Pokoly József: Az Erdélyi Református Egyház története I-III.; IV-V.

Tartalom

I. KÖTET
BEVEZETÉS
1. Az erdélyi protestantismus történel mi jelentősége. Alkotmány, nemzeti eszme és a protestantismus. Erdély és a protestantismus. A négy recepta religió és a vallási türelem. Protestáns hazaszeretet. A ref. egyház a négy recepta religió között 1-8
2. Az erdélyi reformátió előzményei. A gyulafehérvári püspökség. Hussiták Erdélyben. A baseli zsinat hatása. Humanismus és humanisták. A felső és alsó klérus. A szászok. Erdély államjogi helyzete a mohácsi vész előtt 9-29
3. A lutheri reformátió befogadása. A reformátió a szászok között. János király és a gyulafehérvári káptalan magatartása. Fordulat a magyar nemzeti közvéleményben. A németországi események hatása. honter János és a szász nemzeti egyház. Az első vallásügyi törvények és az első zsinatok. A szabad vallásgyakorlat kimondása. Ferdinánd uralkodása. Az erdélyi prot. egyházpolitika alapjai. bornemisza püspök. A gyulafehérvári dioecesis bomlása. A széki zsinat. Erdély különállása. Petrovics péter és a secularisatio. magyar nemzeti egyház 30-97
ELSŐ KORSZAK
A nemzeti fejedelmek kora
4. A református egyház megalakulása. A schweizi reformátió első nyomai. Petrovics és Kálmáncsehi. nationaális synodus. A sakramentárius eretnekek. Melathon és a magyar kálvinista reformátió. mélius és a nagy confoederalió. Heltai és Dávid sakramentáriusok. A marosvásárhelyi hitvallás. Defensio és brevis confessió. Országos biztosok a zsinaton. Az akadémiák véleménye. A kálvinismus válponton. A tarczal-tordai zsinat a hitrendszert kiépíti. országos bonyodalmak. Blandrata Erdélybe jön. János Zsigmond és Alésius. A nagyenyedi zsinat. Blandrata a király képe. Dávid Ferencz az első református püspök. A tordai országgyűlés a református vallást befogadja 101-165
5. Az unitárismus fellépése és a nagy hiviták. Az erdélyi magyar egyház - református. A magyar nyelv és a tanügy lendülete. Felekezeti türelmetlenség és ennek okai. Blandrata antitrinitárius magvetése. Dávid Ferencz, a tanítvány. Az unitárismus első lépései és Szikszay Balázs. Egri Lukács a felföldön. A fehérvári és marosvásárhelyi egyesség. Dávid vitája Károlyi Péterrel. Uj kijelentés. A tordai «zsinatocska». A debreczeni zsinat hármas munkálata. Unitárius nyomda. Dávid feleletei Méliusnak. Az első unitárius hitvallás. Szabad igehirdetés. Parousia és chiliasmus. A fehérvári tiznapos disputátió. Békés Gáspár és Pókay Jakab, az új hit oszlopai. Kolozsvári templom-per. De falsa et vera... A váradi hivita. «Új eretnekség». Censura. Az unitárius vallás befogadása. János Zsigmond meghal 166-239
6. Az unitárismus hanyatlása. Róm. katholikus visszahatás. Az ariánus Erdély az európai közvélemény szemeiben. Báthory István fejelem. Az evangélikusok és reformátusok szervezkednek. Az innovátió újból eltiltatik. A magyar nemzeti egyház bomlása. Sándor András püspök. Dávid Ferencz tragédiája. Erdélybe jezsuiták jönnek. Bocskay Erzsébet halála. A róm. kath. visszahatás kezdete. Irodalmi viták. A nagy pestis. A medgyesi országgyűlés a jezsuitákat kizárja az országból. Giczy János kormányzósága. Báthory Zsigmond «absolutus princeps». Reservatio nemtalis. Jezsuiták álruhában. Carillo Alfons működése. A kolozsvári politikai gyilkosság. Rekatholisatió tűzzel-vassal. Bátory András, Mihály vajda, Básta György. A «gratia» kora. Bocskay István támadása 240-312
II. KÖTET
ELSŐ KORSZAK.
A nemzeti fejedelmek kora.
7. Az «orthodoxa ecclesia» megszilárdulása. A hosszú hháború gyümölcsei. Bocskay Erdély fejedelme. A pápa Rudolf császárt az eretnekek ellen tüzeli. A császár Bocskay-nak ariánus hirét költi. A medgyesi országgyűlés és a jezsuiták. Papi özvegyek diplomája. A bécsi béke. Bocskay halála, temetése, végrendelete. Rákóczy Zsigmond. A jezsuiták újból kitiltatnak. Báthory Gábor a róm. katholikusok fejedelem-jelöltje. A hajdu vitézek kívánságai. Báthory Gábor fejedelem. «Orthodoxa ecclesia» Kolozsvárt, A dési és tordai ref. gyülekezetek. A széki merénylet és a beszterczei országgyűlés. A szombatosság. Dávidisták, Gerendisták, Judaizánsok. Báthory Gábor zsarnoksága. Ellene általános ellenszenv támad. Meggyilkoltatik 5—52
8/a. A virágzás korszaka. Bethlen Gábor. Bethlen Gábor trónralópésének jelentősége. A ref. egyház szerepe a fejedelem terveiben. Az egyház emelkedése. Vallás-eskölcsi reformok. Judaizánsok. A reformátusok és unitáriusok versengése. Bethlen Gábor, a magyar alkotmány és vallásszabadság védelmére fegyvert fog. Lelki készülődés. A nickolsburgi béke európai jelentősége. Matthias-redivivus. Az akadémia. Reformtervek a tanügy és a kultusz terén. Cecilia Eenata. Bethlen házassága Brandenburgi Katalinnal. Utolsó tervei. Az akadémia megalapítása. Katalin hithagyása. A pápa az Antikrisztis. Az erdélyi papság armálisa. Bethlen végrendelete, halála, jellemzése 53—107
8/b. A virágzás korszaka. I. Rákóczy György. Róm. katholikus ármányok. Az unió megújítása. Katalin és Bethlen lemondása. I. Rákóczy György Erdély fejedelmévé választatik. Első intézkedései egyháza javára. A sérelmek orvoslása. A kollégium elhelyezése. Geleji István püspök. A nagy Graduál. Bethlen István támadása. Zsidózók és unitáriusok. A dési terminus. A róm. katholikusok panaszai. Nova Transilvania és Talio. Az ifjú Eákóczy György házassága Báthory Zsófiával. A Protestantismus hatása az erdélyi róm. katholicismusra. Törekvések az oláhság reformálására. Rákóczy és a linczi béke. A puritanismus fellépésének egyházpolitikai hatása. Szatmár-németii zsinat. Az erdélyi és partiumi ref. egyházak uniója. Geleji kánon szerkesztése. A fejedelem magatartása a kánonokkal szemben. Halála. I. Rákóczy György az «orthodoxus fejedelem» 108—208
9. Politika az egyházban. II. Rákóczy György öröksége.
A református egyház belső bajai. A fejedelem a presbyteriánusok és püspökösökkel szemben. A Geleji-kánonok. Medgyesi Pál s a Dialógus politico-ecclesiasticus. Az Approbáták egyházpolitikája. A világiak befolyásának biztosítása. Az autonomia veszedelme. Lórántfi Zsuzsánna az Approbáták ellen. Kollégiumi kurátorá-tus. A presbyteresek elnyomatása. Basire Izsák a har-czot újból lángra lobbantja. II. Eákóczy György püspökös és consistoriális eszméi. Drabicius a próféta. A lengyel hadjárat. Erdély veszedelme. Barcsay és a presbyteriánusok. Paptanács. Homágium. Apáczai aka-idémia állítási terve. Lórántfi Zsuzsánna halála. Várad eleste. A presbyteresek rövid diadala. Kemény János fejedelemsége a püspökös igazgatást helyre állítja 209—253
10. Az utolsó orthodoxus fejedelem. Apafy trónra lépte.
A romok felépítését munkába veszi. A magyarországi protestánsok helyzetének válságos fordulata. Báthory Zsófia. Az erdélyi róm. katholikusok követelő fellépése. A Wesselényi-összeesküvés. Czeglédy István, a kassai pap. A delegatum indicium s a gálya-rabság. Erdély kísérletei az üldözött hitsorsosok helyzetének javítására. Az erdélyi róm. katholikusok még egyszer fellépnek. Törvény a szombatosok ellen. Polémia az unitáriusokkal. Az oláh unió folytatólagos munkálása. A fejedelem absolut törekvései a ref. egyház autonómiájának sérelmére. A nagy átalakulás küszöbén. Az utolsó orthodoxus fejedelem halála 254—296

III. KÖTET
MÁSODIK KORSZAK, Erdély a habsburg-házi királyok fenhatósága alatt.
11. A diploma és annak előzményei. A török hatalom hanyatlása. Dunod páter diploma-tervezete. Az 1686. évi tervezet. Papok a politikában. Nagyari prédikácziója. Lotheringeni Károly pontozatai. Caraffa Erdélyben. Tököly támadása. Bethlen Miklós a diplomát lehozza Bécsből. Vallásügyi pontok. A diploma ünnepélyes formában. Eltérő részletek. Alkudozások a róm. katholikusokkal. Bécsi küzdelmek a vallásügy biztosítása körül. Az Alvinczy-féle vallásügyi pótdiplonia 9—27
12. A diploma fejlesztése. Az erdélyi udvari kanczellária felállíttatik. Kísérlet az egyháziak megadóztatására. Száva Mihály bécsi követsége. Az új bárók. «Eóm. kath. státus» és kívánságai. Fejlesztési elmélet. Illyés András püspök kiutasíttatása. Egy hazaáruló memorandum. A Mikes-féle punktumok. Oláh unió a róm. katholicismus javára. Apor István a kamerátikumokat megtámadja. Wass György küldetése. Az eretnekség lassú kiirtásának terve. Harcz a Mikes-féle 5 pont ellen. A fehérvári kollégium elfoglalása. «Ideiglenesen eltűrt tolakodó akatholikus atyafiak». II. Rákóczy Ferencz támadása és fejedelemsége. «Nóé galambja». Szomorú virágvasárnap. A szatmári béke 28—65
13/«. Az elnyomatás kora. III. Karoly. A király ígéretei. Szerzetes invasió. A főconsistorium szervezkedése. A ka-merátikumok folyósíttatnak. 0 felsége Gyulafehérvárt nem tűr magyart. Mártonffy püspök az első eonsiliárius. Zaklatások, templom-foglalások. A successio. Az 1727. évi deczemberi rendelet. Eemorata iustitia. Lázár János követsége. ludex indisputabilis. Br. Sorger működése. Szigeti Gy. István püspök és a ref. mágnások fogsága 66—88
13/&. Az elnyomatás kora. Mária Terézia. A királynő trónralépte. Az első deputatió kudareza. Klobusitzky és az 1744. évi törvényhozás. Ujabb tervek. Az egyház anyagi létfeltételei megtámadtatnak. Az ispotályok. Az udvarhelyi iskola veszedelme. Püspöki jószágok. Borosnyai L. János, az első «diplomaticus püspök». Apostasia rendeletek. A külföldi egyetemek látogatása megszorittatik. Ünnepszentelés. Templomfoglalási tilalom. Pia fundatiók. Fundus convertitorum. Protestáns egyetem. Pápai beavatkozás házassági jogunkba. Hajsza a symbolikus könyvek ellen. Gyermek-rablások és a nagyszebeni Theresianum. Kálvinista családok pápista oldalágai. Hitbuzgóság és kitartás 89—118
14. Türelem a bevett vallásoknak. II. József császár fogyatékos jóakarata. Az erdélyi türelmi rendelet. Az autonomia gondnokság alatt. Ius Ecclesiasticum. Iura in sacris. A «megkorrigált kepe.» Székely katonaság. Az egyházi javak bevonásának terve. Az iskolai autonomia sérelme. A templomok tulajdonjoga. Feliratok. Cserey Ilona áttérése. A türelmi rendeletek kijavítása. «A Jose-phinum». II. József halála 119—146
15. Sub pondere ereseit. II. Lipót biztosító irata. Erdély országgyűlést kíván. Az 1791. évi vallásügyi törvények. Gróf Battyány Ignácz és a klérikális ellenzék. Függő kérdések. A revolutió gyökere a reformatió. Reactionárius rendeletek. Érintkezés a magyarországi testvér kerületekkel. Örvendetes fellendülés. Ujabb törvényjavaslatok az egyenlőség és viszonosság alapján. A devalvatio. A szent-szövetség hatása. A reformátió 300-ados jubileuma. Eudnay róm. kath. püspök. Bécsi prot. theologia. Br. Szepessy Ignácz türelmessége. A Laval levele. Censura. Az egyház kihallgatásért esedezik. Folyamodványa visszautasíttatik. A főconsistorium ujjá szervezése. A kormány a szervezkedést megakadályozza. Vallássérelmek az országgyűlésen. Sikertelen küzdelmek a jogért. A «szent év». A pesti értekezlet. Az egyházi unió eszméje s akadályai 147—198
16. Az országos egyház végső évei. Az unio. Az absolutismus az egyház működését nem akadályozza. Organisations Entwurf. Eodola Sámuel h. püspök. Közadakozásból fentartott iskolák. Haynald az «erdélyipüspök». Erdélyi pátens-terv. Az egyház-alkotmány átalakítása. Kamerátikumok. Dézma-megváltás. Közigazgatási és házi pénztár. «Szervezeti javaslat» a középiskolák számára. Népiskolák feladása. Erdély a konventen. Az unio. «Erdélyi ev. ref. egyházkerület» 199—221

IV. KÖTET
ELSŐ KOrSZAK.
I. Egyházalkotmány és jog.
A) Egyház és állam.
1. A ius reformandi és a négy recepta religio. A róm. kath. vallás egyedül jogosultsága; eretnekség. Eégi és új hit egy egyházban. A bevett vallások rendszere. A secularisatio, mint annak biztosítéka. Ius reformandi. A református vallás recipiálása. Az állami felügyelet veszélye. Eeactio. A negyedik bevett vallás. Újítási tilalmak. A jobbágyság szabad vallásgyakorlata. A bevett vallásokon kívüli szekták; szombatosság. Az egyházpolitikai alapelvek kijegeczesedése az Approbátákban 1—32
2. A felekezeti egyházak kialakulása. Autonomia. A reformatio czélja. Az egyHáz egysége. A bomlás első tünetei. Nemzetiségi egyházak. Kísérletek felekezeti egyház alkotására. A felekezeti egyházak kialakulása. A régi egység későbbi emlékei. Eóm. kath. autonomia — prot. autonomia. Ius advocatIAe. A törvényhatóságok szerepe. Interconfessionális állam 33—63
3. A fejedelem jogviszonya az egyházhoz. A főkegyúri jog. Törekvések ennek fentartására. Superintendens-válasz-tás és megerősítés. Census cathedraticus. A fejedelem, mint a reformatío vezetője. Az interconfessionális állam feje, a maga egyházának főpatronusa. Az orthodoxus fejedelmek. ApaFy és a főconsistorium 64—85
B) Egyháziak és egyházi testületek.
4. Az egyháziak jogállása. Az egyházi rend «status» és nem «ordo». Az egyházi kiváltságok. Az orthodoxus püspök; választásának módja ; primus inter pares. utban a hierarchia felé 86—105
5. Lelkipásztor és egyházközség. A protestáns lelkipásztor az Isten igéjének szolgája. Lelkészválasztás. A «pap-marasztás)). A patrónus és befolyása a lelkészválasztásra. Lelkészi javadalom. A «mester». Fabrica ecclesise. Városi egyházközségek. Plebánus és káplán. Első és második lelkész; «kispap». A városi magistratus, mint consistorium. Külön egyházi consistoriumok. Kiváltságos állásban levő városi gyülekezetek. A «megye». Az egyházlátogatás, mint a gyülekezeti igazgatás kiegészítője 106—138
6. Az egyházmegye. Az egyházi kormányzat legrégibb szerve. A papság egyesülete. Az egyházmegye közigazgatási tevékenységének kifejlődése a bíráskodásból és egyházlátogatásból. A partialis. Esperes, jegyző és ülnöktársak. Egyházmegyei háztartás 139—160
7. Az anyaszentegyház. Az erdélyi ref. anyaszentegyház nemzeti egyház. Kezdetben a papság szervezete. A papok kötelesek valamennyien megjelenni a gyűlésekre. A képviselet kezdetei. A szent generális. Püspöki szék.
A generális visitatio. A közigazgatás fejlődése 161—178
C) Az egyházalkotmány változása.
8. Independentismus és presbyterianismus. A hierarchicus elemek a róm. katholieismus maradványai. Szilvásujfalvi K. Imre támadása. Tolnai D. János és társai. A «Kegyesség formulájá»-nak hatása Magyarországon s Erdélyben. A puritánusok fellépése az egyházalkotmány ellen. Medgyesi Pál presbyterianismusa. A szatmárnémeti zsinat, A presbyteresek visszaszoríttatnak. Újból való fellépésűk Apafy idejében. Szentiváni János küküllői esperes. A fehérvári generális zsinat és főconsistorium 179—202
9. Az egyházalkotmány átalakulóban. Az átalakulás jogi alapjai és formája. A szent generális és az első plénum főconsistorium. Az egyháziak és világiak harcza. Kovásznai Benedek. A nagyenyedi político-ecclesiastica congregatio. Az első állandó főconsistorium. Ennek hatásköre 203—212
B) Egyházi vagyon.
10. A közegyházi vagyon. Gilányi-hagyaték. Az egyházi közvagyon első Dyomai; Geleji. A török-tatár dúlás eredménye. Csulai emlékének megrágalmazása. A collecta. Tofeus megszerzi a Gilányianum legatumot. Harcz a generális eklézsia és a kollégiumok között e hagyaték miatt. Amstelodámi biblia — amstelodámi pénz. A Gi-lányi-féle hagyaték a főconsistorium kezébe kerül 213—235
II. Kultusz és erkölcsi élet.
11. A kultusz. A róm. kath. kultusz előbb lutheránussá, majd reformátussá alakul. Az átalakulás conservativ természetű. Az igehirdetés a pericopa rendszer keretében. Kátémagyarázat. Szertartásos ének és a nagy graduál. Az éneklés átalakulása az impressum és a zsoltárok utján. A puritanismus hatása. A kultuszalkatrészek elhelyezése. Ünnepek. Sákramentumok kiszolgáltatása. Templomon kívüli egyházi szertartások 236—25.3
12. Erkölcsi élet. A hit által való megigazulás tanának erkölcs-emelő hatása. Csak a protestánsnak [növelt nemzedéken látható teljesen. A ref. egyház erkölcsi szigora s kölcsönviszonya az állammal. E viszony, mint társadalomnevelő hatékony eszköz. Az 1619. évi bűnbánati törvények. Egyházfegyelmi vonások az állami törvényhozásban. Az egyházfegyelmi kánonok. A tanítás, mint a legjobb nevelőeszköz. Nagy csapások erkölcsrontó hatása. A ref. egyház által elért eredmények a múlthoz s a XVIII. századbeli viszonyokhoz hasonlítva 254—269
III. Tanügy és irodalom.
13. Tanügy. Az erdélyi reformatio kezdettől fogva országos érdek gyanánt tekinti a tanügyet. Állami segélylyel gyarapított iskolák. A városi iskolákról általában. Minden iskola — középiskola. A tanítás czélja. Nevezetesebb iskolák a XVI. s XVII. században. A kollégium felállítása. Rendező hatása az egyház összes iskoláira nézve. A kollégium beosztása s tanterve. Változások a beosztásban s tantervben. A particulák. Apáczai Cs. János s a magyar egyetem eszméje. — A kollégium, mint az ifjúság respublica litterariája. A kollégium igazgatása. Ifjúsági hivatalnokok.Csoportok az ifjúságban. Jótétemények. Külföldi egyetemek látogatása. Iskolai privilégiumuk 270—298
14. A kollégiumok Apafy idejében. Apafy a Bethlen-kollégiumot Nagy-Enyedre helyezi át. A kollégiumi gondnokság kifejlődése. Országos gyűjtés a Bethlen-kollégium számára 1665-ben. A professoratus kiegészítése. A kollégium Enyeden véglegesíttetík 1671-ben. Rendtartási szabályok. A sárospataki vándor kollégium. A három kollégium egyesítésének eszméje. Ellentétek a kollégiumok közt. A coecejánus-harcz. A Bethlenkollégium belső bajai. A Nadányí-ügy. A kolozsvári kollégium. Viszonya az egyházközséghez. A három kollégium az egyházi ós iskolai közös gondnokság felügyelete alá rendeltetik 1682-ben. A kollégiumok közés külön jövedelmeinek kezelése 299—316
15. Népoktatás. Az iskolai oktatás nyelve a latin, — czélja a classicus műveltség levén : ez a tulajdonképeni népoktatást kizárta. A puritánusok a nemzeti nyelv érdekében izgatnak. A nemzeti iskola, mint népiskola a leánygyermekek számára. Apáczai a nemzeti nyelvű elemi iskoláztatásról, melyet kötelezővé kívánt tenni. Eszméi csak három évtized múlva keltenek visszhangot. Az 1693. évi enyedi zsinat határozatai 317—322
16. Egyházi irodalom. Az egyházi irodalom, mint a magyar nemzeti irodalom szülő anyja. Bibliafordítások. Káték s Agendák. Polemikus iratok. Baranyai Decsi János és Laskói Csókás Péter. Szilvási János vitája Enyedi György unitárius püspökkel. Egyházi irodalom a XVII. században : Bibliai tudományok. Systhematica theologia. Gyakorlati munkák a theologia köréből. Építő és ájtatossági irodalom. Egyházjogi és egyháztörténelmi művek. Bölcsészeti irodalom. Tankönyvek 323—359

V. KÖTET
MÁSODIK KORSZÁK.
I. Egyházalkotmány és jog.
17. Az egyház viszonya az államhoz és az államfőhöz. A diploma teremtette új helyzet. Kilátások a jövőre. Az uralkodó rekatholizáló absolut politikája a ref. egyházat igyekszik védőitől megfosztani. A róm. kath. vallás, mint a hivatalképesség első feltétele. A Mikesféle pontok a róm. kath. vallás uralkodóvá tételére czéloznak. A eameraticumok elvonása. Gyermekrablások állami segédlettel. Az autonomia első sérelme. Az alaptörvények megrontása. Az egyház kormányzata a guberniális hivatalnokok kezében. Mária Terézia és II. József autonomia ellenes törekvései 1—15
18. Az egyházalkotmány átalakulása, fejlődése. A főconsistorium, mint az orthodoxus fejedelem utóda. Ingadozás a főconsistorium alakjában. Az 1709. évi első szervezet. A főkurátorok száma, a curatoratus kiépítése. A generális zsinat hátratétele miatt a papság neheztel. Az 171.8. évi új szervezet a paritás alapjára helyezkedik. Az új szervezet feledékenységbe megy. Az első részletes gondnoki utasítás. Püspökválasztás körüli har-czok. A «successio», mint orvosszer. A papság törekszik a generális nótárius jelölésére befolyni. A főconsistorium a tisztán egyházi ügyeket is a maga felügyelete alá vonja. A papság mellőztetik az egyházi főkormányzatban. Ennek erkölcsi káros hatása.- Az egyházközségi élet átalakítása. Kísérlet a papmarasztás eltörlésére. A presbyteriumok felállíttatnak. Az egyházközség bevonása az egyházi igazgatás körébe. Az egyházmegye átalakulása. Világiak a partialison. Partialis nótáriusok successiója. A tractuale consistoriumok felállíttatnak. Az independens gyülekezetek rendezése. Püspöki vizsgálat alatti egyházak. A Communitas 16-67
19. Vagyonügy. A közvagyon fontosságának növekedése. A Gilányi-hagyaték s a kollgéiumi tőkék kezelése. Bethlen Miklós gróf. A cameraticumok beszüntetése az egyházat nyomasztó helyzetbe juttatja. Harcz a kenyérért. A közpénzek megosztása. Az egyház tőkevagyona a főconsistorium kezelése alatt marad. Mária Terézia kormányának támadása egyházunk anyagi létfeltételei ellen. A pia fundatiók. Málnási László. Pontosabb vagyonkezelés. Papi nyűg- és gyámdijak. Eszékiánum. A collecta. Az egyházközségi vagyonkezelés rendezése. A kollégiumok mostoha helyzete. Az 1811. évi devalvatio 68- 86
II. Kultusz és erkölcsi élet.
20. A kultusz. A kultusz a puritán eszmék hatása alatt egyszerűbbé lett. Agenda készítési terv. Kiss Gergely Agendája. Templomi könyörgések. Igehirdetés, kátémagyarázat. Énekügyi reformkísérletek. Az orgona befogadása. Templomon kívüli szertartások. Konfirmáczió 87—105
21. Erkölcsi élet. Az egyházi fegyelem gyakorlása elveszíti az állami karhatalom támogatását. Az idegen katonasággal fellépő erkölcstelenség. A fegyelem elől a hívek híttagadással menekülnek. A curapastoralis fontosságának felismerése. A presbyteriumok fegyelmi gyakorlata. Házi egyházkövetés. Egyházkövetés megváltása, mint bűnbocsánatárulás. II. József megtiltja a megesett személyek egyházkövetését. A lelkipásztori gondviseléstan mint a lelkészképzés alkatrésze „ — 106—120
III. Tanügy és irodalom.
22. Kollégiumi tanügy. A kollégiumok zilált viszonyai. Soós Ferencz püspök propositiói a tanügy reformálása érdekében sikertelenül hangzanak el. Az ifjúsági élet hanyatlása. A külföldi tanulmányok jó hatása. Stipendiumok. Az elnyerhetés feltételei. Mária Terézia a külföldi egyetemek látogatását megnehezíti. Ajtai grammaticája, mint a tanügyi reformok megindítója. Harcz a grammatica körül. Az egységes tanterv eszméje. A marosvásárhelyi litteraria commissio munkálata. Német nyelv tanítás. 11. József a systhema studiorum-ot erőszakolja. Háromszéki német iskolák. A tanítás czéljának felfogásában beállott változás. A nemzeti eszrne bevonulása a kollégiumi tanügybe. A nagyenyedi 1819. évi «norma discendi». Harcz a latin és magyar nyelv körül. Új tantárgyak a kollégiumokban. A professorok száma gyarapodik. A tanárválasztás módjának változásai. A kollégiumi élet „. ' 121—157
23. Népoktatás. A nemzeti iskola eszméje a fiuiskolákba is bejut. A mesterek állandósítása, mint az anyanyelvű oktatás egyik eszköze. II. József simultan iskoláinak hatása. A népoktatás felkarolása. Az 1786. évi «népiskolai utasítás». Tankönyvek irattatnak. Kiss Gergely. Altalános érdeklődés a népoktatás ügye iránt. A garasos intézet. Tanítóképző felállításának terve 158—167
24. Egyházi irodalom. A censura hatása. Halotti actiók. Egyházi beszéd irodalom. Építő olvasmányok. Világi íróink. A bibliai tudományok. A rendszeres hittan hiánya. Az egyháztörténelemirás fellendül. Bod Péter, Benkő József. Gyakorlati theologia. Egyházjog. Philo-sophiai írók: Cartesianusok, Wolfianusok. Pádagogu-sok. Az újabbkori fellendülés a világi tudományosság terén. A theologiai irodalom pangása s ennek okai 168—191
BEFEJEZÉS.
Befejezés. 192-196

FÜGGELEK.
Lap.i
Területi beosztás és népesség. A ref. egyház hívei magyarok ; a vármegyékben és a székely székekben laknak. A gyulafehérvári róm. kath. püspöki megye magyar területének beosztása a reformatio előtt. A gyülekezetek száma. Az erdélyi magyar egyház első egyházmegyéi. A nemzeti egyház felekezeti egyházakra bomlik. A róm. katholikus, református és unitárius gyülekezetek való-szinű száma a felbomlás idejében. Egyházi beosztás az unitárius és református egyházban. A református egyházmegyék, gyülekezetek és hívek száma a XVII. században. Az 1766. évi népszámlálás eredménye. A szilágyszolnoki egyházmegye bekebelezése. XIX. századbeli adatok ™ „„ L. ™ 197-241 Vissza