Keleti Károly: Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statistika szempontjából
Athenaeum
(Pest)
,
Korabeli egészvászon kötés , 471 oldal
Korabeli egészvászon kötés , 471 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 27 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pest, 1871, Athenaeum (Atheneaum Nyomdája, Bp.), VI p. + [2] p. + 471 p. + [12] térk.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statistika szempontjából. Írta: Keleti Károly.
A M. Tud. Akadémia nagyjutalmával kitüntetett mű. 12 színes, dupla oldalas térképpel illusztrált, valamint előszóval, tartalomjegyzékkel, a szakirodalmak lajstromával és egy beragasztott, a térképek beillesztésére vonatkozó utasítással kiegészített kötet. Nyomtatta az Athenaeum Nyomdája, Budapesten. Az előzéklapon és a címlapon tulajdonosi bélyegzés, illetve jelzet látható.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott, díszes keretezéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Keleti Károly (Pozsony, 1833. július 18. – Budapest, 1892. május 30.) közgazdász, statisztikus, a magyar statisztikatudomány úttörője, a Központi Statisztikai Hivatal alapítója és 1867-től 1892-ig első igazgatója. A kiegyezés után Gorove István miniszter meghívására került a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumba osztályvezetőként, ahol megalapozta az önálló statisztikai hivatalt. Az intézményben az önálló tudományos működést szorgalmazta, tanfolyamokat szervezett és tekintélyes szakkönyvtárat hozott létre. 1869-ben egyik szervezője volt a népszámlálásnak, amely végül 1870-ben zajlott le. Az ebből levont tanulságok nyomán kezdeményezte a hazai statisztika törvényi hátterének megteremtését, amely 1874-ben valósult meg.
A M. Tud. Akadémia nagyjutalmával kitüntetett mű. 12 színes, dupla oldalas térképpel illusztrált, valamint előszóval, tartalomjegyzékkel, a szakirodalmak lajstromával és egy beragasztott, a térképek beillesztésére vonatkozó utasítással kiegészített kötet. Nyomtatta az Athenaeum Nyomdája, Budapesten. Az előzéklapon és a címlapon tulajdonosi bélyegzés, illetve jelzet látható.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott, díszes keretezéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Keleti Károly (Pozsony, 1833. július 18. – Budapest, 1892. május 30.) közgazdász, statisztikus, a magyar statisztikatudomány úttörője, a Központi Statisztikai Hivatal alapítója és 1867-től 1892-ig első igazgatója. A kiegyezés után Gorove István miniszter meghívására került a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumba osztályvezetőként, ahol megalapozta az önálló statisztikai hivatalt. Az intézményben az önálló tudományos működést szorgalmazta, tanfolyamokat szervezett és tekintélyes szakkönyvtárat hozott létre. 1869-ben egyik szervezője volt a népszámlálásnak, amely végül 1870-ben zajlott le. Az ebből levont tanulságok nyomán kezdeményezte a hazai statisztika törvényi hátterének megteremtését, amely 1874-ben valósult meg.
Előszó
A mívelődési és közgazdasági kérdések napról napra és világszerte mind több tért foglalnak a nemzetek életében. Nálunk is elérkezettnek látszik az idő arra nézve, hogy a politika mindent magába... TovábbElőszó
A mívelődési és közgazdasági kérdések napról napra és világszerte mind több tért foglalnak a nemzetek életében. Nálunk is elérkezettnek látszik az idő arra nézve, hogy a politika mindent magába ölelő, de kizárólagossága által már-már beszélyessé váló teréről a társadalmi térre vigyük át tevékenységünket, ha vagyonilag hanyatlani, míveltségileg elmaradni nem akarunk. Minél eőrsebbé és általánosabbá válik e meggyőződés, annál inkább érezzük szükségét annak, hogy hazánk és népe társadalmi viszonyaival is lehetőleg tüzetesen megismerkedjünk. Ez ismeretek megszerzésére segít a társadalmi statistika, ezen, a művelt külföldön is egyik legifjabb tudományág, mely hazánkban még alig volt mívelve. Alig volt mívelve nem azértk, mert szakférfiaink hiányoztak volna; hanem mert hiányzott a statistikai anyag, mely nélkül a legszorgosabb tanulmány is tapogatózásnál egyéb alig lehet. A múlt évben végrehajtott népszámlálás azonban oly gazdag anyagnak juttatott birtokába, hogy a társadalmi statistika gyakorlati mívelését immár megkezdhetjük. VisszaTartalom
| Előszó | I |
| Bevezetés | 1 |
| I. Földrajzi áttekintés | 6 |
| II. Nemzetgazdasági szempont | 18 |
| III. A föld és nép társadalmi viszonyai, az állam | 28 |
| IV. Népünk fogallkozása | 46 |
| V. A nemzetiségek | 57 |
| VI. Az östermelés, mivelöi és termékei | 77 |
| 1. A szántóföld | 82 |
| a) Gabonatermelés (kenyértermények) | 89 |
| b) Kereskedelmi növények | 95 |
| 2. A szőlő- és bortermelés | 102 |
| 3. A rét és legelő s az állattenyésztés | 107 |
| 4. Az erdő | 127 |
| 5. A birtokviszonyok s a föld mivelői | 136 |
| 6. A vadászat és halászat | 155 |
| 7. A bányászat | 161 |
| VII. Az ipar, mivelöi és termékei | 174 |
| 1. Iparunk általában | 175 |
| 2. Védvám és egyedáruság | 177 |
| 3. Az iparszabadság és czéhrendszer | 182 |
| 4. A vasipar | 186 |
| 5. A czukorgyártás | 191 |
| 6. A szeszipar és serfőzés | 195 |
| 7. A malomipar | 198 |
| 8. A fonó és szövő ipar | 200 |
| 9. Vegyes iparágak | 202 |
| 10. Az iparügy magasabb szempontból | 205 |
| 11. Az ipar mivelői | 209 |
| VIII. A kereskedés és forgalom | 223 |
| 1. A kereskedés elmélete | 224 |
| 2. Történelmi vázlat | 231 |
| 3. Magyarország kerskedelme | 250 |
| 4. Magyar-osztrák külkereskedés | 257 |
| 5. Tengerentúli kereskedés | 266 |
| 6. Magyar tengermellék | 270 |
| 7. A forgalom | 276 |
| a) A személyforgalom | 277 |
| b) Közlekedési eszközök | 290 |
| c) A tőkehiány és valuta | 305 |
| d) Bank- és hitelviszonyok | 309 |
| e) A törvénykezés és jogviszonyaink | 317 |
| 8. A kereskedők és kereskedelmi testületek | 321 |
| IX. A család és vallás | 329 |
| X. Miveltségi állapotaink | 356 |
| 1. Az olvasni-irni tudás | 357 |
| 2. A miveltségi fok összevetve a területtel, nemzetiséggel és vallással | 367 |
| 3. A népnevelés és szakoktatás | 372 |
| 4. Irodalmi viszonyaink | 380 |
| 5. A művészet | 388 |
| XI. Városi és vidéki népesség | 407 |
| XII. Politikai ügyeink | 427 |
| Szakirodalom. A magyar korona országaira vonatkozó, részben e mű szerkesztése körül is felhasznált, nagyrészt hazai művek lajstroma | 457 |
Tétel sorszám:
218
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
45.000 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |