Eötvös Károly: A Bakony I-II.
Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T.
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 623 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 623 oldal
| Sorozatcím: | Eötvös Károly munkái |
|---|---|
| Kötetszám: | 21-22 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1909, Révai Testvérek Irodalmi Intézt R.-T. (Révai és Salamon könyvnyomdája, Bp.), 314 p. + [2] p., 313 p. + [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Eötvös Károly Munkái, No.: XXI-XXII.
A Bakony I-II. (Egységes külön kötetekben.) Írta: Eötvös Károly.
Kötetenkénti tartalomjegyzékkel és kötetvégi könyvhirdetésekkel. A köteteket Révai és Salamon könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói szecessziós egészvászon sorozatkötésben lévő kötetek aranyozott feliratos, aranyozott díszítésű címfedéllel és könyvgerinccel, aranyozott mintával díszített hátlappal, színes, mintás kiadói előzéklapokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, író, publicista, országgyűlési képviselő, korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége. Az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében Eötvös volt a vádlottak védője, utóbb könyvet is írt a perről. A pesti közéletben "a Vajda" néven vált ismertté; az Abbázia Kávéházban fenntartott törzsasztala fontos társasági események színhelye volt. Írói karrierje ügyvédi és politikusi visszavonulása (1899) után indult: első nagy sikere az Utazás a Balaton körül c., kortörténeti jelentőségű műve lett, amelyben a Balaton-vidékhez kapcsolódó anekdotákat és történeteket írt meg. 1900-ban a Révai kiadó vállalkozott művei kiadására. Novella- és anekdota füzéréi, életrajzai és közéleti karcai még életében népszerűvé tették az író Eötvöst.
A Bakony I-II. (Egységes külön kötetekben.) Írta: Eötvös Károly.
Kötetenkénti tartalomjegyzékkel és kötetvégi könyvhirdetésekkel. A köteteket Révai és Salamon könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói szecessziós egészvászon sorozatkötésben lévő kötetek aranyozott feliratos, aranyozott díszítésű címfedéllel és könyvgerinccel, aranyozott mintával díszített hátlappal, színes, mintás kiadói előzéklapokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, író, publicista, országgyűlési képviselő, korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége. Az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében Eötvös volt a vádlottak védője, utóbb könyvet is írt a perről. A pesti közéletben "a Vajda" néven vált ismertté; az Abbázia Kávéházban fenntartott törzsasztala fontos társasági események színhelye volt. Írói karrierje ügyvédi és politikusi visszavonulása (1899) után indult: első nagy sikere az Utazás a Balaton körül c., kortörténeti jelentőségű műve lett, amelyben a Balaton-vidékhez kapcsolódó anekdotákat és történeteket írt meg. 1900-ban a Révai kiadó vállalkozott művei kiadására. Novella- és anekdota füzéréi, életrajzai és közéleti karcai még életében népszerűvé tették az író Eötvöst.
Tartalom
| I. kötet | |
| Tájékoztató | |
| Mekkora a Bakony? | |
| A Bakony különös bája | |
| A magyar köznemesség | |
| A norman és a magyar | |
| A nemes magyar lélek | |
| A magyar szív a leggazdagabb | 1 |
| Nagy urakról én nem írok | |
| Mátyás király adomája a csóri csukáról | |
| Veszprémvármegye Bakonyja | |
| Nyolcz puszta vára és három eleven vára | |
| O-palota, Csesznek, Bakony-Ujvár, Vár-Palota, Esseghvár, Nagy-Vásonykő, Döbrente, Czékut, Nagy-Somlyóvár | |
| Kisfaludy Sándor emlékezései | |
| Móré László, Tury György, Gyulaffy László | |
| Zalavármegye Bakonyerdeje | |
| A Balatonra néző hegyoldalakat nem tartom Bakonynak | |
| Az én szülőfalumban nem volt fa | |
| Az őserdő, a hogyén láttam | 8 |
| A virtus | |
| Mi a nemesi katastzrum? | |
| A rovatok | |
| A birtokos | |
| Hányféle volt a nemes ember? | |
| Az inzurgens | |
| Nem minden nemes külön nemzetség | 24 |
| A nemesi pártok | |
| Deák Ferencz pártja | |
| A párt-jelszavak | |
| Mire kellett a primás sok pénze? | |
| Deák pártja nagyobb volt, mégis gyöngébb volt | |
| A pártok tanyái | |
| Bevonulnak a nemesek | |
| A főispáni konferenczia | |
| A régi vármegyeház | |
| Ott kezdődik közéleti pályám | 37 |
| A Szent László segitségül hívása | |
| Mit énekel a nemes ember, ha szive szerint énekel? | |
| Az eskük könyve | |
| Régi eskü, uj eskü | |
| A nemzet pártján levő nemesség kint szorul | |
| Fodor Mihály nemes atyánkfia | |
| Birkózó adomája | |
| Boszúra hívja föl a kint szorult nemességet | |
| A labanczok táborhelye a lakomájuk készülése | |
| Irtóztató rombolás | |
| Boszut lihet a csuffá tett győzedelmes tábor | 50 |
| A szürdolmány | |
| Verner uram vendéglője | |
| Az ellenség megrohanja | |
| Apám és Csörgey Ferkó | |
| A muzsikus czigányok veszedelme | |
| A halálos dulakodás | |
| Verner uram tanácsa | |
| Miért nem menekült apám? | |
| Csörgey Ferkó eltünt, apám maga maradt | 68 |
| A hadi zsákmány | |
| Apám menekülési terve | |
| Nem sikerül | |
| Südyt megragadja és védő pajzsként használlja | |
| Apám elkeseredik | |
| Ott terem a segitség | |
| Verner uram siralmas helyzete | |
| A rettentes Csörgey Ferkó | |
| Békesség lett | |
| A kis Verner-leány hivta a segitséget | |
| A Bakonyon túli nemesség tanyája | |
| Mi történt ott? | |
| Vámosi Saáry Gergely | 80 |
| A szent gáli nemzetes asszony | |
| Nagy urak-e a magyar pénzügyminiszterek? | |
| A régi palota | |
| A nemzetes asszony megszemléli a palota termeit | |
| A cselédszobákból csinál lakást magának és a miniszternek | |
| Cselédsége | |
| Utolsó karácsony-esténk | 95 |
| A faragó béres | |
| Mit tud a faragó béres? | |
| A kisbéres | |
| A pusztai cslédség rangfokozata | |
| A faragó béres szemre veszi a hiányosságokat | |
| A Bakonyba megy szerszámfáért | 103 |
| Boronya halála | |
| Ki volt, mi volt Boronya? | |
| A fehér vaddisznók | |
| Kevés a makk | |
| Mit beszél az öreg sertés? | |
| Boronya halála | |
| A vihar győzi-e tovább, vagy a kürtszó? | 110 |
| Ük. | |
| Jókai és Tóth Béla használta e szót: ükapám | |
| Hibásan | |
| A süv szó | |
| A család izei | |
| Régi tudós is ejt hibát | |
| Tanulság | 118 |
| Atyafi-látogatás | |
| Az ismeretlen nénémasszony | |
| A Tihay-atyafiság | |
| A Tihay-birtokok | |
| Mi volt a nemesi birtok? | |
| Sághy Tóni atyafi látogatása | |
| Miért mondott le örökre Ambrózy az atyafilátogatásról? | 124 |
| Ez is válópör! | |
| Zádor Pali őrzi a kutyabőrt | |
| Megnősül, gyereke lesz | |
| Válik a feleségétől | |
| Válópöre alatt minden békéltetésnél ujabb gyereke születik | |
| Utóbb megunja a sok gyereket és a hosszu válópört | 132 |
| Kikből állt a tábor? | |
| 1848. évi márczius 15-ike Pozsonyban és Pesten | |
| A tizenkét pont | |
| A pesti ifjak | |
| Tómics gazda ötvenkét szücslegénye | 140 |
| II. kötet | |
| Ki volt hát Sobri? | |
| Szépfaludi Ö. Ferencz uj közlési Sobriról | |
| Szigeti József szinművészünk nem ismerhette Sobri dolgait | |
| Sobri társainak végzete | |
| Az álnév | |
| Tudásom forrásai | |
| Kisfaludy Sándor | |
| A billegei csárda | 1 |
| Sobri a rendeki erdőben elfogja a sümegi csendbiztost | |
| Szakácsi alatt lefegyverzi Somogy csendbiztosát | |
| A tihanyi révnél magával viszi a nagy bajuszu Kaszást | |
| A rejtett kincsek | |
| Volt-e Sobri bálban? | |
| Sobri bőkezüsége | 12 |
| A váczi kaland hagyománya | |
| Öreg barátaim nem tudtak róla | |
| Osváld Dániel | |
| Fűmag megejtése | |
| Sobri miként lepi meg gróf Nádasdyt, a váczi püspököt? | |
| Miként keletkeznek a hagyományok? | 29 |
| Csikós Csúzy János | |
| Nemzetsége | |
| Gyerekkora | |
| Elszökik az intézetből | |
| Csikósbojtárrá lesz | |
| Törvénybe állitják | |
| Sobri haláláról | |
| Népdal Sobri sirjára | |
| Csikós Csúzy János megjelenik Pápán | |
| Pápai élete, szerelmi kalandja, házassága | |
| Halála s rokonainak róla való emlékezése | 39 |
| Répa Rózi csárdásné lesz | |
| Halála Pakson. Titok marad | |
| Miért lett Sobri a népköltészet hőse? | |
| A két tornai legény szomoru története | 56 |
| Utolsó szó Sobriról | |
| Szederkényi Nándor véleménye | |
| A zsobri szó a zsebrákból származott | |
| E vélemény megdöntése | |
| Az álnevek | |
| Sobri állítólag Bejczen született s még a mult század ötvenes éveiben is élt | |
| Szép Mihály közlése Sobri halálának részletes leírásáról | |
| Herman Ottó, Milfajt képe | |
| Sobri ruhája | |
| Guzmics Izidor apát egykoru följegyzései | 68 |
| Hogy üljenek a követek? | |
| A párok | |
| A régi rákosi országgyülés | |
| Kik voltak az 1825-iki országgyülés tagjai? | |
| A pozsonyi országház tanácskozási terme | |
| A Personalis | |
| A négy kerület | |
| Milyen férfiak voltak a régi követek s mily rendben ültek? | |
| Viszály a papokkal | |
| A latin Pasquillus szerint a pártok | |
| A Ragályi-féle nemzeti dal | |
| Kiknek nevét őrzi a történelem a pártok férfiai közül? | |
| Az 1832-iki ülésrend | |
| A papokat külön helyre szorítják | |
| Hol ült Deák 1838 óta? | |
| Hol ült Kossuth 1847-ben? | |
| Deák utolsó ülőhelye s ennek sorsa | 84 |
| A Bakony ura | |
| Mire való a svábnak tanulni? | |
| A lókuti mester | |
| Nem tud geográfiát | |
| Miért nem tanul? | |
| A Csóthy fia nem szorult a geográfiára | 109 |
| Zámory közebéden összekerül Haynauval | |
| Haynau gyalázza a magyart | |
| Zámory hozzávágja a pezsgős üveget | |
| Zámoryt budapesti lakásából nem tudják kistájgerolni | |
| Diamantot legyőzi | |
| Miként veszi a tehenet Svájczban? | |
| Perzsa sahnak nézik | 115 |
| Kossuth gyerekei eltünnek Pestről | |
| Boros Sándor elviszi őket a Bakonyba | |
| Zámory birtokain a menedék | |
| Báró Splényi Béla | |
| Édes anyja és testvérje Guyon Richardné | |
| Marton Antónia | |
| Amade grófnő | |
| Kossuth gyerekeit elfogják | |
| Haynau meglátogatja a pozsonyi várban | 122 |
| Leég a nagy-keszi zsöllérsor | |
| Bakony ura megveszi a zsöllér-telkeket | |
| Leválik asztalos nem adja a magáét | |
| Csak játszik Bakony urával | |
| Az asztalost kidobják házábol | |
| Házát elpusztítják a telkét elveszik erőszakkal | |
| A bűnpör | |
| Kozma Sándor, a király főügyésze | |
| Miként meneküljön Bakony ura? | |
| A pör vége | 133 |
| Megakad a vármegye | |
| A Bohor Yontob Szaláma nemzetség és az Éliáhu Ghebáli nemzetség rokonsága | |
| Jusszuf elveszi feleségül Szenórát | |
| Hogy lett magyarrá az arab zsidó Szaláma? | |
| Jusszuf testvére Mussza, vagyis Ramira Bohor Yontob ben Szaláma meghal Damaskusban | |
| Jusszuf annak özvegyét, a szép Gamilát is elveszi feleségül | |
| Ezt utóbb megtudja Szenóra | |
| Nagy felfordulás támad a két feleséges állapotból | |
| Szép sorjában elmondja ezt ez a fejezet | 148 |
| A zacskó arany | |
| A kádi bíró elé kerül a dolog | |
| Jusszuf ravasz | |
| Gyanut támaszt Szenóra ellen | |
| Szaláma és Jusszuf megcsalják a vámosokat | |
| Nagy veszedelem támad ebből | |
| Most már Szenóra is lábra áll | |
| Nagy level érkezik a nemes vármegyéhez | |
| Mit csinál most karakószörcsöki Szörcsöky Ábrahám főfiskus úr? | 162 |
| A vármegye tárgyalja a bűnügyet | |
| A suri riadás | |
| A tót asszonyok | |
| A tárgyalás folyamata | |
| Mit beszél Jusszuf? | |
| Mit felel Szenóra? | |
| Gamila mindent elront | |
| Jusszuf felülkerekedik | |
| Mit tanít Mózes? | |
| Mit tudott Jézus Krisztus? | |
| A rettenetes nagy kérdések | |
| Jusszuf hatalmasan védi magát | |
| Gamila szép sárga papucsa | |
| Kik legyenek a tanuk és szakértők? | |
| A főfiskus agyonüti az egész bűnpert | 172 |
| A takarékpénztár | |
| A nemzet ébredése | |
| Mit szólnak ehhez a szent-gáli királyi vadászok? | |
| Fáy András javaslatát elfogadják | |
| De nem ugy, a hogy Áron zsidó jónak látja | |
| A szent-gáli takarékpénztár alkotmánya | |
| Mi van a régi archivumban? | |
| Gyül a pénz | |
| Alig tudják utóbb a vasas ládát fölemelni | |
| Egyszer csak minden elvesz szőrén-szálán | |
| Hova lett a takarékpénztár? | 182 |
| A bakonyi szür | |
| Milyen volt a bakonyi szür? | |
| Hol készült? | |
| Juhász, kanász ősi természete | |
| Zala vármegye eltiltja viselését | |
| Viták e fölött | |
| Ki visel esernyőt? | |
| Mi van a szürujjban? | |
| Hogy gerjesztettek tüzet hajdan? | |
| A szür lefüleli, megfogja az ágyugolyót | 204 |
| Mózes bátyánk | |
| Ki volt, mi volt Gombás Mózes? | |
| Görhes Jancsi esete | |
| A vármegye szelid vallatást rendel | |
| Miként magyarázza ezt Mózes bátyánk? | |
| Miként menekül Szicziliából a bakonyi ember? | 219 |
| Kihirdetik a törvényt | |
| Törvényt hirdetnek Szent-Gálon 1848-ban | |
| Miként hirdették ki hajdan a törvényeket? | |
| A Nemzeti bácsi | |
| Mily föltételek alatt fogadja el a királyi vadász az 1848-iki törvényeket? | 227 |
| A pápaiak | |
| Mit köszönök Pápay Miklósnak? | |
| Pápay Sámuel eredete s nevelődése | |
| Kisfaludy Sándor és Pápay Sámuel | |
| Milyen volt a magyar nyelv száz év előtt? | |
| Pápay Sámuel nyelvtisztitó munkája | |
| Irodalmi alkotássai | |
| Hogy adóztatta meg a veszprémi püspököt? | 238 |
| A két testvér | |
| Pápay Lajos | |
| Hogy lett huszárrá? | |
| Miként szerződött huszárjával? | |
| Költő volt | |
| Mi a poiczáj? | |
| "Mi magunk!" | |
| Halála | |
| Pápay Miklós egyénisége | |
| Deli táncza | |
| Miként hajtotta végre az ítéletet? | 246 |
| A vidám rettegés | |
| Jön a kolera | |
| A pápai urak tanácskoznak | |
| Kik voltak ott? | |
| A híres Mándi Márton István | |
| Mondásai | |
| Átjöhet-e a kolera a Bakonyon? | |
| Van-e hát kolera? | |
| A kormányzók és orvosok bölcsessége | 261 |
| A pápai deputáczió | |
| Ó-bor és uj-bor | |
| A mészáros táblabiró | |
| A gunyos vígjáték | |
| Ajánló szózat a vizsla kutyához | |
| A prológ és a beköszöntő | |
| Miből készült a vígjáték meséje? | 271 |
| A kórságkergető deputáczió határozata | |
| Pápa város nem egy város, hanem két város | |
| A szegény halottak temetése | |
| Mi kell a temetéshez? | |
| Piti Ferkó | |
| Kalaba János | |
| A borbélyok | |
| A csipővas | |
| Vak Pali | |
| A papok | |
| Az irhásközi baczillus | |
| A zsidók mentesek | |
| A sirásók szájaskodása | |
| Egyszerre hal meg ugyanaz az ember mind a két városban | |
| Rettenetes viszály | 281 |
| Szállok az úrnak | |
| Hol alkalmazzák ezt a szót szállok az úrnak | |
| A száll szónak gazdagsága | |
| A megszállitás | |
| A végh-koppáni alpasa megszállitó levele | |
| A szállások | 301 |
Tétel sorszám:
097
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
31.000 Ft
Licitek száma: 27
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |