Gundel Károly: A vendéglátás művészete (dedikált példány)
Beszélgetések a fehér asztal örömeiről és multjáról
Magyar Szakácsok Köre
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 185 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 185 oldal
| Sorozatcím: | Gasztronómiai könyvtár |
|---|---|
| Kötetszám: | 1 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-05-18 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1934, Magyar Szakácsok Köre (Merkantill-nyomda, Bp.), VII p. + [1] p. + 185 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Gasztronómiai Könyvtár, no.: 1. Szerkesztik: Ballai Károly és Gundel Károly.
Első kiadás. A vendéglátás művészete. Beszélgetések a fehér asztal örömeiről és multjáról. Írta: Gundel Károly.
A címlapon a szerző, Gundel Károly tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Gy. T. dr. kedves barátomnak őszinte nagyrabecsülésem jeléül Gundel Károly".
17 étlap és ételsor hasonmását közlő függelékkel (a hasonmások közül 3 kihajtható) és tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Merkantill-nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, színes előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője Gundel Károly (Budapest, 1883. szeptember 23. – Budapest, 1956. november 28.) vendéglős, gasztronómiai szakíró. A népszerű városligeti „Wampetics” éttermet 1910-ben vette bérbe és nevezte át a „Gundel” névre. 1920–1925 között a Royal Szálló, 1927-től a Gellért Szálló éttermeinek bérlője lett. Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. A magyar vendéglős és szállodás szakma egyik vezető egyénisége volt, idegen nyelvű munkáival szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát. Étterme az 1939-es a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme volt. „A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista prospektus.” – írta róla a New York Times. "Ha van Budapesten, ami tökéletesen és hiánytalanul európai, akkor az az asztal, amelyet Gundel Károly megterít és amelyet Gundel Károly lát el a legremekebb fogásokkal. Ízlés, ötletesség, a vendég megbecsülése, mind olyasmi, amelyekkel ebben az országban igazán Gundel Károly rendelkezik legjobban." – írta Gundel Károlyról a "Fővárosi Hírlap" 1935-ben.
Első kiadás. A vendéglátás művészete. Beszélgetések a fehér asztal örömeiről és multjáról. Írta: Gundel Károly.
A címlapon a szerző, Gundel Károly tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Gy. T. dr. kedves barátomnak őszinte nagyrabecsülésem jeléül Gundel Károly".
17 étlap és ételsor hasonmását közlő függelékkel (a hasonmások közül 3 kihajtható) és tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Merkantill-nyomda Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, színes előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője Gundel Károly (Budapest, 1883. szeptember 23. – Budapest, 1956. november 28.) vendéglős, gasztronómiai szakíró. A népszerű városligeti „Wampetics” éttermet 1910-ben vette bérbe és nevezte át a „Gundel” névre. 1920–1925 között a Royal Szálló, 1927-től a Gellért Szálló éttermeinek bérlője lett. Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. A magyar vendéglős és szállodás szakma egyik vezető egyénisége volt, idegen nyelvű munkáival szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát. Étterme az 1939-es a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme volt. „A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista prospektus.” – írta róla a New York Times. "Ha van Budapesten, ami tökéletesen és hiánytalanul európai, akkor az az asztal, amelyet Gundel Károly megterít és amelyet Gundel Károly lát el a legremekebb fogásokkal. Ízlés, ötletesség, a vendég megbecsülése, mind olyasmi, amelyekkel ebben az országban igazán Gundel Károly rendelkezik legjobban." – írta Gundel Károlyról a "Fővárosi Hírlap" 1935-ben.
Előszó
A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, már pedig fajunk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más... TovábbElőszó
A magyar történelemben még igen nagy művelődéstörténeti terület hever kiaknázatlanul, már pedig fajunk múltjának teljes és tökéletes megismerése megmunkálásuk nélkül hiányos. Ilyen terület, más egyebek között, a magyarság konyhája, étkezésének elemei, főzési babonái, valamint asztali szokásai. A tudomány ezen rögös területének művelése elméleti célunk: felkutatni és egybegyűjteni a magyarság ősi életéből máig a népi és az úri étkezés módját, tartalmát, köznapi és ünnepi asztali szokásait, nemkülönben a magyar főzés módjait és készségeit, tárgyi emlékeit. Sok ilyen egyes adat található a történetirodalmi közleményekben, mint az archaeológiai-, a néprajzi- és általános történeti művekben: levelezésekben, korrajzokban, úti- és emlékiratokban, stb., azonban nagy hiányok is vannak, mert a multban a tudományos kutatók és utazók részéről a legtöbb esetben elhanyagoltattak vagy mellékesen, egészen röviden jegyeztettek föl ezek, holott ezek éppen faji jellemünknek színes és jellegzetes elemei. VisszaTartalom
| A Gasztronómiai Könyvtár beköszöntője | |
| Ajánlás | |
| Bevezetés | |
| A jelen | |
| A vendéglátásról | 7 |
| A vendéghívás | 14 |
| A meghívó | 18 |
| Étkezés előtt | 20 |
| Fűtés, hűtés | 21 |
| Ültetés | 24 |
| Menűkártya | 25 |
| Terítés | 26 |
| Világítás | 33 |
| Az étkezés | 34 |
| Változatosság | 37 |
| Kenyér | 39 |
| Ételsor | 40 |
| Vegyes ízelítők (hors d'oeuvre) | 46 |
| Levesek | 51 |
| Előételek | 52 |
| Halfélék | 53 |
| Élő vagy jegelt hal? | 56 |
| Halikra (caviar) | 58 |
| Rákételek | 60 |
| Tojásételek | 61 |
| Vajas pástétomok | 61 |
| Duzmák (mousse) | 62 |
| A felfujtak (soufflée) | 62 |
| A göngyölékek (croquette) | 62 |
| A vagdalékok (hachée) | 63 |
| A salmi | 63 |
| A chaud-froid | 63 |
| A galantinok és pástétomok | 63 |
| Kocsonyák | 64 |
| Gezemice (ragout) | 64 |
| Tésztafélék | 65 |
| Főzelékfélék | 65 |
| Közételek | 66 |
| Főételek | 70 |
| Főzelék-étel | 71 |
| Édesség | 71 |
| Csemege | 72 |
| Az ital | 73 |
| Kávé | 74 |
| A mult | 75 |
| Az ókor | |
| Apicius | |
| Vasavarajeyam | |
| Anonymus | |
| Mátyás király udvara | |
| Ulászló | |
| Régi magyar szakácskönyvek | |
| Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században | |
| Apor Péter Metamorphosis-a | |
| Bécsi udvar | |
| József nádor | |
| Szirmay Antal példái | |
| A XIX. század derekán | |
| Az iparszerű főzés | |
| A magyar konyha fejlődése | |
| A paprika | 125 |
| A paprika a régi szakácskönyvekben | 132 |
| Nemzeti ételeink | 136 |
| Külső befolyások | 141 |
| A vendéglők szerepe | 147 |
| A tokaji bor | 149 |
| Függelék | |
| Étlapok és ételsorok | |
| Étlapok és ételsorok (17 hasonmással) | 155 |
| Utószó | 178 |
| A felhasznált irodalom | 180 |
Tétel sorszám:
049
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
95.100 Ft
Licitek száma: 82
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |