Ferenczy Károly autográf levele az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárához
(München) ,
, Papír
, 1 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 23 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-05-18 20:00
|
Aukciós tétel adatai
München, 1893, Ferenczy Károly autográf levele az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárához, [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Ferenczy Károly festőművész autográf levele az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárához, Szmrecsányi Miklóshoz.
A levél végén Ferenczy Károly tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
A levél szövege:
Tisztelt titkár úr!
Örömmel vettem levelét, melyben a kitüntetésről tudósít, hogy ő Felsége a Király "A szarvaskertben" czímű képemet megvásárolni kegyeskedett.
Kérem titkár urat, szíveskedjék, a vallás és közoktatás ügyi minister úr Ő kegyelmességénél, közbenjárásáért köszönetemet közvetíteni.
Szerencsekivánataiért pedig fogadja őszinte köszönetem kifejezését.
A levélben említett "A szarvaskertben" c. Ferenczy olajfestmény az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által a Műcsarnokban megrendezett 1893-94. évi téli tárlaton lett kiállítva november 25. és január 25. között. A tárlatra magyarországi tartózkodása alatt ellátogatott I. Ferenc József magyar király is. A tárlat megtekintése során őfelségének nagyon tetszett Ferenczy festménye, melynél felismerte, hogy annak tárgya a nymphenburgi parkból való. A király meg is vásárolt négy képet - köztük "A szarvaskertben" címűt - a budavári palotája számára, melyeket gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter választott ki. A következőket írta ezzel kapcsolatban egy korabeli lap:
"...A király a téli tárlat négy festményét vásárolta meg budavári palotája számára, és pedig Dudics Andor Plein parade című művét, Ferraris Artur Megkötött alkuját, Pálnik Béla Teheneit, Ferenczy Károly A szarvaskertben címü képét és azonkívül ifjabb Vastagh Györgynek Tevehajcsár címü szoborművét is megszerezte. A képeket gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter választotta ki, amiért a király az utolsó udvari ebéden külön is kifejezte köszönetét a miniszternek s hozzátette, hogy az idei képvásárlással különösen meg van elégedve. A közoktatásügyi miniszter megbízta a Képzőművészeti Társulatot, hogy a király elismerését tudassa a kitüntetett művészekkel." - (Pesti Napló, 1894. január 21./45. évfolyam/21. szám)
A cikkben olvashatjuk, hogy a közoktatásügyi miniszter megbízta a Képzőművészeti Társulatot, hogy tudassa a király elismerését a művészekkel. Jelen levél feltehetőleg erre szolgál válaszul. Magáról a festményéről nem tudjuk merre található. Annyi biztos, hogy IV. Károly idejében még a Habsburg család tulajdonát képezte. A dokumentum további érdekessége, hogy a Szépművészeti Múzeumban sem őriznek ilyen korai Ferenczy Károly-levelet (1893), ezért ez igazi kuriózumnak számít.
Hajtogatott, keltezéssel ellátott, jó állapotú levél a hátlapján tollal és ceruzával írt feljegyzésekkel.
A levelet írta Ferenczy Károly (1862-1917) festő, a nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője, az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere. 1884-től Rómában, Münchenben és Párizsban tanult festészetet. Első műve Kallós Endre arcképe volt, melyet még Párizsban készített. 1889-ben hazatért Magyarországra, Szentendrén telepedett le és folytatta munkásságát. 1896-ban egy nagybányai festőcsoporthoz csatlakozott, majd 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető mestere lett. Később alakrajzot és festést tanított a Képzőművészeti Főiskolán. Ezt követően a Nemzeti Szalon alelnöke, a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) alapítótagja, a Nagybányai Festők Társaságának elnöke is volt. Életműve szakaszokra osztható. Eleinte a müncheni leíró ábrázolás volt a jellemző munkásságára, majd megteremtette a plein air sajátos magyar válfaját, valamint késői korszakában leginkább a posztimpresszionizmus formaproblémái vonzották.
A levél címzettje, Szmrecsányi Miklós (1854-1936) művészettörténeti író, jogi doktor, miniszteri tanácsos. 1888-tól az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkára volt. Évekig járta Európa nevezetesebb képtárait és múzeumait, tanulmányozva azok értékes anyagát. Utazásairól évenként tanulmányokat írt, melyek nyomtatásban is megjelentek. Wlassics miniszter javaslatára 1895 elején osztálytanácsossá nevezték ki és a művészeti osztály hivatalos vezetője lett. 1899. január 4-én nyugalomba lépett, mely alkalomból miniszteri tanácsosi címet kapott. Ezt követően főként művészeti és irodalmi kérdésekkel, köztük elsősorban Eger műemlékeivel és azok felkutatásával foglalkozott. Cikkeit a "Magyar Szalon", a "Budapesti Szemle", a "Magyar Iparművészet" és a "Művészet" közölte.
A levél végén Ferenczy Károly tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
A levél szövege:
"Az országos magyar Képzőművészeti társulat titkárának.
Tisztelt titkár úr!
Örömmel vettem levelét, melyben a kitüntetésről tudósít, hogy ő Felsége a Király "A szarvaskertben" czímű képemet megvásárolni kegyeskedett.
Kérem titkár urat, szíveskedjék, a vallás és közoktatás ügyi minister úr Ő kegyelmességénél, közbenjárásáért köszönetemet közvetíteni.
Szerencsekivánataiért pedig fogadja őszinte köszönetem kifejezését.
Teljes Tisztelettel Ferenczy Károly
München, 1893, decz. 14."A levélben említett "A szarvaskertben" c. Ferenczy olajfestmény az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által a Műcsarnokban megrendezett 1893-94. évi téli tárlaton lett kiállítva november 25. és január 25. között. A tárlatra magyarországi tartózkodása alatt ellátogatott I. Ferenc József magyar király is. A tárlat megtekintése során őfelségének nagyon tetszett Ferenczy festménye, melynél felismerte, hogy annak tárgya a nymphenburgi parkból való. A király meg is vásárolt négy képet - köztük "A szarvaskertben" címűt - a budavári palotája számára, melyeket gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter választott ki. A következőket írta ezzel kapcsolatban egy korabeli lap:
"...A király a téli tárlat négy festményét vásárolta meg budavári palotája számára, és pedig Dudics Andor Plein parade című művét, Ferraris Artur Megkötött alkuját, Pálnik Béla Teheneit, Ferenczy Károly A szarvaskertben címü képét és azonkívül ifjabb Vastagh Györgynek Tevehajcsár címü szoborművét is megszerezte. A képeket gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter választotta ki, amiért a király az utolsó udvari ebéden külön is kifejezte köszönetét a miniszternek s hozzátette, hogy az idei képvásárlással különösen meg van elégedve. A közoktatásügyi miniszter megbízta a Képzőművészeti Társulatot, hogy a király elismerését tudassa a kitüntetett művészekkel." - (Pesti Napló, 1894. január 21./45. évfolyam/21. szám)
A cikkben olvashatjuk, hogy a közoktatásügyi miniszter megbízta a Képzőművészeti Társulatot, hogy tudassa a király elismerését a művészekkel. Jelen levél feltehetőleg erre szolgál válaszul. Magáról a festményéről nem tudjuk merre található. Annyi biztos, hogy IV. Károly idejében még a Habsburg család tulajdonát képezte. A dokumentum további érdekessége, hogy a Szépművészeti Múzeumban sem őriznek ilyen korai Ferenczy Károly-levelet (1893), ezért ez igazi kuriózumnak számít.
Hajtogatott, keltezéssel ellátott, jó állapotú levél a hátlapján tollal és ceruzával írt feljegyzésekkel.
A levelet írta Ferenczy Károly (1862-1917) festő, a nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője, az impresszionizmus legnagyobb magyar mestere. 1884-től Rómában, Münchenben és Párizsban tanult festészetet. Első műve Kallós Endre arcképe volt, melyet még Párizsban készített. 1889-ben hazatért Magyarországra, Szentendrén telepedett le és folytatta munkásságát. 1896-ban egy nagybányai festőcsoporthoz csatlakozott, majd 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető mestere lett. Később alakrajzot és festést tanított a Képzőművészeti Főiskolán. Ezt követően a Nemzeti Szalon alelnöke, a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) alapítótagja, a Nagybányai Festők Társaságának elnöke is volt. Életműve szakaszokra osztható. Eleinte a müncheni leíró ábrázolás volt a jellemző munkásságára, majd megteremtette a plein air sajátos magyar válfaját, valamint késői korszakában leginkább a posztimpresszionizmus formaproblémái vonzották.
A levél címzettje, Szmrecsányi Miklós (1854-1936) művészettörténeti író, jogi doktor, miniszteri tanácsos. 1888-tól az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkára volt. Évekig járta Európa nevezetesebb képtárait és múzeumait, tanulmányozva azok értékes anyagát. Utazásairól évenként tanulmányokat írt, melyek nyomtatásban is megjelentek. Wlassics miniszter javaslatára 1895 elején osztálytanácsossá nevezték ki és a művészeti osztály hivatalos vezetője lett. 1899. január 4-én nyugalomba lépett, mely alkalomból miniszteri tanácsosi címet kapott. Ezt követően főként művészeti és irodalmi kérdésekkel, köztük elsősorban Eger műemlékeivel és azok felkutatásával foglalkozott. Cikkeit a "Magyar Szalon", a "Budapesti Szemle", a "Magyar Iparművészet" és a "Művészet" közölte.
Tétel sorszám:
034
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
20.000 Ft
Licitek száma: 9
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |