| I. KÖTET | |
| Előszó az első kiadáshoz | 1 |
| Előszó a második kiadáshoz | 8 |
| Előszó a harmadik kiadáshoz | 11 |
| Előszó a negyedik kiadáshoz | 12 |
| ELSŐ RÉSZ: A KÖRNYEZET | 13 |
| I. A félszigetek: hegységek, fennsíkok, síkságok | 17 |
| 1. A hegységek | 17 |
| Fizikai és emberi jellemzők | 17 |
| Hogyan határozzuk meg a hegységet? | 22 |
| Hegységek, kultúrák és vallások | 26 |
| A hegyek adta szabadság | 30 |
| A hegyvidék erőforrásainak mérlege | 33 |
| A hegylakó a városban | 36 |
| A hegyvidéki diaszpóra jellegzetes példái | 40 |
| A hegységek voltak-e Mediterráneum történetének első színhelyei? | 44 |
| 2. A fennsíkok, a hegylábak és a dombságok | 46 |
| A fennsíkok | 46 |
| A hegynek támaszkodó vidékek | 48 |
| A dombvidékek | 51 |
| 3. Az alföldek | 53 |
| A vészt hozó vizek. A malária | 55 |
| A síkságok művelésbe vonása | 63 |
| Lombardia példája | 69 |
| Nagybirtokosok és szegényparasztok | 72 |
| Rövid távú változások a síkságokon: a velencei szárazföld, a Terra Ferma sorsa | 73 |
| Hosszú távú változások: a római Campagna sorsa | 78 |
| A síkságok hatalma: Andalúzia | 79 |
| 4. Legelőváltó pásztorkodás vagy nomadizálás: a Mediterráneum két arca | 83 |
| A legelőváltó pásztorkodás | 83 |
| A nomadizálás megelőzi a legelőváltó pásztorkodást | 85 |
| A kasztíliai legelőváltó pásztorkodás | 89 |
| Párhuzamok és összkép | 92 |
| Dromedárok és tevék: az arab és török hódítás | 94 |
| Nyugati szemtanúk a balkáni, az anatóliai és az észak-afrikai nomadizálásról | 98 |
| Évszázadosnál is hosszabb ciklusok | 100 |
| II. A Mediterráneum szívében: tengerek és tengerpartok | 103 |
| 1. A tengeri síkságok | 103 |
| A part menti hajózás | 103 |
| A portugál felfedezések hajnalán | 108 |
| A kis tengerek, a történelem bölcsői | 109 |
| A Fekete-tenger, Konstantinápoly védett vadászterülete | 110 |
| Az Égei-tenger szigetvilága, Velence és Genova birodalma | 115 |
| Tunézia és Szicília között | 117 |
| A földközi-tengeri ,,La Manche" | 118 |
| A Tirrén-tenger medencéje | 121 |
| Az Adriai-tenger | 127 |
| Szicilíától keletre és nyugatra | 137 |
| Két különálló tengeri világ | 138 |
| A Török és a Spanyol Birodalom tanulsága | 140 |
| Túl a politikán | 143 |
| 2. A partszegélyek | 144 |
| Halászok és hajósok | 144 |
| A partvidékek gyengeségei | 146 |
| A nagyvárosok | 151 |
| A partvidékek forgandó sora | 153 |
| 3. A szigetek | 155 |
| Elsziegtelt világok? | 157 |
| A szigetek bizonytalan élete | 159 |
| A ,,nagytörténelem" útjain | 161 |
| Kivándorló szigetlakók | 165 |
| Szigetek, amelyeket nem övez tenger | 168 |
| A félszigetek | 169 |
| III. A csatlakozó területek, avagy a tágabb Mediterráneum | 175 |
| A történelem Mediterráneuma | 177 |
| 1. A Mediterráneum másik arca: a Szahara | 179 |
| A Szahara: közelebb és távolabbi határok | 179 |
| Szükség és szegénység | 182 |
| Távolsági nomadizálás | 184 |
| A sztyeppei népek betörése és beszirvárgása | 186 |
| Az arany- és fűszerkaravánok | 189 |
| Az oázisok | 193 |
| A sivatag, az iszlám földrajzi tere | 195 |
| 2. Európa és a Földközi-tenger | 198 |
| A négy történelmi földsáv és észak-déli összekötő útjaik | 198 |
| Az orosz földsáv: út a Fekete- vagy a Kaszpi-tengerhez | 200 |
| A Balkántól Danckáig: a lengyel földsáv | 205 |
| A német földsáv: általános áttekintés | 212 |
| Az Alapok | 214 |
| A harmadik szereplő: a sokarcú Németország | 218 |
| Genovától Antwerpenig, Velencétől Hamburgig: az érintkezés feltételei | 221 |
| A kereskedelem mérlege és a kereskedők mozgása | 224 |
| A francia földsáv: Rouentól Marseille-ig | 227 |
| Európa és a Földközi-tenger | 233 |
| 3. Az Atlanti-óceán | 235 |
| Nem egy Atlanti-óceán van | 235 |
| Az óceán a Földközi-tenger neveltje | 236 |
| Az óceán sorsa a XVI. században | 237 |
| Kései hanyatlás | 241 |
| IV. A természeti egység: éghajlat és történelem | 243 |
| 1. Az éghajlat egysége | 244 |
| Az Atlanti-óceán és a Szahara | 244 |
| Homogén éghajlat | 246 |
| A szárazság, a Földközi-tenger mellékének legsúlyosabb csapása | 250 |
| 2. Évszakok | 259 |
| Téli pihenők | 259 |
| A hajózás szünetelése | 261 |
| A tél, a fegyvernyugvás és a tárgyalások ideje | 267 |
| A tél megpróbáltatásai | 273 |
| A nyár felgyorsult életritmusa | 274 |
| Nyári járványok | 276 |
| A mediterrán éghajlat és a Kelet | 278 |
| Az évszakok ritmusa és a számszerűség | 278 |
| A gazdasági élet meghatározottsága | 284 |
| 3. Változott-e az éghajlat a XVI. század óta? | 287 |
| Utólagos megjegyzések | 291 |
| V. Az ember alkotta egység: utak és városok, városok és utak | 297 |
| 1. Szárazföldi utak és tengeri utak | 298 |
| Az éltető utak | 300 |
| A szállítóeszközök elavultsága | 304 |
| Megnőtt-e a szárazföldi utak jelentősége 1600 körül? | 306 |
| A szárazföldi utak problematikája | 311 |
| Velence kettős példája | 312 |
| Forgalom és statisztika: Spanyolország példája | 315 |
| A kétféle szállítás krdése nagyobb perspektívában | 316 |
| 2. A hajózás: tonnatartalom és konjunktúra | 318 |
| Nagy és kis szállítóhajók a XV. században | 321 |
| A kis hajók első sikerei | 323 |
| Az atlanti hajózás a XVI. században | 324 |
| A Földközi-tengeren | 333 |
| 3. A városok funkciói | 339 |
| Városok és utak | 339 |
| A metszéspontok: ahol a közlekedési eszközök cserélődnek | 343 |
| Az utaktól a bankokig | 345 |
| A városok fejlődése és visszafejlődése | 349 |
| Egy tökéletlen tipológia | 351 |
| 4. Az évszázad tanúi: a városok | 353 |
| A demográfiai növekedés | 353 |
| Régi bajok, új bajok: éhínség és búzakérdés | 355 |
| Régi bajok, új bajok: a járványok | 359 |
| A nélkülözhetetlen betelepülő | 362 |
| A városok politikai válsága | 366 |
| Egyarcú pénzközpontok | 369 |
| A királyi és császári városok | 376 |
| A fővárosok védelmében | 383 |
| változatlanság és konjunktúra | 384 |
| RÖVIDÍTÉSEK | 385 |
| TÉRKÉPEK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE | 386 |
| KÉPEK JEGYZÉKE | 388 |