Lezárt aukciók


Gergely Pál, Dr.: Székely világjárók (dedikált példány) (A kötet Kós Károly egy fametszetét tartalmazza.)

Szerző
Dr. Gergely Pál
Grafikus
Légrády Sándor
Kós Károly
Erdélyi Férfiak Egyesületének Jancsó Benedek-társasága (Budapest) ,
Kiadói varrott papírkötés , 103 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Aukció vége:
2025-03-23 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1940, Erdélyi Férfiak Egyesületének Jancsó Benedek-Társasága kiadása (Sylvester Nyomda), 103 p. + [1] p, ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Székely világjárók. Írta: Dr. Gergely Pál.
A címlapon a szerző, Gergely Pál tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Gy.-K. B.-nak szeretettel és köszönettel. Bp. 1940. VIII. 4. G. Pali".
A címlapot tervezte: Légrády Sándor iparművész-grafikus. A kötet Kós Károly egy fametszetét tartalmazza. Kiadói előszóval, számozott jegyzetekkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Sylvester-Nyomda a könyvnyomtatás feltalálásának 500. esztendejében. A kötet címfedelének verzóján Ex-libris címke látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, a nyomda emblémájával ellátott hátlappal,  tiszta belívekkel, hiánytalan, megkímélt, gyűjtői állapotban.
A kötet szerzője: Gergely Pál (Kolozsvár, 1902.Bp., 1982. okt. 27.): könyvtáros, irodalomtörténész. Az Újság című kolozsvári lap munkatársa, 1902-től joghallgató Budapesten. A Bartha Miklós Társaság tagja, a Híd című lap szerkesztője (1927-28). 1928-tól az MTA elnöki hivatalának gyorsírója, 1949-től nyugdíjba vonulásáig (1967) az Akadémiai Könyvtárban a Kézirattár munkatársa. Könyveiben, tanulmányaiban az MTA és könyvtárának történetére vonatkozó kutatásait tette közzé. Kovács Ágnessel együtt kiadta Kriza János Székely népköltési gyűjteményét (1-2., Bp., 1956), kritikai kiadásban Arany János hivatali (1-2., 1964-66) és Vörösmarty Mihály publicisztikai (1977) írásait, feldolgozta Vikár Béla és Szabó Lőrinc gyorsírásos hagyatékát. – Főbb művei: Székely világjárók (Bp., 1940); Erdélyi gondolatok (1944); Arany János és az Akadémia (Bp., 1957); Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma 1840-1960 (Bp., 1962); A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa (Bp., 1971).

Előszó

Kegyelettel adózunk a tíz éve elhúnyt Jancsó Benedek emlékének. Háromszéki falu szülötte volt, s a csíksomlyói iskolától végig a kolozsvári egyetem bölcsészeti okleveléig mindent a maga erejéből... Tovább

Előszó

Kegyelettel adózunk a tíz éve elhúnyt Jancsó Benedek emlékének. Háromszéki falu szülötte volt, s a csíksomlyói iskolától végig a kolozsvári egyetem bölcsészeti okleveléig mindent a maga erejéből ért el hosszú életén át. Ide is illik alakja, hiszen sokszor járt kelettől nyugatig s mint diák, külföldi levéltárakban kutatott; a 90-es években Bukarestben és környékén tanulmányozta a balkáni népeket, 1917-ben a diadalmas székely és német csapatokkal együtt visszakerült mint a román levéltárak felülvizsgálója. Hol van már ekkor Jancsó Benedek a 80-as évek jámbor irodalmi tanulmányaitól? Mint történész és nemzetiség-politikus, a román irredenta mozgalmakkal törődik. Nagy kétkötetes művét (A román nemzetiségi törekvések története és jelen állapota) jutalmával tüntette ki az Akadémia. Előharcosa volt a magyar nép iskolánkívüli művelésének is. Több francia és angol könyvét ismerik a nagyvilágban, pl. The Székelys, The Transylvanian question, Defensio nationis Hungaricae. Utolsó nagy műve Erdély története volt. Az Erdélyi Férfiak Egyesülete büszkén mondhatja, hogy leghamarább kezett nemzetiségi tanulmányok rendszeres műveléséhez. A szláv és román irodalom szétágazó hatalmas anyagát igyekezett megismertetni a nagy közönséggel, legjobb szakemberek segítségével. A hibáinkat is feltáró őszinte, új magyar társadalom- és történettudomány előharcosa egyesületünk. Baráti munkaközösségünkben közel száz jeles kutató foglalkozott 1928. óta, előadássorozatok és kiadványok által népszerűsítve a nemzeti kisebbségi kérdéseket. Az 1918-ban alakult Szefhé-ben már volt Jancsó Benedeknek kisebbségi szemináriuma, ingyenes oláh tanfolyammal. Mikor 76 éves mesterünk kezéből 1930. júniusában kihullott a toll, magunk fogtunk össze: egykori székely diákjai, hogy a régen elhanyagolt nemzetiségi kérdéseket alaposan megismerjük. Ettől fogva az E. F. E. kulturális szakosztálya Jancsó Benedek-Társaság néven működik. Előadásaink anyagát népszerű, világos szövegben 23 füzetben adtuk ki. Ezeket a sajtó bőven ismertette s már el is fogytak raktárunkból. Vissza

Tartalom

Előszó
I. fejezet: Mit adott a magyarság, székelység a nagyvilágnak?7
II. fejezet: Turáni emlékek, mondai és történeti ősök. Harc a székely eredet kérdésében21
III. fejezet: Székelyek a tudományban, politikában, hadászatban. Diákok külföldön; követeink a török Portán35
IV. fejezet: A Magyar Tudós-Társaság (Akadémia) székely kiválóságai52
Székelyek a művészteben79
Amerikai kivándorlás, hírességeink87
Idegenbe szakadt tagtársaink és napjaink világjárói92
Képek jegyzéke
Kőrösi Csoma Sándor arcképe11
Székely erőd-templom20
Havasi székely kúria ("Varjuvár")34
Tebenned bíztunk eleitől fogva50
Róvásírásunk ABC-je51
Balázs Ferenc (1901-1937.) arcképe94
Öreg székelyek (Kós Károly fametszete)100
Vissza
Tétel sorszám:
146

Kikiáltási ár:
6.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
6.700 Ft Licitek száma: 3



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!