Pütz Vilmos [Wilhelm Pütz]: Az ó-korbeli földirat és történelem alaprajza

Tartalom

Bevezetés 1
ELSŐ SZAKASZ ÁSIA.
Előjegyzetek 8
A. Ásiának földirati áttekintete 8
1. §. Asia határai és felosztása. 2. §. Asia főhegységei. 3. §. Asia vizei. 4. §. Ó-Ásia lakosai.
B. Ásia egyes államai 12
I. Az izraeliták 12
5. §. Palaestina földrajza. 6. §. Az izraeliták történelme. 7. Az izraeliták miveltsége.
II. Az indok 37
8. §. Ó-Indiának földrajza. 9. §. India történelme. 10. §. Az ó-indok miveltsége.
III. A babyloniak 53
11. §. Babylonia földrajza. 12. §. A babyloni történelem töredékei. 13. §. A babyloniak miveltsége.
IV. Az asbyrok. 61
14. §. Assyria földrajza. 15. §. Töredékek az assyrok történelméből. 16. §. Az assyrok miveltsége.
V. A médok 69
17. §. Média földrajza. 18. §. A médok történelme. 19. §.A médok miveltsége.
VI. A persák 75
20. §. A persa birodalomnak földrajza. 21. §. A persák történelme. 22. §. A persák miveltsége.
VII. A phoeniciek 98
23. §. Phoenicia földrajza, 24. A phoeniciek kültelepedései. 25. §. A phoeniciek történelmi átnézete. 26. §. A phoeniciek miveltsége.
VIII. A kisásiai államok 106
27. §. Kisásia földrajza. 28. §. Lydiának története.

MÁSODIK SZAKASZ AFRIKA.
Előjegyzetek 113
A. Afrika földrajzi áttekintete 114
29. §. Afrika határai. 30. §. Afrika földe. 31. §. Afrika vizei. 32. §. Afrika lakosai.
B. Afrika egyes államai 115
I. Az aethiopok 115
33. §. Aethiopia földrajza. 34. §. Meroe állam.
II. Az egyptomiak 119
35. §. Egyptom földrajza. 36. Az egyptomiak történelme. 37. §. Az egyptomiak miveltsége.
III. A karthagóiak 188
38. §. Karthago vidékének földrajza. 39. §. A karthagóiak külbirtoka és telepitvényei. 40. A karthagóiak történelme. 41. §. A karthagóiak miveltsége.

HARMADIK SZAKASZ EUROPA.
Elöjegyzetek 148
A. Europa földrajzi áttekintete 149
42. §. Europa határai. 43. §. Europa főhegységei. 44. §. Europa vizei. 45. §. Europa tartományai.
B. Europa egyes államai 152
I. A görögök 152
a) Göröghon földrajza 154
46. §. Göröghon nevei. 47. §. Göröghon határai. 48. §. Göröghon hegységei. 49. §. Göröghon vizei. 50. Göröghon égala és termékei. 51. §. Göröghon felosztása. 52. §. Göröghon helyirata.
b) A görögök történelme 173
Elsö (hitregés) időszak. A legrégibb tadósitásoktól a dorok vándorlásáig 1104 Kr. e. 173
53. §. Göröghon legrégibb népessége. 54. §. A hellen törzsek vándorlása feletti mondák. 55. §. A hőskor. Második időszak. A dorok vándorlásától a persa háborúkig 1104—500 .186
56. A dorok vagy heraklidák vándorlása. 57. §. Görög gyarmatok Kisásia nyugati partján és a szomszéd szigeteken. 58. §. A köztársasági szerkezetek eredete. 59. §. Sparta. 60. §. Az első két messeni háború. 61. §. Athen. 62. §. A görög gyarmatok áttekintése.

Harmadik időszak. A persa háborúktól Göröghon függetlenségének elenyészteig 500-338 212
63. §. Persa háborúk. 64. §. A harmadik messeni háború. 65. §. Perikies kora. 66. §. A peloponnesi háború. 67. §. Sparta fösége. 68. §. Theba és Sparta közti háború. 69 §. Az Athén elleni szövetségháború. 70. §. A phoci- vagy szeut háború. 71. §. II. Fülöp macedón király elleni háború. 72. §. A görögök miveltsége.
II. A macedonok 257
73. §. Macedónia földrajza. 74. §. Macedónia története II. Fülöpig. 75. §. II. Fülöp. 76. g. Nagy Sándor. 77. §. A persa-macedon birodalom feloszlása.
III. A macedón birodalomból keletkezett országok 271
78. §. Macedónia s Görögország. 79. §. Egyptom a Ptole-maeok alatt. 80. §. Syria a Seleukok alatt. 81. §. A syr uralomtól elszakadt részek. 82. §. Pontus királyság. 83. §. Bithynia és Kappadocia.
IV. A rómaiak 290
A. Italia földrajza 292
84. §. Italia neve s határai. 85. §. Italia területe. 86. §. Italia vizei. 87. §. Italia égala s termékei. 88. §. Italia felosztása. 89. §. Italia ős népei. 90. §. Italia helyrajza.
B. Róma előtörténete 313
91. §. Monda a trójaiak vándorlásáról Latiumba.
C. Róma története 315
92. §. Monda Eóma alapítása felöl.
Elsö korszak. Kóma a királyok alatt 153 (I54)-510 . 315
93. §. Komulus. 94. §. Numa Pompilius. 95. §. Róma legrégibb törzsei. 96. §. Róma legrégibb alkotmánya Servius Tulliusig. 97. §. Tullus Hostilius. 98. §. Ancus Martius. 99. §. L. Tarquinius Priscus. 100. §. Servius Tullius. 101. §. Servius Tullius államszervezése. 102. §. L. Tarquinius Superbus.
Második korszak. Móma mint saabad állam. 509-30 332
A) Nemesuralom 509—366 332
103. §. Az uj kormányrendszer. 104. §. A Tarquinok elűzésének következményei. 105. §. A köznép (plebs) kivándorlása. 106. §. Háború a tizférfi-uralomig. 107. §. A közpolgároknak a polgárjogegyenlöség miatti harca a fö-polgárokkal. 108. §. Utolsó háború Veii ellen. 109. §. Háború a gallokkal. 110. §. A fő- és közpolgárok közötti harcnak vége a licini inditvány által.
B. Népuralom. 366-30 Kr. e 354
a) Harcok az Italia fölölti uralom megnyeréseért annak meghódításáig 266 354
111. §. Háborúk a samni háborúkig. 112. §. Az elsö samni háború. 113. §. A latinokkali háború. 114. §. A második samni háború. 115. §. A harmadik samni háború. 116. §. Háború Tarentum- és epirusi Pyrrhussal. 117. §. Italia meghóditásának befejezése. 118. §. Kómának ezen időszak alatti beltörténete.
h) Italia meghóditásától a Graccimsohig 266-133 367
119. §. Az elsö pun háború. 120. §. Háború az illyrekkel. 121. §. Az alpokon inneni Gallia meghódítása. 122. §. A második pun háború. 123, §. Mindkét háború II. Fülöp macedón király ellen. 124. §. II. Antiochus elleni háború Syriában. 125. §. Harmadik macedón háború. 126. §. A harmadik pun háború. 127. §. Utolsó háborúk Macedónia- és Görögországgal. 128. §. További háborúk Spanyolországban. 129. §. A gallok, ligurok, karnok és istriak elleni háború. 130. §. Elsö rabszolga forradalom Siciliában. 181. §. Ezen időszak benső története. c) A Gracchusokfól Augustus egyuralmáig 133-30. A köztársaság bukása 390
132. §. A két Graechus. 133. §: A Jugurthávali háború. 134. §. A cimberek s teutonokkali háború. 135. §. A rabszolgák második lázadása Siciliában. 136. §. A szövetségesekkeli háborúig történtek. 137. §. A marsi vagy a szövetségesekkeli háború. 138. §. A Marius és Sulla közti polgár- s Mithridatesseli elsö háború. 139. §. Az alkotmány megváltoztatása Sulla alatt. 140. §. Sertorius elleni háború. 141.§. A küzdérek s rabszolgák háborúja. 142. §. A tengeri kalózok elleni háború. 143. §. A Mithridatesseli két utolsó háború. 144. §. Gatilina összeesküvése. 145. §. Az első báromúrság. 146. §. Caesar háborúja Galliában. 147. §. A Caesar s Pompeius közti polgárháború. 148. §. Caesar háborúi keleten. 149. §. Caesar utolsó háborúi Pompeius párthíveivel. 150. §. Caesar halála. 151. §. Caesar meggyilkolásának következményei. 152. §. A második háromúrság. 153. §. Antonius és Octavian kül-háborúi. 154. §. Az Octavian s Antonius közti háború.
Harmadik korszak. Róma a császárok alatt 30. Kr. e. -476. Kr. u. 421
155. §. C. Julius Caesar Octavianus Augustus. 156. §. Négy császár Julius Claudius házából. 157. §. A seregtől kikiáltott három császár. 158. §. A három Flavius 159. §. Legszerencsésebb korszaka a római birodalomnak. 160. §. A birodalom hanyatlása a testőrök uralma alatt. 161. §. A birodalom szétdarabolásának korszaka Constantin egy-uralmáig. 162. §. Nagy Constantin egyuralgó. 163. §. Nagy Constantin utódai a birodalom végfeloszlásáig. 164. §. A nyugati római birodalom végenyészteig. 165. §. A rómaiak miveltsége. 166. §. Történelem földirati áttekintete a római birodalomnak.
Kortabla 470
Tárgymutató 478 Vissza