Aukciós tétel adatai
Budapest, 1942, Officina kiadása és nyomása, 32 p. + [4] p. + [1] t. + 32 t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt és dedikált példány. Az Ars Mundi sorozat V. kötete. Első, számozott, bibliofil kiadás. A japán fametszet. Írta: Tóth Ervin.
"E könyvből száz számozott példány is készült, a szerző aláírásával. Ez a példány az 58."
A számozás alatt a szerző, Tóth Ervin tollal beírt aláírása, a címlapon ugyanő tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Hankiss János dr. egyetemi tanár úrnak, a szép és igaz nemeslelkű értékelőjének. Z. 1943/III/5. Tóth Ervin"
A dedikáció címzettje: Hankiss János (1893-1959) irodalomtörténész, egyetemi tanár, Hankiss Elemér édesapja, a Debreceni Szemle, a Forrás és a Helicon szerkesztője, az összehasonlító irodalomtudomány jeles képviselője.
1 számozatlan, színes, valamint 32 számozott, fekete-fehér képtáblával illusztrált, irodalom- és képjegyzékkel ellátott kötet. A közölt fametszetek – 1-30. számig – a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum anyagából valók. A 31. és 32. számú metszetek a szerző gyűjteményéből kerültek közlésre. A könyvet az Officina Nyomda és Kiadóvállalat Kft. nyomtatta, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány aranyozott emblémával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, tartalmilag hiánytalan állapotban, színes metszetképpel illusztrált, fülszöveges, sérült, hiányos kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője Tóth Ervin (Királyháza, 1910. – Debrecen, 1999.) művészettörténész, művészeti író, tanár. 1934-ben jelent meg első művészeti témájú tanulmánya, amit később több átfogó és a szakma elismerését is kivívó munka követett (Fametszet a XX. században, 1939; A grafikai művészetek kis könyve, 1941; Európai grafika, 1943). Alapítója volt a Debreceni Képzőművészeti Szabadiskolának, amely később Medgyessy Kör néven vált országos hírűvé. 1937-től tagja volt a Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének (MEGE). Az ország képzőművészeti életének aktív résztvevőjeként több kiállításon is szerepelt saját értékes és gazdag, nemzetközi neveket is felvonultató grafikai gyűjteményével. 1969-ben megkapta Debrecen városa Művészeti Díját, 1972-ben a Medgyessy Ferenc-emlékérmet, 1987-ben a Holló László-díjat.
Előszó
A japán grafika a tusfestésből eredt s mai napig felismerhető az a törekvése, hogy az ecset vonásait híven másolja. A zen-szekták szerzetesei fáradhatatlanul festettek kolostori magányukban. Tusképeiknek szimbolikus értelme a fametszeteken is tovább öröklődött. A sárkány és a tigris az élet jelképei. A bambusz a hűséget és az erényt jelentette. A lótuszvirág az erénytől felszabadított lélek, a bogár a szívós, fáradhatatlan életerő jelképe. A rend tagjai az élet minden jelenségében az örökkévalóság törvényeit kutatták. A hajlékony ecset jeleivel fel is írták-rajzolták magyarázó szövegeiket. Ezek az írással telehintett tusrajzok meg hatottak zavaróan, hiszen az írás is, a rajz is ugyanavval az eszközzel: az ecsettel s ugyanavval a festékkel készült, az anyagszerűség összhangját semmi sem zavarta.
Vissza
Fülszöveg
A legsajátosabb japán művészetnek, a fametszet életét eleveníti meg Tóth Ervin, a kérdés európai ismerője. Foglalkozik a japán fametszőművészet történetével, ismerteti legnevesebb művelőit. A Hopp...
Tovább
Fülszöveg
A legsajátosabb japán művészetnek, a fametszet életét eleveníti meg Tóth Ervin, a kérdés európai ismerője. Foglalkozik a japán fametszőművészet történetével, ismerteti legnevesebb művelőit. A Hopp Ferenc-múzeum kiváló anyagából összeválogatott 32 gyönyörű metszettel és 1 színes táblával.
Vissza