, különösen az erdélyi román kisebbség politikai-ideológiai mozgalmainak és a román irredentizmusnak a szakértőjeként vált ismertté.
Második változatlan kiadás. Jancsó Benedek fekete-fehér portréjával, egy kihajtható, feliratozott hártyapapírral ellátott térképpel és szöveg közti, fekete-fehér rajzokkal illusztrált, valamint "A mai Románia pénzintézeteinek néhány fontos számlája" c. táblázattal, szerkesztői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány, aranyozott feliratozású, keretes címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, egy vágáshibás térképpel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
"...Az emlékkönyv az új tudományos társaság első kiadványa gyanánt jelent meg. A társaság maga a sokszor emlegetett, de eddig még fel nem állított magyar kisebbségi kutató intézet feladatkörének ellátását vállalta magára és ezt a célt szolgálja az emlékkönyv is, amely szakavatott férfiak értékes cikkeinek gyűjteménye, a nemzetiségi és kisebbségi kulturális kérdésekről. Aktuális és történelmi cikkeinek sorozatában találkozunk Kolosváry Bálint egyetemi tanár nevével, aki első cikkében megemlékezést írt az emlékkönyvbe Jancsó Benedekről, Teleki Pál gróf volt miniszterelnök, Gagyi Jenő miniszteri osztálytanácsos, Szász Zsombor volt országgyűlési képviselő, Buday Árpád egyetemi tanár, vitéz Nagy Iván, Móricz Miklós, Ajtay Gábor, Barabás Endre és mások írásai érdekes képét adják egyrészt a háború előtti magyar nemzetiségpolitikának, másrészt az elszakított területeiken élő magyar kisebbségek mai létért való küzdelmének..." - (Uj Nemzedék, 1931. május 10./13. évfolyam/105. szám).
Jancsó Benedek (1854-1930) pedagógus, publicista, az MTA levelezőtagja. Az 1910-es években az Országos Szabadoktatási Tanács ügyvezető alelnökeként az állami és egyházi iskolahálózaton kívüli, úgynevezett szabadoktatás népszerűsítőjeként és szervezőjeként tevékenykedett, emellett kisebbségpolitikával és nemzetiségtörténettel foglalkozott. Publicisztikáiban főként ez utóbbi témákkal foglalkozott, különösen az erdélyi román kisebbség politikai-ideológiai mozgalmainak és a román irredentizmusnak a szakértőjeként vált ismertté.
Előszó
Az Erdélyi Férfiak Egyesülete 1930 október 6-án kegyeletes ünnepélyen áldozott feledhetetlen emlékű halottja, néhai Jancsó Benedek emlékének. Ez alkalomkor elhatározta az Egyesület, hogy kulturális... TovábbElőszó
Az Erdélyi Férfiak Egyesülete 1930 október 6-án kegyeletes ünnepélyen áldozott feledhetetlen emlékű halottja, néhai Jancsó Benedek emlékének. Ez alkalomkor elhatározta az Egyesület, hogy kulturális szakosztályát nemzetiségi és kisebbségtudományi társulattá alakítja át s azt „Jancsó Benedek Társaság"-nak nevezi el. Egy teljességre törekvő nemzetiségi, illetve kisebbségi könyvtárat állít fel, amelyet Jancsó Benedek-Könyvtár név alatt fog átadni a tudományos kutatók nyilvánosságának. Végül megbízta e sorok íróját, szerkesszen egy Jancsó Benedek Emlékkönyvet s azt, mint az új tudományos társaság első kiadványát, rendezze sajtó alá. Őszinte örömmel tettem eleget a kitüntető megbízásnak. Egyrészt alkalmat nyertem ezáltal arra, hogy kegyeletemet a néhai tudós iránt, akinek atyaságos jóindulatát szakirodalmi munkálkodásom kezdő lépésénél oly sokszor tapasztaltam, nem mulandó formában leróhassam, másrészt módom nyílt arra, hogy a nemzetiségi és kisebbségi kérdéssel szakszerűen foglalkozó tanulmányok olyan terjedelmű gyűjteményét adhassam közre, amilyen eddig - propagatív célzat nélkül - nálunk nem látott napvilágot. VisszaTartalom
| Előszó | 7 |
| Emlékezések | |
| Kolosváry Bálint: Emlékezés Jancsó Benedekre | 13 |
| Gagyi Jenő: Jancsó Benedek Bukarestben | 23 |
| Kozocsa Sándor: Jancsó Benedek az irodalomtörténész | 47 |
| Szalai Béla: Jancsó Benedek és a történetírás | 52 |
| Ifj. Könyves Tóth Kálmán: Jancsó Benedek irodalmi munkásság | 62 |
| Történelmi cikkek | |
| Treml Lajos: A románság őshazája és a kontinuitás | 81 |
| Deér József: A magyar-horváth államközösség kezdetei | 97 |
| Asztalos Miklós: Adatok egy erdélyi imperializmus történetéhez. (Az erdélyi református egyház és iskolák államsegélyének rendezése a Habsburt-uralom kezdetén. 1685-1703) | 132 |
| Albrecht Ferenc: A kiegyezési korszak nemzetiségi politikájának értékítélete | 151 |
| Szabó Pál Zoltán: Délutántúl népe. 1830-1920. | 160 |
| Időszerű cikkek | |
| Teleki Pál gróf: Időszerű nemzetközi politikai kérdések a politikai földrajz megvilágításában | 183 |
| Buza László: Kisebbségi nyelvek szabad használata a magánéletben a kisebbségi szerződések szerint | 203 |
| Ajtai Gábor: A kisebbségek nemzetközi jogvédelme | 216 |
| Szász Zsombor: A kisebbségi jogvédelem fejlődésének útjai | 229 |
| J. B. T.: Az erdélyi magyar kisebbség védelmi a Nemzetek Szövetsége előtt | 235 |
| Buday Árpád: Dacia superior egyeteme (Ghibu Onisifor könyve) | 258 |
| Szász Béla: Önkormányzati törekvések az erdélyi magyar kisebbség szolgálatában | 277 |
| Barabás Endre: A magyar és román kulúrpolitika irányai | 291 |
| Móricz Miklós: Románia tőkepolitikája Erdélyben 1919-1929 között | 321 |
| Kniezsa István: A szláv tudományos élet és a magyarság | 340 |
| Moravek Endre: Csehszlovákia helyzete | 347 |
| vitéz Nagy Iván: A magyarság világstatisztikája | 355 |
| Pongrácz Kálmán: Új Hungária eszméje és a mai fiatalság | 400 |
| D. J.: Sufflay Milán (1879-1931) | 410 |
Tétel sorszám:
040
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |