Hitler Adolf vezér és birodalmi kancellár 1942. január 30-án a berlini Sportpalastban mondott beszéde (Tiltólistás kötet)

Előszó

Részlet a műből: Német Néptársak és Néptársnők! Bajtársaim! Ma mindenki olyan fórum előtt beszél, amely számára a legalkalmasabb, vannak, akik parlament előtt beszélnek, melynek léte és létrejötte, egész összetétele mindnyájunk előtt az unalomig ismeretes, én azonban úgy gondolom, hogy ezen a napon oda kell ismét visszatérnem, ahonnan jöttem, azaz a néphez! Mindazok ugyanis, akik csak itt ülnek előttem, a nép képviselői, azzal a különbséggel, hogy ők nem húznak ezért fizetést, s gyakran körülményeik miatt nehezebb az ilyen beszámolóra eljönniük, mint az úgynevezett demokráciák elhivatott képviselőinek. Mielőtt a nemzetszocialista Németbirodalom tizedik évébe lépnénk, illő, hogy egy pillantást vessünk a multra, hogy létünk, fejlődésünk és győzelmünk okaival foglalkozzunk. Napjainkban sokszor halljuk a megjegyzést, hogy ez a háború tulajdonképpen egy második világháború, azaz a mostani harcot azonosítják az előzővel, amelyet közülünk sokan mint katonák harcoltak végig. Ez az észrevétel nemcsak azért helyes, mert a jelen küzdelem is majdnem az egész világra kiterjed, hanem helyes azért is, mert ugyanazok az erők, amelyek az első világháborút okozták, felelősek a jelenlegiért is, s ezek az erők és hatalmak most is ugyanarra a célra törnek, amit akkoriban talán első pillanatban nem vallottak be, de harci szándékaik már akkor is meghúzódtak. Vissza