Olay Ferenc, Dr.: Háborús felelőtlenségünk (Tiltólistás kötet)

Előszó

Részlet a műből: Magyarországnak és a magyarságnak az ugyszólván teljesen tájékozatlan külfölddel szemben való megismertetése - amely a revizióért való küzdelemnek előljáró és egyik legjelentősebb feladata - azt igényli, hogy minél tájékozottabban, hiteles és megcáfolhatatlan adatokkal felfegyverkezve tudjuk ellenségeink valótlan állitásait visszautasitani, a hitetleneket meggyőzni, a kétkedőket felvilágositani és barátainkat véleményünkben megerősiteni. Ennek a felkészültségnek, ennek a fegyvertárnak egyik igen nagyjelentőségü, de a magyar közvélemény által pragmatikusan, részleteiben nem eléggé ismert kérdése, az ellenségeink által erősen kihasznált és szerződésileg is leszögezett kérdés: Magyarország háborus felelősségének, helyesen felelőtlenségének kérdése. Mielőtt e kérdést érdemben tárgyalás alá vennőnk, meg kell állapitanunk azt, ami nemcsak előttünk magyarok és nemcsak az ugynevezett legyőzöttek előtt, hanem az egész világ elfogulatlan és jóhiszemü birálói előtt ismeretes és elfogadott tény, hogy a világtörténelem legigazságtalanabb és legembertelenebb "békéi" az 1919-1920-ban hozott Párizs-környéki békeparancsok s hogy ezek közt is a Trianon palotában aláirt a legkirivóbb. A legyőzöttekre ráerőszakolt "békeszerződés"-ekben a győztesek kivétel nélkül kimondották, hogy a világháboruért egyedül a központi hatalmak felelősek. E nagyhorderejü megállapitásnak kiindulása a Nagykövetek Tanácsának 1919. évi január hó 25-én tartott üléséből történt, amikor is 15 tagu albizottságot küldtek ki az ellenséges államok bünösségének megállapitása céljából. Vissza