Bodry László/Madarász Gyula/Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője

Előszó

Zalavármegye története. A kutatónak, aki Zalamegye történetét e mű számára kivonatolni akarja, nem könnyű a dolga. Zala ugyanis a magyar vármegyék közül ama kevesek közé tartozik, amelyek története egységes, összefoglaló mű keretében máig sincs megírva. Szinte érthetetlen, hogy Zala, amely egyike a legősibb múltú "megyéinknek, mindezideig adós a történettudománynak a saját monográfiájával, holott az ország életében sokkalta kisebb szerepet játszott és történeti szempontból kevésbbé jelentős megyék egyik-másika, monográfusi ambíciójú szülöttük jóvoltából öt-hat - sőt olyik tíz - kötetes vármegyei történet kiadásával büszkélkedhetik. E mulasztás tagadhatatlanul súlyos és a vármegyék történelmi fejlődéséről és hivatásáról alkotandó egységes áttekintés kialakulása szempontjából határozottan érzékeny hiányosság, amelynek sürgős és méltó pótlása nagyon is indokolt. Nem lehet azonban a zalamegyei monográfia meg nem írásának ódiumát a vármegye közönségére hárítani, mert Zalavármegye közönsége közel hetven év óta sűrű időközökben állandó tanúbizonyságot tesz arról, hogy önkéntes áldozatkészségével a legmesszebbmenően kész támogatni azokat a történelmi kutatásokat, amelyektől Zalavármegye monográfiájának végre valahára való megszületését remélhetik. A mult század hatvanas éveinek elején néhány lelkes történetkutató kezdeményezésére megalakult a Dunántúli Történetkedvelők Társasága, amely egyik feladatául tűzte ki a dunántúli vármegyék monográfiáinak megírását, Zalavármegye 1869. évi január 13-iki közgyűlésén Barcza Sándor alispán terjesztette elő azt az indítványt hirdessenek nyilvános pályázatot a meg\'e történeti monográfiájának megírására. A vármegye közönsége nagy lelkesedéssel fogadta a gondolatot és meglepő mértékű anyagi áldozatkészségei sietett előmozdítani annak megvalósulását, azonban évek és évtizedek múltak el anélkül, hogy a monográfia megírásának ügyében valami érdemleges fordulat állott volna be. Vissza