Galletti, Johann Georg August: Galletti J. G. A. egyetemi világrajza
vagy földirati, államtani és történelmi ismerettár, minden ország földirati, államismei és történelmi rajzával, mellyben fekvése, nagysága, népessége, miveltsége, legnevezetesebb városai, alkotmánya és nemzeti hatalma, továbbá régibb és ujabb történelmének vázlata foglaltatik
Hartleben Konrad Ádolf
(Pest)
,
Korabeli félbőr kötés , 428 oldal
Korabeli félbőr kötés , 428 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 30 cm x 25 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pest, 1857, Hartleben Konrad Ádolf sajátja (Sommer Lipót, Bécs), IV p. + 852 [!850] h. + [1] p., ill. +
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Galletti J. G. A. egyetemi világrajza vagy földirati, államtani és történelmi ismerettár, minden ország földirati, államismei és történelmi rajzával, mellyben fekvése, nagysága, népessége, miveltsége, legnevezetesebb városai, alkotmánya és nemzeti hatalma, továbbá régibb és ujabb történelmének vázlata foglaltatik. Az első (Dr. Vállas Antal tollából folyt) magyar kiadás felhasználása mellett, az utolsó (tizenegyedik) eredeti kiadás nyomán s a legujabb források szerint átdolgozta: Dr. Falk Miksa.
Tartalom:
I. Csillagászati földrajz vagy a föld mint égi test.
II. Természeti földrajz vagy a föld mint természeti test.
III. Politikai földrajz vagy a föld mint az ember lakhelye.
Második, teljesen átdolgozott és tetemesen bővitett kiadás. 40 fametszvénnyel és 21 színezett térképpel. Dr. Falk Miksa előszavával és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A térképeket kőre metszette Máschek Rudolf, valamint nyomtatta Wegelein G., Bécsben. A címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés és bélyegzések láthatók. Saját gyártmányú papírra nyomtatta Sommer Lipót, Bécsben.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, dombornyomott feliratozású könyvgerinccel, színes, mintázott előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Johann Georg August Galletti (1750. augusztus 19. – 1828. március 16.) német történész és földrajztudós. A göttingeni egyetemen tanult. A gothai Gymnasium illustre kezdetben latin és német nyelv, majd történelem és földrajz szakos professzoraként dolgozott. 1816-ban kinevezték hercegi udvari tanácsosnak. Tagja volt a Bajor Tudományos Akadémiának is. Galletti ismertségét a több mint 50 európai és német, türingiai és gothai történelemről írt munkájának, valamint (állítólag) diákjai által gyűjtött és később Gallettiana néven publikált nyelvbotlásainak köszönheti. Ő volt az első német történész, aki megírta a francia forradalom teljes történetét.
Tartalom:
I. Csillagászati földrajz vagy a föld mint égi test.
II. Természeti földrajz vagy a föld mint természeti test.
III. Politikai földrajz vagy a föld mint az ember lakhelye.
Második, teljesen átdolgozott és tetemesen bővitett kiadás. 40 fametszvénnyel és 21 színezett térképpel. Dr. Falk Miksa előszavával és tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A térképeket kőre metszette Máschek Rudolf, valamint nyomtatta Wegelein G., Bécsben. A címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés és bélyegzések láthatók. Saját gyártmányú papírra nyomtatta Sommer Lipót, Bécsben.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, dombornyomott feliratozású könyvgerinccel, színes, mintázott előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Johann Georg August Galletti (1750. augusztus 19. – 1828. március 16.) német történész és földrajztudós. A göttingeni egyetemen tanult. A gothai Gymnasium illustre kezdetben latin és német nyelv, majd történelem és földrajz szakos professzoraként dolgozott. 1816-ban kinevezték hercegi udvari tanácsosnak. Tagja volt a Bajor Tudományos Akadémiának is. Galletti ismertségét a több mint 50 európai és német, türingiai és gothai történelemről írt munkájának, valamint (állítólag) diákjai által gyűjtött és később Gallettiana néven publikált nyelvbotlásainak köszönheti. Ő volt az első német történész, aki megírta a francia forradalom teljes történetét.
Előszó
Ha azt állitom, miszerint a jelen munka hazai irodalmunkban érezhető hézagot pótol, tán szerénytelenséget követek el, de valótlan semmi esetre nem mondok. A mi cosmopolitikus korunkban, az... TovábbElőszó
Ha azt állitom, miszerint a jelen munka hazai irodalmunkban érezhető hézagot pótol, tán szerénytelenséget követek el, de valótlan semmi esetre nem mondok. A mi cosmopolitikus korunkban, az olvasónak nem egyszer kell illy munkához folyamodnia, hogy azon ismereteket meritse belőle, miknek megszerzését korábban elmulasztotta vagy a mellyek emlékezetében már halványulni kezdenek. Az ugynevezett "Conversations-Lexicon"-ok egyes pontokra nézve tán bővebb felvilágositást szolgáltatnak, de hiába keresnők ott azon átnézetes összeállitást, mellyet e munka földirati, államismei és történelmi tekintetben nyujtani törekszik. Galletti német munkája tizenegy kiadásban jelent meg és Vállas magyar átdolgozása szintén teljesen elkelt; a jelen második magyar kiadás az elsőből csak azt vehette át, a mi azóta változatlan maradt, a fekvés, égalj, folyók stb. leirását; a többit alaposan át kellett idomitanom s minthogy arra is törekedtem, hogy a statistikai rész szilárdabb tudományos alakot nyerjen, e tekintetben még a legujabb német kiadás adatait is csak ritkán használhattam. VisszaTartalom
| Előszó | |
| A FÖLD | 1 |
| EURÓPA | 74 |
| Az európai államok rajza | 90 |
| Nagybritannia és Irland | 99 |
| Spanyolország | 125 |
| Portugal | 147 |
| Francziaország | 161 |
| Belgium | 199 |
| Holland (Németalföld) | 211 |
| Németország vagy a német államszövetség | 225 |
| A német államok átnézeti táblája | 241 |
| Schweicz (Helvetiai köztársaság) | 277 |
| Schweicz átnézeti táblája | 285 |
| Poroszország | 297 |
| Dánia | 325 |
| Svédország és Norvégia | 343 |
| Lengyelország | 361 |
| Oroszország | 371 |
| Montenegró | 423 |
| Moldva és Oláhország | 429 |
| Európai Törökország, vagy a török birodalom európai része | 437 |
| Görögország | 459 |
| Olaszország | 473 |
| I. Lombardia-Velenczei királyság (lásd az ausztriai monarchiát) | |
| II. Szárdiniai királyság | 477 |
| III. Pármai herczegség (Piacenzával) | 489 |
| IV. Modenai herczegség, Massa-Carrara és Guastallával | 491 |
| V. Toscanai nagyherczegség | 493 |
| VI. San Marinói köztársaság | 499 |
| VII. Egyházi birodalom | 501 |
| VIII. Nápolyi királyság | 509 |
| A jóni szigetek köztársasága | 521 |
| Ausztriai birodalom | 525 |
| ÁZSIA | 609 |
| A. Észak-Ázsia | 617 |
| I. Ázsiai Oroszország | 617 |
| II. Dsagatai vagy Nagy-Bucharia (szabad Tatárország, ujabb iróknál Turkesztán) | 623 |
| B. Nyugot-Ázsia | 625 |
| III. Ázsiai Törökország | 625 |
| IV. Arabia | 629 |
| V. Persia vagy Iran | 633 |
| VI. Afganisztan | 637 |
| VII. Beludsisztán | 639 |
| C. Kelet-Ázsia | 641 |
| VIII. China | 641 |
| a) A tulajdonképeni chinai birodalom | - |
| b) Chinának alávetett országok | 647 |
| 1. Tibet és Bután | 647 |
| 2. Kis Bucharia vagy Thian-San-Nan-Lu | 649 |
| 3. Mogolország | - |
| 4. Mandsúrság vagy Mandsuföld | 649 |
| 5. Korea a Likeio-Archipellel (Lieukieu- vagy Lucsuszigettenger) | 651 |
| IX. Japan | - |
| D. Dél-Ázsia | 653 |
| X. Elő-Ázsia | - |
| a) Britt-India | - |
| b) Független országok | 663 |
| 1. Nepaul | - |
| 2. Különféle aurópai birtokok | 665 |
| XI. Hátsó-India | - |
| a) Britt Hátsó-India | 667 |
| b) Birma | - |
| c) Sziam | 669 |
| d) Független Malacca | 671 |
| e) Anam | - |
| XII. Indiai archipel | - |
| Áttekintése az ázsiai államoknak | 685 |
| AFRIKA | 691 |
| A. Észak-Afrika | 697 |
| I. Egyptom | - |
| II. Nubia | 701 |
| III. Habes (Habessinia, Aethiopia) | - |
| IV. Berberség | 703 |
| V. Algeria | 707 |
| VI. Szahara sivatagja az oázokkal | 713 |
| VII. Szudán vagy tulajdonképeni Nigritia | - |
| VIII. Szenegambia vagy Nyugot-Nigrita | 715 |
| B. Dél-Afrika | - |
| I. A keleti part országai | - |
| II. A nyugoti part országai | 719 |
| III. Belső Dél-Afrika | - |
| IV. Kapföld | 722 |
| V. Afrikai szigetek | 724 |
| a) Nyugoti szigetek | - |
| b) Keleti szigetek | 726 |
| Áttekintése az afrikai államoknak és országoknak | 734 |
| AMERIKA | 740 |
| A. Észak-Amerika | 746 |
| I. Legészakibb vidék | - |
| a) Grönland | - |
| b) Spitzberga | - |
| c) Északnyugoti part | 748 |
| d) Nyugoti sarkföldek | - |
| e) A szabad indiánok földje | - |
| II. Britt gyarmatok | 750 |
| a) Canada | - |
| b) Uj-Wales vagy Westmain | 752 |
| c) Uj-Skóczia | - |
| d) Uj-Foundland (Terre Neuve) | - |
| e) Labrador vagy Ostmain | 756 |
| f) Uj-Braunschweig | - |
| g) Eduard Hg. szigete (azelőtt St. John) | - |
| h) Cap Breton | 758 |
| III. Északamerikai egyesült államok | - |
| IV. Mexico | 774 |
| V. Középamerikai szövetséges államok | 778 |
| B. Nyugot-India | 779 |
| a) Nagy Antillák | 782 |
| b) Kis Antillák | 785 |
| c) Bahama szigetek | 787 |
| d) Bermudák | - |
| C. Dél-Amerika | 789 |
| I. Columbiai köztársaságok | - |
| II. Alsó-Peru vagy tulajdonképeni Peru | 791 |
| III. Felső-Peru vagy Bolivia | 793 |
| IV. Chile, az araucóiak földjével | 795 |
| V. Rio de la Plata szövetséges állama vagy argentinai köztársaság | 797 |
| VI. Brazilia | 801 |
| VII. Paraguay | 807 |
| VIII. Uruguay köztársasága (Montevideo) | - |
| IX. Guyana, a columbiai és braziliai részek nélkül, csak az európai gyarmatokat értve | 809 |
| X. Patagonia | - |
| XI. Legdélibb szigetek | 811 |
| Áttekintése az amerikai államoknak és országoknak | 823 |
| AUSZTRALIA | 834 |
| I. Szárazföld, Uj-Holland, a benszülötteknél Ulimaroa | 838 |
| II. Délausztraliai szigetek | 840 |
| III. Északausztraliai szigetek | 844 |
| Átnézete az ausztraliai földeknek és szigeteknek | 848 |
Tétel sorszám:
143
Kikiáltási ár:
50.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
55.000 Ft
Licitek száma: 2
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |