Hazánk (16 kihajtható térképpel illusztrált kiadvány.)
Országos Közoktatási Tanács
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 271 oldal
Kiadói félvászon kötés , 271 oldal
| Sorozatcím: | Nemzetnevelők Könyvtára I. - Nemzetismeret |
|---|---|
| Kötetszám: | 1 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Országos Közoktatási Tanács (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp.), 271 p. + [1] p. + [7] t., ill. + [16] térk.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Nemzetnevelők Könyvtára. I. Nemzetismeret. No.: 1. sz.
Hazánk. Hóman Bálint M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter megbízásából kiadja az Országos Közoktatási Tanács.
Szöveg közti, fekete-fehér képekkel, 7 fekete-fehér képtáblával (ebből 6 kétoldalas) és 16 kihajtható térképpel illusztrált, valamint olvasásra ajánlott könyvek listájával, név- és tárgymutatóval, a képek és térképek jegyzékével, tartalomjegyzékkel, illetve a sorozatban tervezett könyvek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
1942-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából indult el a Nemzetnevelők Könyvtára, melynek célja többek között a sok helyen hiányzó tudományos szakmunkák pótlása, illetve a tanárok és oktatók önképzésének előmozdítása volt. A sorozat hat csoportból állt és felölelte nemzetnevelésünk egész területét. Ennek induló kötete a Hazánk: "...A mű szerzője elsősorban azt vizsgálja : «Mi a haza?» Feleletéből kitűnik, hogy, - amint Széchenyi írta - «hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember, vagyis a haza fogalmában a föld elválaszthatatlan a néptől. A professzor, azaz, - e név eredeti jelentése szerint, - a hitvalló meggyőző erejével mutatja ki, hogy hazánkat a természet szülte, mert földrészünkön a Kárpátok gerincei jelentik a legtartósabb politikai határokat. Ezek kelet és dél felé egyúttal művelődési határok is, vízválasztóink pedig a legtöbb helyen gazdálkodási határok..." - (Katolikus Szemle, 1943. április/57. évfolyam/4. szám).
Hazánk. Hóman Bálint M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter megbízásából kiadja az Országos Közoktatási Tanács.
Szöveg közti, fekete-fehér képekkel, 7 fekete-fehér képtáblával (ebből 6 kétoldalas) és 16 kihajtható térképpel illusztrált, valamint olvasásra ajánlott könyvek listájával, név- és tárgymutatóval, a képek és térképek jegyzékével, tartalomjegyzékkel, illetve a sorozatban tervezett könyvek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozott címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.
1942-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából indult el a Nemzetnevelők Könyvtára, melynek célja többek között a sok helyen hiányzó tudományos szakmunkák pótlása, illetve a tanárok és oktatók önképzésének előmozdítása volt. A sorozat hat csoportból állt és felölelte nemzetnevelésünk egész területét. Ennek induló kötete a Hazánk: "...A mű szerzője elsősorban azt vizsgálja : «Mi a haza?» Feleletéből kitűnik, hogy, - amint Széchenyi írta - «hazát nem alkot holt föld, hanem élő ember, vagyis a haza fogalmában a föld elválaszthatatlan a néptől. A professzor, azaz, - e név eredeti jelentése szerint, - a hitvalló meggyőző erejével mutatja ki, hogy hazánkat a természet szülte, mert földrészünkön a Kárpátok gerincei jelentik a legtartósabb politikai határokat. Ezek kelet és dél felé egyúttal művelődési határok is, vízválasztóink pedig a legtöbb helyen gazdálkodási határok..." - (Katolikus Szemle, 1943. április/57. évfolyam/4. szám).
Előszó
Részlet a kötetből: Mi a haza? Költők és tudósok egyaránt nehezen adják meg erre a kérdésre a feleletet. Pedig a szót mindenki érti, egyértelműnek, határozottnak látszó fogalmat takar. S... TovábbElőszó
Részlet a kötetből: Mi a haza? Költők és tudósok egyaránt nehezen adják meg erre a kérdésre a feleletet. Pedig a szót mindenki érti, egyértelműnek, határozottnak látszó fogalmat takar. S mégis, ha pontosan meg akarjuk magyarázni, hogy mi a haza, hosszasan körülírjuk, felsoroljuk alkotó elemit s még így is inkább csak éreztetni tudjuk, mint megértetni. Ha töprengünk rajta, érezzük, hogy mást jelentett ez a szó évszázadokkal ezelőtt, idővel alakult és alakul értelme, s arra is rájövünk, hogy nem egészen ugyanazt jelenti nálunk, mint más népeknél. Időben s térben módosul tehát értelme. Hazán mindenesetre elsősorban területet, földet értünk. Legtöbbször államterületet, országterületet, tehát politikailag szervezett és meghatározott teret. De nem mindig ilyet. Van hazája a katalánnak, a bretonnak, a lengyelnek, a macedónnak, bár politikailag szervezett külön területe nincs, vagy egyes korokban nincs. A haza ilyen esetekben népterület, nyelvterület. A fogalom tehát nemcsak földet, hanem népet is jelent. VisszaTartalom
| Mi a haza? | 3 |
| Föld és haza | |
| Természetes határok | |
| Országalkotó táj, államalkotó nép Belső-Európában | |
| Az 1920. évben kialakított utódállamok földrajzi képe | |
| Kelet-Európa | |
| Politika és földrajz | 7 |
| A magyar haza | |
| A magyar haza természeti tere | |
| A Kárpát-medence | |
| Az Alföld | |
| Kis-Alföld | |
| Erdélyi-medence | |
| Dunántúl | |
| A hegyvidékek | |
| A Dráva-Száva köze | |
| A magyar állam és a természeti keret | |
| A főváros helyzete | |
| Trianoni határok | |
| Határváltozások 1938 óta | 29 |
| A népi tér | |
| Népi állam | |
| A népi viszonyok történelmi alakulása a Kárpát-medencében | |
| Nemzetiségi kérdés | |
| Vándorlás, szaporodás, asszimiláció szerepe a nemzetiségi kérdésben | |
| Népességi statisztika, népsűrűség, népességi gócok | |
| Városok | |
| Nemzetiségi statisztika | |
| Írni-olvasni tudás | |
| Felekezeti statisztika | |
| A területváltozások népességi adatai | |
| Helyzetkép a nemzetiségekről | 84 |
| A magyar művelődés tere | |
| A honfoglalók kultúrája és a kereszténység felvétele | |
| Renaissance és reformáció | |
| Török idők | |
| A török idők utáni szellemi forradalom kora | |
| Kulturális fejlődés a szabadságharc után | |
| A nemzetiségek művelődése | |
| A világháború utáni magyar művelődés | |
| Magyar kultúra kisebbségi sorban | 144 |
| Magyar gazdasági tér | |
| Az országterület gazdasági jellege és helye az európai gazdálkodásban | |
| Gazdasági feladataink a haladó Európában | |
| Gazdaságstatisztikai adatok | |
| A mezőgazdaságra vonatkozó adatok | |
| Földbirtokviszonyok és agrárreformok adatai | |
| Bányászat, ipar | |
| Kereskedelem, közlekedés | |
| Gazdaságpolitikánk általános iránya | |
| A magyar munka tere | 181 |
| A magyar állam fejlődése. Politikai tér | |
| A magyar szervezőerő | |
| A határok kialakulása | |
| Magyarország mint nagyhatalom | |
| Hat és félévszázados fejlődés után a török pusztítás | |
| Nemzetiségek beözönlése | |
| Erdély | |
| Török után Habsburg-uralom | |
| A felszabadulás kora | |
| Nemzetiségi kérdés | |
| Összeomlás | |
| A nemzetiségi önrendelkezés jogosultsága | |
| Nyelvhatár és államhatár | |
| Közigazgatási területegységek és a nyelvhatárok | |
| A kibontakozás | 229 |
| Olvasásra ajánlott könyvek | 257 |
| Tárgymutató | 260 |
| Képek és térképek jegyzéke | |
| Európai tartósabb országterületek alakja és nagysága | 19 |
| A Kárpátmedence és környékének hegyrajzi vázlata | 29 |
| Szénagyüjtés Kalotaszegen | 33 |
| A Keleti-Kárpátok erdős vidéke. Gyilkos-tó | 33 |
| Tutajozás a Talaboron | 33 |
| A történelmi Magyarország hegy-vízrajzi és úttérképe | 41 |
| Alföldi táj | 48 |
| Szántás | 48 |
| A Sebes-Körös völgye a Királyhágónál | 49 |
| Dunántúli táj. Kilátás az Oszolj-hegyről Csobánka falura | 49 |
| Tájkép a Bükk-hegységből. Kilátás a szentléleki látókőről a Bán-völgyre | 56 |
| Tátra | 56 |
| Kép az Északkeleti-Kárpátokból. A Dumen-hegy Rahó felett | 56 |
| Legelő a Gyalui-havasokban | 56 |
| A Felcsíki-medence és a Hargita-hegység. Kilátás Csíksomlyó felöl | 56 |
| Tájak és tájnevek a történelmi Magyarország területén | 65 |
| Magyarország trianoni feldarabolása | 69 |
| A kibővült Csonka-Magyarország területe 1941-ben | 80 |
| Magyarország alakja | 81 |
| Magyarország városi és falusi lakosságának szaporodása | 105 |
| A Trianonban Magyarországtól elcsatolt lakosság anyanyelvi megoszlása | 124 |
| Románok települése a történelmi Magyarországon | 129 |
| Szlovákok települése a történelmi Magyarországon | 129 |
| Németek települése a történelmi Magyarországon | 129 |
| Horvátok települése a történelmi Magyarországon | 129 |
| Szerbek települése a történelmi Magyarországon | 129 |
| Rutének települése a történelmi Magyarországon | 129 |
| Magyarok települése a történelmi Magyarországon | 129 |
| Analfabéták aránya Magyarország délkeleti történelmi határa mentén | 162 |
| Analfabéták aránya Magyarország déli történelmi határa mentén | 165 |
| Magyarul tudók aránya 1910-ben | 173 |
| Fogarasi havasok | 184 |
| Budapest | 184 |
| Faszállítás a Tiszán. Rahó | 184 |
| Búzakeresztek | 184 |
| Hortobágy | 184 |
| Szántóterületek aránya a történelmi Magyarországon | 209 |
| Nagy-Magyarország külkereskedelmi forgalma | 213 |
| Csonka-Magyarország külkereskedelmi forgalma | 215 |
| A történelmi Magyarország élelmiszeripara | 221 |
| Vasérc- és szénbányák, vas- és gépipar a történelmi Magyarországon | 221 |
| Erdőségek, fa- és papíripar a történelmi Magyarországon | 223 |
| A török benyomulás hullámai és a magyar várövezetek | 233 |
| Hegyvidék és síkvidék helyes összefoglalása egy-egy megyeterületen | 249 |
| Keletközép-Európa határállandósági térképe | 255 |
Tétel sorszám:
166
Kikiáltási ár:
6.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
12.100 Ft
Licitek száma: 19
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |