| 1. A modern természettudomány alapjai. A medhanika törvényei | |
| Előszó a magyar kiadáshoz | 7 |
| Fexnman előszava | 10 |
| ATOMOK MOZGÁSBAN | 13 |
| Bevezetés | 13 |
| Az anyag atomokból épül fel | 15 |
| Atomi folyamatok | 18 |
| Kémiai reakciók | 20 |
| A FIZIKA ALAPJAI | 24 |
| Beveztés | 24 |
| A fizika 1920 előtt | 26 |
| Kvantumfizika | 30 |
| Atommagok és részecskék | 33 |
| A FIZIKA KAPCSOLATA MÁS TUDOMÁNYÁGAKKAL | 38 |
| Bevezetés | 38 |
| Kémia | 38 |
| Biológia | 39 |
| Csillagászat | 45 |
| Geológia | 46 |
| Pszichológia | 47 |
| Fejlődéstörténet | 48 |
| AZ ENERGIAMEGMARADÁS TÉTELE | 50 |
| Mi az energia? | 50 |
| Gravitációs helyzeti energia | 51 |
| Mozgási energia | 56 |
| Az energia egyéb formái | 56 |
| IDŐ ÉS TÁVOLSÁG | 60 |
| A mozgásról | 60 |
| Az idő fogalma | 61 |
| Rövid időtartamok | 61 |
| Hosszú időtartamok | 63 |
| Az idő mértékegységei és etanolnjai | 65 |
| Nagy távolságok | 66 |
| Kis távolságok | 69 |
| VALÓSZÍNŰSÉG | 72 |
| Esély és valószínűség | 72 |
| Véletlen ingadozások | 74 |
| Bolyongási probléma | 77 |
| Valószínűségeloszlás | 79 |
| Határozatlansági reláció | 82 |
| A GRAVITÁCIÓ ELMÉLETE | 85 |
| A bolygók mozgása | 85 |
| Kepler törvényei | 86 |
| A dinamika fejlődése | 87 |
| A gravitáció Newton-féle törvénye | 87 |
| Egyetemes tömegvonzás | 90 |
| Cavendish kísérlete | 94 |
| Mi a gravitáció? | 95 |
| A gravitáció és a relativitáselmélet | 98 |
| MOZGÁS | 99 |
| A mozgás leírása | 99 |
| Sebesség | 101 |
| A sebesség mint derivált | 105 |
| A távolság mint integrál | 106 |
| Gyorsulás | 108 |
| A DINAMIKA NEWTON-FÉLE TÖRVÉNYEI | 111 |
| Impulzus és erő | 111 |
| Gyorsaság és sebesség | 113 |
| Sebesség-, gyorsulás- és erőkompenensek | 113 |
| Mi az erő? | 114 |
| A dinamika egyenleteinek jelentése | 115 |
| Az egyenletek numerikus megoldása | 116 |
| A bolygók mozgása | 117 |
| AZ IMPULZUS MEGMARADÁSA | 122 |
| Newton harmadik törvénye | 122 |
| Az impulzus megmaradása | 123 |
| Az impulzus megmarad! | 126 |
| Impulzus és energia | 130 |
| Relativisztikus impulzus | 131 |
| VEKTOROK | 134 |
| Szimmetriák a fizikában | 134 |
| Eltolások | 135 |
| Forgatások | 136 |
| Vektorok | 138 |
| Vektoralgebra | 140 |
| Newton törvényei vektorjelölésben | 142 |
| Vektorok skalárszorzata | 143 |
| AZ ERŐ JELLEMZŐI | 146 |
| Mit értünk erőn? | 146 |
| Súrlódás | 148 |
| Molekuláris erők | 152 |
| Alaperők. Terek | 153 |
| Pszeudo-erők | 157 |
| Magerők | 159 |
| MUNKA ÉS HELYZETI ENERGIA (A) | 160 |
| A szabadon eső test energiája | 160 |
| A nehezségi erő által végzett munka | 163 |
| Energiaösszegzés | 166 |
| Nagy testek gravitációs tere | 168 |
| MUNKA ÉS HELYZETI ENERGIA (B) | 171 |
| Munka | 171 |
| Kényszermozgás | 173 |
| Konzervatív erők | 173 |
| Nemkonzervatív erők | 177 |
| Potenciálok és terek | 178 |
| PÉLDATÁR | 182 |
| MEGOLDÁSOK | 201 |
| 2. Relativisztikus mechanika. Forgó- és rezgőmozgások | |
| SPECIÁLIS RELATIVITÁSELMÉLET | |
| A relativitás elve | 7 |
| Lorentz-transzformáció | 9 |
| A Michelson - Morley-kísérlet | 10 |
| Az idő transzformációja | 12 |
| Lorentz-kontrakció | 14 |
| Egyidejűség | 15 |
| Négyesvektorok | 15 |
| Relativisztikus dinamika | 16 |
| A tömeg és az energia egyenértékűsége | 17 |
| RELATIVISZTIKUS ENERGIA ÉS IMPULZUS | 19 |
| A relativitás és a filozófusok | 19 |
| Az ikerparadoxon | 21 |
| A sebességek transzformációja | 22 |
| A relativisztikus tömeg | 25 |
| A relativisztikus energia | 27 |
| TÉRIDŐ | 30 |
| A téridő geometriája | 30 |
| Téridő intervallumok | 32 |
| Múlt, jelen és jövő | 33 |
| Még néhány szó a négyesvektorokról | 34 |
| Négyesvektorok algebrája | 37 |
| FORGÁS KÉT DIMENZIÓBAN | 39 |
| A tömegközéppont | 39 |
| Merev test forgómozgása | 41 |
| Impulzusmomentum (perdület) | 44 |
| Az impulzusmomentum megmaradása | 46 |
| TÖMEGKÖZÉPPONT. TEHETETLENSÉGI NYOMATÉK | 48 |
| A tömegközéppont tulajdonságai | 48 |
| A tömegközéppont meghatározása | 51 |
| A tehetetlenségi nyomaték meghatározása | 53 |
| A forgás kinetikus energiája | 55 |
| FORGÁS HÁROM DIMENZIÓBAN | 59 |
| Forgatónyomaték három dimenzióban | 59 |
| A forgómozgás egyenletei vektoralakban | 63 |
| A pörgyettyű | 64 |
| A merev test impulzusnyomatéka | 67 |
| A HARMONIKUS OSZCILLÁTOR | 69 |
| Lineáris differenciálegyenletek | 69 |
| Harmonikus oszcillátor | 70 |
| Harmonikus rezgőmozgás és körmozgás | 72 |
| Kezdeti feltételek | 73 |
| Kényszerrezgések | 75 |
| ALGEBRA | 77 |
| Összadás és szorzás | 77 |
| Fordított műveletek | 78 |
| Elvonatkoztatás és általánosítás | 79 |
| Irracionális számok közelítése | 80 |
| Komplex számok | 84 |
| Képzetes hatványkitevők | 86 |
| REZONANCIA | 89 |
| Komplex számok és a harmonikus rezgőmozgás | 89 |
| Csillapított kényszerrezgés | 91 |
| Elektromos rezonancia | 93 |
| Rezonancia a természetben | 96 |
| ÁTMENETI JELENSÉGEK | 101 |
| Az oszcillátor energiája | 101 |
| Csillapított rezgések | 103 |
| Elektromos áramkörök átmeneti (tranziens) jelenségei | 105 |
| LINEÁRIS RENDSZEREK. ÖSSZEFOGLALÁS | 108 |
| Lineáris differenciálegyenletek | 108 |
| Megoldások szuperpozíciója | 109 |
| Rezgések lineáris rendszerekben | 113 |
| Analógiák a fizikában | 115 |
| Soros és párhuzamos impednaicák | 117 |
| PÉLDATÁR | 119 |
| MEGOLDÁSOK | 133 |
| 3. Optika. Anyaghullámok | |
| OPTIKA: A LEGRÖVIDEBB IDŐ ELVE | 7 |
| A fény | 7 |
| Visszaverődés és törés | 8 |
| A legrövidebb idő Fermat-féle elve | 10 |
| A Fermat-elv alkalmazásai | 12 |
| A Fermat-elv pontosabb megfogalmazása | 16 |
| Hogyan megy végbe a fényterjedés? | 17 |
| GEOMETRIAI OPTIKA | 19 |
| Bevezetés | 19 |
| Gömbfelület fókusztávolsága | 20 |
| A lencse fókusztávolsága | 23 |
| Nagyítás | 24 |
| Lencserendszerek | 25 |
| Lencsehibák | 26 |
| Felbontóképesség | 27 |
| ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS | 29 |
| Eletromágnesesség | 29 |
| Sugárzás | 32 |
| A sugárzó dipólus | 33 |
| Interferencia | 35 |
| INTERFERENCIA | 37 |
| Elektromágneses hullámok | 37 |
| A sugárzás energiája | 38 |
| Szinuszhullámok | 39 |
| Két dipólusból álló sugárzók | 40 |
| Az interferencia matematikája | 43 |
| DIFFRAKCIÓ | 47 |
| Több azonos oszcillátor eredő amplitúdója | 47 |
| Optikai rács | 50 |
| Optikai rács felbontóképessége | 53 |
| Parabolaantenna | 54 |
| Színes hártyák; kristályok | 55 |
| Diffrakció átlátszatlan ernyőn | 56 |
| Síkban rezgő töltések tere | 58 |
| A TÖRÉSMUTATÓ EREDETE | 62 |
| A törésmutató | 62 |
| A közeg által keltett erőtér | 65 |
| Diszperzió | 67 |
| Fényelnyelődés | 70 |
| Az elektormos hullámok által hordozott energia | 71 |
| Fényelhajlás ernyőn | 72 |
| SUGÁRZÁSI CSILLAPODÁS. FÉNYSZÓRÓDÁS | 75 |
| Sugárzási ellenállás | 75 |
| Az időegység alatt kisugárzott energia | 76 |
| A sugárzási csillapodás | 78 |
| Független fényforrások | 79 |
| Fényszóródás | 81 |
| A POLARIZÁCIÓ | 86 |
| A fény elektromos vektora | 86 |
| A szórt fény polarizációja | 88 |
| A kettős törés | 88 |
| Polarizátorok | 91 |
| Az optikai aktivitás | 92 |
| A visszavert fény intenzitása | 93 |
| Rendellenes fénytörés (anomális refrakció) | 95 |
| A SUGÁRZÁS RELATIVISZTIKUS JELENSÉGEI | 98 |
| Mozgó sugárforrások | 98 |
| A ,,látszólagos" mozgás meghatározása | 99 |
| A szinkrotron-sugárzás | 101 |
| A kozmikus szinkrotron-sugárzás | 103 |
| A fékezési sugárzás | 105 |
| A Doppler-effektus | 105 |
| Az (w, k) négyesvektor | 108 |
| A berráció | 109 |
| A fény impulzusa | 110 |
| A SZÍNLÁTÁS | 112 |
| Az emberi szem | 112 |
| A szín függ az intenzitástól | 114 |
| A színérzékelés mérése | 115 |
| Színdiagram | 119 |
| A színlátás mechanizmusa | 121 |
| A színlátás fiziokémiája | 123 |
| A LÁTÁS MACHANIZMUSA | 126 |
| Színérzékelés | 126 |
| A szem fiziológiája | 129 |
| Pálcikasejtek | 132 |
| Az összetett (rovar-) szem | 134 |
| Egyéb típusú szemek | 137 |
| A látás neurológiája | 138 |
| KVANTUMOS VISELKEDÉS | 143 |
| Atomi mechanika | 143 |
| Lövedék-kísérlet | 144 |
| Hullám-kísérlet | 146 |
| Elektron-kísérlet | 147 |
| Elektronhullámok interferenciája | 149 |
| Az elektronok megfigyelése | 150 |
| A kvantummechanika elvi alapjai | 154 |
| A határozatlansági elv | 155 |
| A HULLÁM- ÉS A RÉSZECSKESZEMLÉLET | 157 |
| Valószínűségi hullámok amplitúdói | 157 |
| A hely és az impulzus mérése | 158 |
| Elhajlás kristályon | 161 |
| Egy atom mérete | 163 |
| Energiaszintek | 165 |
| Filozófiai vonatkozások | 166 |
| PÉLDATÁR | 169 |
| MEGOLDÁSOK | 178 |
| 4. Statisztikus mechanika. Termodinamika. Hullámtan. Szimmetriák a fizika törvényeiben | |
| KINETIKUS GÁZELMÉLET | 7 |
| Az anyag tulajdonságai | 7 |
| A gázok nyomása | 8 |
| A sugárzási tér nyomása | 12 |
| A hőmérséklet és a kinetikus energia | 13 |
| Az ideális gázok törvénye | 17 |
| A STATISZTIKUS MECHANIKA ALAPELVEI | 19 |
| Exponenciális eloszlás a légkörben | 19 |
| A Boltzmann-törvény | 21 |
| Folyadékok párolgása | 22 |
| A molekulák sebességeloszlása | 23 |
| A gázok fejhője | 26 |
| A klasszikus fizika válsága | 28 |
| A BROWN-MOZGÁS | 31 |
| Az energia ekvipartíciója | 31 |
| A sugárzás termius egyensúlya | 34 |
| Ekvipartíció és a kvantumoszcillátor | 37 |
| Bolyongás | 40 |
| A KINETIKUS ELMÉLET ALKALMAZÁSAI | 43 |
| Párolgás | 43 |
| Termikus elektronemisszió | 46 |
| Termikus ionizáció | 47 |
| Kémiai reakciók kinetikája | 49 |
| Einstein-féle sugárzási törvények | 51 |
| A DIFFÚZIÓ | 55 |
| A molekulák közötti ütközések | 55 |
| Az átlagos szabad úthossz | 57 |
| A driftsebesség | 58 |
| Ionos vezetés | 60 |
| Molekurális diffúzió | 61 |
| Hővezetés | 64 |
| A TERMODINAMIKA FŐTÉTELEI | 65 |
| Hőgépek. Az első főtétel | 65 |
| A második főtétel | 67 |
| Reverzibilis gépek | 69 |
| Az ideális gép hatásfoka | 72 |
| A termodinamikai hőmérséklet | 74 |
| Az entrópia | 75 |
| A TERMODINAMIKA ALKALMAZÁSAI | 79 |
| A belső energia | 79 |
| Alkalmazások | 82 |
| A Clausius - Clapeyron-egyenlet | 84 |
| A KILINCSKERÉK | 88 |
| A kilincskerék működése | 88 |
| A kilincskerék mint gép | 89 |
| Reverzibilitás a mechanikában | 92 |
| Irreverzibilitás | 93 |
| Rend és entrópia | 95 |
| A HANG ÉS A HULLÁMEGYENLET | 97 |
| Hullámok | 97 |
| Ahang terjedése | 99 |
| A hullámegyenlet | 100 |
| A hullámegyenlet megoldásai | 102 |
| A hangsebesség | 103 |
| A LEBEGÉS | 105 |
| Két hullám összege | 105 |
| Lebegés és moduláció | 107 |
| Olvadások | 108 |
| Lokalizált hullámcsomagok | 110 |
| Részecskék valószínűség-amplitúdói | 112 |
| Háromdimenziós hullámok | 113 |
| Sajátrezgések | 114 |
| SAJÁTREZGÉSEK | 116 |
| Hullámok visszaverődése | 116 |
| Hullámok véges térrészben. Sajátfrekvenciák | 117 |
| Kétdimenziós sajátrezgések | 119 |
| Csatolt ingák | 122 |
| Lineáris rendszerek | 123 |
| HARMONIKUS REZGÉSEK | 125 |
| Zenei hangok | 125 |
| Fourier-sorok | 126 |
| Hangszín és összhang | 128 |
| Fourier-együtthatók | 129 |
| Az energiatétel | 132 |
| Nemlineáris reakciók | 133 |
| HULLÁMOK | 136 |
| Fejhullámok | 136 |
| Lökéshullámok | 137 |
| Hullámok szilárd testekben | 140 |
| Felületi hullámok | 143 |
| A FIZIKAI TÖRVÉNYEK SZIMMETRIÁI | 148 |
| Szimmetriaműveletek | 148 |
| Szimmetriaműveletek | 149 |
| Szimmetria- és a megmaradási törvények | 151 |
| Tükrözési szimmetria | 152 |
| Poláris és axiálvektorok | 154 |
| Melyik is a jobb kéz? | 156 |
| A paritás nem marad meg! | 157 |
| Antianyag | 159 |
| Sértett szimmetriák | 160 |
| PÉLDATÁR | 163 |
| MEGOLDÁSOK | 171 |
| 5. Elektromágnesesség. Elektrosztatika. Dielektrikumok. Magnetosztatika | |
| ELEKTROMÁGNESESSÉG | 9 |
| Elektromos erők | 9 |
| Elektromos és mágneses terek | 12 |
| Vektorterek jellemzői | 13 |
| Az elektromágnesség törvényei | 14 |
| Mi is a ,,tér"? | 19 |
| Elektromágnesesség a tudományban és a technikában | 21 |
| VEKTORTEREK DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁSA | 22 |
| Megérteni a fizikát | 22 |
| Skalár- és vektorterek - T és h | 23 |
| Terek deriváltjai - a gradiens | 24 |
| A ? operátor | 28 |
| Műveletek ?-val | 29 |
| A hővezetés differenciálegyenlete | 30 |
| Vektorterek második deriváltjai | 31 |
| Buktatók | 33 |
| VEKTOR-INTEGRÁLSZÁMÍTÁS | 35 |
| Vektorintegrálok; ? ? vonalintegrálja | 35 |
| A vektor fluxusa | 37 |
| Kockából kilépő fluxus; Gauss tétele | 39 |
| Hővezetés; a diffúziós egyenlet | 40 |
| Vektrotér cirkulációja | 43 |
| Négyzet menti cirkuláció; Stokes tétele | 44 |
| Rotációmentes és divergenciamentes terek | 46 |
| Összefoglalás | 47 |
| ELEKTROSZTATIKA | 49 |
| Sztatika | 49 |
| A Coulomb-törvény; a szuperpozíció elve | 50 |
| Elektromos potenciál | 52 |
| E = -? ? | 55 |
| E fluxusa | 56 |
| Gauss-tétel; E divergenciája | 59 |
| Gömbtöltés erőtere | 60 |
| Erővonalak; ekvipotenciális felületek | 61 |
| A GAUSS-TÉTEL ALKALMAZÁSA | 64 |
| Az elektrosztika nem más, mint a Gauss-tétel plusz... | 64 |
| Egyensúly a sztatikus elektromos térben | 64 |
| Egyensúlyi helyzet vezetőkkel | 66 |
| Az atomok stabilitása | 66 |
| Vonal menti töltéseloszlás elektromos erőtere | 67 |
| Töltött sík; két sík | 68 |
| Töltött gömb; gömbhéj | 69 |
| Pontos-e a Coulomb-törvény? | 70 |
| Vezetők erőtere | 73 |
| A vezető üregében levő erőtér | 74 |
| AZ ELEKTROMOS TÉR TULAJDONSÁGAI KÜLÖNBÖZŐ FIZIKAI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT | 76 |
| Az elektrosztatikus potenciál egyenletei | 76 |
| Az elektromos dipólus | 77 |
| Megjegyzések a vektoregyenletekre | 79 |
| A dipólus potenciálja mint gradiens | 80 |
| Dipólus-közelítés tetszés szerinti töltéseloszlás esetén | 82 |
| Töltött vezetők tere | 84 |
| A tükrözési módszer | 84 |
| Ponttöltés vezető síkfelület közelében | 85 |
| Ponttöltés vezető gömb közelében | 87 |
| Kondenzátorok; párhuzamos lemezek | 89 |
| Nagyfeszültésgű átütések | 90 |
| A térmissziós mikroszkóp | 92 |
| AZ ELEKTROMOS TÉR TULAJDONSÁGAI KÜLÖNBÖZŐ FIZIKAI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT (FOLYATTÁS) | 94 |
| Az elektrosztatikus tér meghatározásának módszerei | 94 |
| Kétdimenziós terek; komplex változós függvények | 95 |
| Plazmarezgések | 99 |
| Kolloid részecskék elektrolitban | 101 |
| A rács elektrosztatikus tere | 104 |
| ELEKTROSZTATIKUS ENERGIA | 106 |
| Töltések elektrosztatikus energiája. A homogén gömb | 106 |
| A kondenzátor energiája. Elektromosan tltött vezetőkre ható erők | 107 |
| Ionkristály elektrosztatikus energiája | 110 |
| Elektrosztatikus energia az atommagokban | 112 |
| Az elektrosztatikus tér energiája | 116 |
| Pontszerű töltés energiája | 118 |
| LÉGKÖRI ELEKTROMOSSÁG | 120 |
| A légkör elektromos potenciálgradiense | 120 |
| Elektromos áramok a légkörben | 122 |
| A légköri áramok eredete | 124 |
| Zivatarok | 126 |
| A töltések szétválásának mechanizmusa | 130 |
| A villám | 134 |
| DIELEKTRIKUMOK | 137 |
| A dielektromos állandó | 137 |
| A polarizáció vektora P | 139 |
| Polarizációs töltések | 140 |
| Az elektrosztatika egyenletei és a dielektrikumok | 143 |
| Elektromos terek és erők a dielektrikum jelenlétében | 144 |
| A SZIGETELŐANYAG BELSŐ SZERKEZETE | 148 |
| Molekuláris dipólusok | 148 |
| Elektronpolarizáció | 149 |
| Poláros molekulák; irányított polarizáció | 150 |
| Elektromos tér a dielektrikumok üregeiben | 153 |
| Folyadékok dielektromos állandója; a Clausius - Mossotti-egyenlet | 155 |
| Szilárd dielektrikumok | 156 |
| Ferroelektromosság; BaTiO3 | 157 |
| ELEKTROSZTATIKAI ANALÓGIÁK | 162 |
| Azonos egyenletek - azonos megoldások | 162 |
| Hőáramlás; pontszerű forrás végtelen sík határolófelület közelében | 163 |
| A kifeszített membrán | 166 |
| Nutrondiffúzió; gömb alakú homogén forrás homogén közegben | 169 |
| Örvénymentes folyadékáramlás; folyadékáramlás egy gömb környezetében | 171 |
| Világtechnika; sík egyenletes megvilágítása | 174 |
| A természet ,,fundamentális egysége" | 175 |
| MAGNETOSZTATIKA | 178 |
| A mágneses tér | 178 |
| Az elektromos áram; a töltés megmaradása | 178 |
| Az áramra ható mágneses erő | 180 |
| Időben állandó áram mágneses tere; Ampére törvénye | 181 |
| Egyenes vezető és tekercs mágneses tere; atomi áramok | 183 |
| Mágneses és elektromos terek realitiválása | 185 |
| Áramsűrűség és töltéssűrűség transzformációja | 190 |
| Szuperpozíció; a jobb kéz szabály | 191 |
| A MÁGNESES TÉR KÜLÖNBÖZŐ FIZIKAI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT | 192 |
| A vektorpotenciál | 192 |
| A vektorpotenciál kiszámítása az áramerősségből | 194 |
| Egyenes vezető | 196 |
| Hosszú szolenoid | 196 |
| Kis áramhurok tere; a mágneses dipólus | 198 |
| Áramkör terének vektorpotenciálja | 200 |
| Biot és Savart törvénye | 201 |
| PÉLDATÁR | 203 |
| 6. Elektromágneses indukció. Maxwell-egyenletek. Relativisztikus elektrodinamika | |
| A VEKTORPOTENCIÁL | 7 |
| Az áramvezető hurokra ható erők; a dipólus energiája | 7 |
| Mechanikai és elektromos energia | 9 |
| A stacionárius áramok energiája | 12 |
| B vagy A? | 13 |
| A vektorpotenciál és a kvantummechanika | 15 |
| Ami a sztatikában igaz, helytelen a dinamikában | 21 |
| AZ INDUKÁLT ÁRAM | 25 |
| Motorok és generátorok | 25 |
| Transzformátorok és induktivitások | 29 |
| Az indukált áramokra ható erők | 31 |
| Elektromos ipar | 35 |
| AZ INDUKCIÓ TÖRVÉNYEI | 37 |
| Az indukció fizikai alapjai | 37 |
| Kivételek a fluxus-szabály alól | 41 |
| Részecskegyorsítás az indukált elektromos térben; a betatron | 42 |
| Egy paradoxon | 44 |
| A váltakozóáramú generátor | 45 |
| A kölcsönös indukció | 48 |
| Az önindukció | 50 |
| Induktivitás és mágneses energia | 51 |
| A MAXWELL-EGYENLETEK | 56 |
| Maxwell-egyenletek | 58 |
| Mit jelent az egyenlet új tagja? | 58 |
| A teljes klasszikus fizika | 60 |
| A haladó tér | 61 |
| A fény terjedési sebessége | 65 |
| A Maxwell-egyenletek megoldása; a pontenciálok és a hullámegyenlet | 66 |
| A LEGKISEBB HATÁS ELVE | 69 |
| A MAXWELL-EGYENLETEK MEGOLDÁSA A SZABAD TÉRBEN | 85 |
| Hullámok a szabad térben; síkhullámok | 85 |
| Háromdimenziós hullámok | 92 |
| Tudomány és képzelőerő | 93 |
| Gömbhullámok | 96 |
| A MAXWELL-EGYENLETEK MEGOLDÁSA TÖLTÉSEKKEL ÉS ÁRAMOKKAL | 101 |
| A fény és az elektromágneses hullámok | 101 |
| Pontszerű forrásból kiinduló gömbhullámok | 103 |
| A Maxwell-egyenletek általános megoldása | 104 |
| A rezgő dipólus tere | 105 |
| Mozgó töltés tere; Lienard - Wiechert-féle általános megoldás | 110 |
| Egyenes vonalú egyenletes mozgást végző ponttöltés terének potenciáljai; a Lorentz-képlet | 113 |
| VÁLTAKOZÓÁRAMÚ KÖRÖK | 116 |
| Az impedanciák | 116 |
| A generátorok | 121 |
| Ideális elemeket tartalmazó áramkörök; Kirchhoff-törvények | 123 |
| Ekvivalens áramkörök | 128 |
| Az energia | 129 |
| Létraáramkör | 130 |
| Szűrőkörök | 132 |
| Egyéb áramköri elemek | 136 |
| ÜREGREZONÁTOROK | 139 |
| Valóságos áramköri elemek | 139 |
| A kapacitás nagyfrekvenciás viselkedése | 141 |
| Az üregrezonátor | 145 |
| Rezgési módusok | 149 |
| A rezgőkörtől az üregrezonátorig | 152 |
| CSŐTÁPVONALAK | 154 |
| A távvezeték | 154 |
| A négyszög keresztmetszetű csőtápvonal | 157 |
| Határfrekvencia | 160 |
| A hullámok sebessége a csőtápvonalban | 161 |
| A csőtápvonal hullámainak megfigyelése | 162 |
| Csőtápvonalak csatlakozása | 163 |
| Módusok a csőtápvonalban | 166 |
| A csőhullámok szemléletes képe | 166 |
| ELEKTRODINAMIKA RELATIVISZTIKUS JELÖLÉSMÓDBAN | 170 |
| Négyesvektorok | 170 |
| A skalárszorzat | 172 |
| A négydimenziós gradiens | 175 |
| Elektrodinamika négydimenziós jelölésmódban | 177 |
| Mozgó töltés négyespotenciálja | 178 |
| Az elektrodinamika egyenleteinek invarianciája | 179 |
| A TÉRERŐSSÉGEK LORENTZ-TRANSZFORMÁCIÓJA | 181 |
| Mozgó töltés négyespotenciálja | 181 |
| Állandó sebességgel haladó ponttöltés tere | 183 |
| A térerősségek relativisztikus transzformációja | 186 |
| A mozgásegyenletek relativisztikus jelölésmódban | 192 |
| TÉRENERGIA ÉS TÉRIMPULZUS | 196 |
| Lokális megmaradás | 196 |
| Energiamegmaradás és elektromágnesség | 197 |
| Energiasűrűség és energiaáramlás az elektromágneses térben | 198 |
| A térenergia egyértelműségéről | 201 |
| Példák energiaáramokra | 202 |
| A térimpulzus | 205 |
| ELEKTROMÁGNESES TÖMEG | 209 |
| A ponttöltés térenergiája | 209 |
| Mozgó töltés térimpulzusa | 210 |
| Elektromágneses tömeg | 211 |
| Az elektron által önmagára kifejtett erő | 212 |
| Kísérletek Maxwell elméletének módosítására | 215 |
| Magerőtér | 221 |
| TÖLTÉSEK MOZGÁSA ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES TEREKBEN | 224 |
| Mozgás homogén elektromos vagy mágnesés térben | 224 |
| Impulzusmérés | 225 |
| Elektromos lencse | 226 |
| Mágneses lencse | 227 |
| Az elektronmikroszkóp | 228 |
| A részecskegyorsítók pályastabilizáló terei | 229 |
| Fókuszálás váltakozó gradiensű terekkel | 232 |
| Mozgás a keresztezett elektromos és mágneses térben | 234 |
| PÉLDATÁR | 236 |
| 7. Kristályszerkezetek. Dia-, para- és ferromágnesesség. Folyadékok áramlása | |
| A KRISTÁLYOK BELSŐ GEOMETRIÁJA | 7 |
| A kristályok belső geomteriája | 7 |
| Kémiai kötés a kristályokban | 9 |
| A kristályok növekedése | 10 |
| A kristályrácsok | 11 |
| Kétdimenziós szimmetriák | 13 |
| Háromdimenziós szimmetriák | 16 |
| A fémek szilárdsága | 17 |
| Diszlokációk és a kristálynövekedés | 19 |
| A Bragg - Nye-féle kristálymodell | 20 |
| A TENZOROK | 35 |
| A polarizációs tenzor | 35 |
| A tenzorkompenensek transzformálása | 37 |
| Az energiaellipszoid | 38 |
| Egyéb tenzorok; a tehetetlenségi tenzor | 41 |
| A vektoriális szorzat | 43 |
| A feszültségtenzor | 43 |
| Magasabb rendű tenzorok | 47 |
| Az elektromágneses impulzus négyestenzora | 48 |
| SŰRŰ ANYAGOK TÖRÉSMUTATÓJA | 50 |
| Az anyag polarizációja | 50 |
| Maxwell-egyenletek dielektrikumra | 52 |
| Hullámok a dielektrikumban | 53 |
| A komplex törésmutató | 56 |
| A keverék törésmutatója | 56 |
| Hullámok fémekben | 58 |
| Kis- és nagyfrekvenciás közelítés; a behatolási (skin-) mélység és a plazmafrekvencia | 59 |
| VISSZAVERŐDÉS FELÜLETEKRŐL | 63 |
| A fény visszaverődése és törése | 63 |
| Hullámok sűrű közegben | 64 |
| A határfeltételek | 66 |
| A visszavert és az áteresztett hullám | 70 |
| Fényhullám visszaverődése fémekről | 73 |
| A teljes visszaverődés | 74 |
| AZ ANYAG MÁGNESSÉGE | 78 |
| Dia- és paramágnesség | 78 |
| A mágneses- és az impulzusmomentumok (perdületek) | 80 |
| Az atomi mágnesek precessziója | 81 |
| Diamágnesség | 82 |
| A Larmor-tétel | 84 |
| Klasszikusan nincs sem dia- sem paramágnesség | 85 |
| Impulzusmomentum a kvantummechanikában | 86 |
| Az atomok mágneses energiája | 89 |
| PARAMÁGNESSÉG ÉS MÁGNESES REZONANCIA | 91 |
| Kvantált mágneses állapotok | 91 |
| A Stern - Gerlach-kísérlet | 93 |
| A Rabi-féle molekulanyaláb-módszer | 94 |
| Az anyagok paramágnessége | 97 |
| Hűtés adiabatikus lemágnesezéssel | 100 |
| Mágneses magrezonancia | 101 |
| FERROMÁGNESSÉG | 105 |
| Mágnesezési áramok | 105 |
| A H mágneses tér | 110 |
| A mágnesezési görbe | 111 |
| A Vasmagos önindukciók | 113 |
| Elektromágnesek | 115 |
| Spontán mágnesezettség | 117 |
| MÁGNESES ANYAGOK | 123 |
| Mi a ferromágnesség? | 123 |
| Termodinamikai tulajdonságok | 127 |
| A hiszterézisgörbe | 128 |
| Ferromágneses anyagok | 134 |
| Különleges mágneses anyagok | 136 |
| A RUGALMASSÁG | 141 |
| A Hooke-törvény | 141 |
| Homogén feszültségek | 142 |
| Csavart rúd; nyíróhullámok | 146 |
| A hajlítás | 149 |
| A kihajlás | 152 |
| RUGALMAS ANYAGOK | 155 |
| A nyúlási tenzor | 155 |
| A rugalmassági tenzor | 158 |
| Mozgások a rugalmas testben | 160 |
| Rugalmatlan viselkedés | 164 |
| A rugalmassági állandók kiszámítása | 166 |
| A ,,SZÁRAZ VÍZ" ÁRAMLÁSA | 171 |
| Hidrosztatika | 171 |
| Mozgásegyenletek | 173 |
| Stacionárius áramlás. Bernoulli-törvény | 176 |
| A cirkuláció | 181 |
| Az örvényvonalak | 183 |
| A ,,NEDVES VÍZ" ÁRAMLÁSA | 187 |
| A viszkozitás | 187 |
| A viszkózus áramlás | 189 |
| A Reynolds-szám | 190 |
| Henger körül kialakuló áramlás | 192 |
| Az áramlás határesete: a nulla viszkozitás | 196 |
| A Couette-áramlás | 196 |
| PÉLDATÁR | 200 |
| 8. A kvantumfizika alapjai. Kétállapotú rendszerek | |
| VALÓSZÍNŰSÉGI AMPLITDÓK | 7 |
| Az amplitúdók összetevésének szabályai | 7 |
| Interferenciakép két rés esetén | 11 |
| Szóródás kristályon | 13 |
| Azonos részecskék | 16 |
| AZONOS RÉSZECSKÉK | 20 |
| Bozonok és fermionok | 20 |
| Kétbozonos állapotok | 22 |
| n-bozonos állapotok | 25 |
| Fotonok emissziója és abszorpciója | 26 |
| A feketetest sugárzási spektruma | 28 |
| A folyékony hélium | 32 |
| A kizárási elv | 32 |
| AZ EGYES SPIN | 37 |
| Atomok szétválasztása Stern - Gerlach-berendezéssel | 37 |
| Kísérletek megszűrt atomokkal | 41 |
| Stern - Gerlach-szűrők sorozata | 43 |
| Bázisálláspontok | 44 |
| Interferáló amplitúdók | 46 |
| A kvantummechanika ,,működése" | 48 |
| Transzformáció új bázisba | 50 |
| További kérdések | 52 |
| A FELES SPIN | 54 |
| Az amplitúdók franszformálása | 54 |
| Transzformáció elforgatott koordináta-rendszerbe | 56 |
| A z-tengely körüli forgatások | 59 |
| Az y-tengely körüli 180° és 90°-os forgatások | 62 |
| Az x-tengely körüli forgatások | 65 |
| Tetszőleges forgatások | 66 |
| AZ AMPLITÚDÓK IDŐFÜGGÉSE | 69 |
| Atomok nyugalmi állapotban; stacionárius állapotok | 69 |
| Az egyenesvonalú egyenletes mozgás | 71 |
| A potenciális energia és az energiamegmaradás | 73 |
| Az erő; a klaszsikus határeset | 77 |
| A feles spinű részecske ,,precessziója" | 78 |
| A HAMILTON-MÁTRIX | 81 |
| Amplitúdók és vektorok | 81 |
| Az állapotvektorok felbontása | 82 |
| Melyek a világ bázisállapotai? | 85 |
| Az állapotok időfüggése | 87 |
| A Hamilton-mátrix | 89 |
| Az ammóniamolekula | 90 |
| AZ AMMÓNIAMÉZER | 94 |
| Az ammóniamolekula állapotai | 94 |
| A molekula statikus elektromos térben | 97 |
| Átmenetek időtől függő térerősség esetén | 101 |
| Átmenetek rezonanciafrekvencián | 103 |
| Átmenetek nem rezonáns frekvencián | 105 |
| A fényabszorbció | 106 |
| TOVÁBBI KÉTÁLLAPOTÚ RENDSZEREK | 108 |
| Az ionizált hidrogénmolekula | 108 |
| A magerők | 113 |
| A hidrogénmolekula | 115 |
| A benzolmolekula | 118 |
| Festékek | 120 |
| Feles spinű részecske Hamilton-mátrixa mágneses térben | 121 |
| Mágneses térben forgó elektron | 123 |
| A KÉTÁLLAPOTÚ RENDSZEREK TOVÁBBI PÉLDÁI | 126 |
| A Pauli-féle spinmátrixok | 126 |
| A spinmátrixok, mint operátorok | 130 |
| A kétállapotú egyneletek megoldása | 132 |
| A foton polarizációs állapotai | 133 |
| A semleges K-mezon | 137 |
| Általánosítás N-állapotú rendszerre | 144 |
| A HIDROGÉNSZÍNKÉP HIPERFINOM FELHASADÁSA | 145 |
| Két feles spinű részecskéből álló rendszer bázisállapotai | 145 |
| A hidrogén alapállapotának Hamilton-operátora | 149 |
| Az energiaszintek | 153 |
| A Zeeman-felhasadás | 155 |
| Az állapotok mágneses térben | 158 |
| A projekciós mátrix egyes spin esetére | 160 |
| PÉLDATÁR | 163 |
| 9. A szilárdtest-fizika alapjai. A hidrogénatom. A szupravezetés | |
| TERJEDÉS KRISTÁLYOKBAN | 7 |
| Az elektron állapotai egydimenziós rácsban | 7 |
| Határozott energiájú állapotok | 10 |
| Időfüggő állapotok | 13 |
| Az elektron háromdimenziós rácsban | 14 |
| További állapotok a rácsban | 15 |
| Szóródás rácshibákon | 16 |
| Befogás rácshibán | 18 |
| Szórási amplitúdók és kötött állapotok | 19 |
| A FÉLVEZETŐK | 21 |
| Elektronok és lyukak félvezetőkben | 21 |
| Szennyezett félvezetők | 25 |
| A Hall-effektus | 27 |
| Félvezető átmenetek | 29 |
| Egyenirányítás a félvezető átmenetnél | 31 |
| A tranzisztor | 33 |
| A FÜGGETLEN RÉSZECSKÉS KÖZELÍTÉS | 36 |
| A spinhullámok | 36 |
| Kétspinű hullámok | 39 |
| Független részecskék | 41 |
| A benzolmolekula | 42 |
| Még egy kis szerveskémia | 46 |
| A közelítés további alkalmazásai | 50 |
| AZ AMPLITÚDÓK HELYFÜGGÉSSE | 52 |
| Amplitúdók egyenes mentén | 52 |
| A hullámfüggvények | 55 |
| Határozott impulzusú állapotok | 57 |
| Az Ix> állapotok normálása | 59 |
| A Schrödinger-egyenlet | 62 |
| A kvantált energiaszintek | 64 |
| SZIMMETRIA ÉS A MEGMARADÁSI TÖRVÉNYEK | 68 |
| A szimmetria | 68 |
| A szimmetria és a megmaradás | 71 |
| A megmaradási törvények | 74 |
| A polarizált fény | 77 |
| A ?° bomlása | 79 |
| A forgatási mátrixok összefoglalása | 84 |
| AZ IMPULZUSMOMENTUM | 85 |
| Az elektromos dipólussugárzás | 85 |
| A fényszórás | 87 |
| A pozitrónium szétsugárzása | 90 |
| A forgatás mátrixa tetszőleges spinesetén | 95 |
| A mag spinjének mérése | 99 |
| Az impulzusmomentumok összetevése | 100 |
| A HIDROGÉNATOM ÉS A PERIÓDUSOS RENDSZER | 110 |
| A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete | 110 |
| Gömbszimmetrikus megoldások | 112 |
| Szögtől függő állapotok | 116 |
| A hidrogénatom Schrödinger-egyenletének általános megoldása | 120 |
| A hidrogén-hullámfüggvények | 123 |
| A periódusos rendszer | 125 |
| AZ OPERÁTOROK | 131 |
| Operátorok és műveletek | 131 |
| Az energia átlaga | 133 |
| Az atom átlagos energiája | 135 |
| A koordináta operátora | 137 |
| Az impulzus operátora | 139 |
| Az impulzusmomentum | 142 |
| Az átlagok időbeli változása | 144 |
| FINIS CORONAT OPUS, AVAGY SZEMINÁRIUM A SZUPRAVEZETÉSRŐL | 147 |
| A Schrödinger-egyenlet mágneses térben | 147 |
| A valószínűségek kontinuitási egyenlete | 149 |
| A kétféle impulzus | 151 |
| A Schrödinger-egyenlet klasszikus vonatkozásban; a hullámfüggvény jelentése | 152 |
| A szupravezetés | 153 |
| A Meissner-effektus | 155 |
| A fluxus kvantáltsága | 156 |
| A szupravezetés dinamikája | 159 |
| A Josephson-átmenet | 161 |
| PÉLDATÁR | 166 |
| NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ | 173 |
| 10. Feladatmegoldások | |
| Előszó a magyar kiadáshoz | 7 |
| 1. kötet (1-14. fejezet) feladatainak megoldása | 9 |
| 2. kötet (15-25. fejezet) feladatainak megoldása | 73 |
| 3. kötet (26-38. fejezet) feladatainak megoldása | 117 |
| 4. kötet (39-52. fejezet) feladatainak megoldása | 135 |
| 5. kötet (53-66. fejezet) feladatainak megoldása | 155 |
| 6. kötet (67-81. fejezet) feladatainak megoldása | 189 |
| 7. kötet (82-93. fejezet) feladatainak megoldása | 223 |
| 8. kötet (94-103. fejezet) feladatainak megoldása | 235 |
| 9. kötet (104-112. fejezet) feladatainak megoldása | 267 |