Vergilius Maro, Publius: Publius Vergilius Maro Aeneise (Vajda János költőnek dedikált példány)

Budapest, 1890, Magyar Tudományos Akadémia - Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Frankilin-Társulat Nyomdája), XCVIII p. + [2] p. + 351 p. + [1] p.

Vajda Jánosnak dedikált példány. Görög és latin remekírók c. sorozatban számjelzés nélkül megjelent mű. Kiadja a M. Tud. Akadémiának Classica-Philologiai Bizottsága.
Publius Vergilius Maro Aeneise. Fordította és jegyzetekkel kísérte: Dr. Barna Ignácz a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bevezetéssel ellátta: Dr. Némethy Géza.
Az előlapon Vajda Jánosnak írt dedikáció olvasható: "Vajda Jánosnak szíves emlékül a szerző".
A dedikáció címzettje, Vajda János (1827-1897) költő, hírlapíró, műfordító, a márciusi ifjak egyike, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1848-ban a Pilvax törzsvendégeként részt vett a pesti forradalomban, augusztusban önként jelentkezett honvédnek. A szabadságharc bukása után besorozták az osztrák hadseregbe. 1850 után előbb vidéken, majd Pesten hivatalnokoskodott, később újságíróként dolgozott. Miután úgy gondolta, hogy a forradalom ügye már elveszett, politikailag teljesen elszigetelődött, és a 48-as eszmék árulójának kiáltották ki. Később ismét szembekerült a domináns politikai irányvonallal – ezúttal a Deák-féle párttal –, mivel nem támogatta a kiegyezést. Állandó konfrontációi időről időre megnehezítették anyagi boldogulását, ami költészetére is rányomta bélyegét. Természeti képekben gazdag, érzelmileg telített, filozofikus lírája élesen eltért korának irodalmi ízlésétől; a szimbolizmus előfutárának tartják.
Előszóval, jegyzetekkel, tájszavak jegyzékével és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon és néhány oldalon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a Frankilin-Társulat Nyomdája.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratos könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Publius Vergilius Maro (i. e. 70. október 15. – i. e. 19. szeptember 21.) római költő, Ovidius és Horatius mellett az augustusi aranykor epikus költője. Legismertebb művei közé tartozik az Aeneis című eposz és a Georgica című tanköltemény. Rómában tanult, majd a római polgárháború idején Athénba menekült. Később visszatért Rómába, ahol Augustus császár felszólította, hogy írjon egy tankölteményt. Ez volt a Georgica, mely elsősorban a földművelés dicséretét, a császár politikájának elismertetését célozza, valamint magasztalja a társadalom stabilitását megalapozó változásokat. A mű sikeressége után a császár megbízta Vergiliust egy a római nép őstörténetét magába foglaló költemény megírásával, mely az Aeneis címet kapta és a római klasszicista költészet kimagasló darabja volt. Tíz éven át íródott a költemény. E művét sajnos a költő nem tudta befejezni, kisebb részek töredékesen maradtak fenn.

Híres emberek könyvtárából
Idegennyelv
Klasszika-filológia
Versek, eposzok