Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Erdészeti hidépités. Írta: Adamovich László intézeti tanár és Partos Antal egyetemi tanársegéd, okl. erdőmérnök.
Kézirat. Számos szöveg közti, fekete-fehér ábrával illusztrált, valamint szerzői előszóval és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Készült a Műszaki Egyetem Sokszorosító Műhelyében Sopronban.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel és hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet egyik szerzője, Adamovich László (szül. Eszterháza, 1921. március 8. - ) erdőmérnök, egyetemi tanár. A diploma megszerzése után Sopronban Modrovich professzor mellett lett tanársegéd, majd az Erdészeti Szállítóberendezések tanszékvezető docense volt. Pár év alatt több kis példányszámú szaktanulmányt is publikált. 1956. novemberében az egyetem oktatóinak és hallgatóinak többségével és családjával együtt Ausztriába menekült. Később a vancouveri Brit Columbia Egyetem meghívásra kivándorolt Kanadába, ahol először a Soproni Karon az Erdészeti Szállítástani és Gépesítési Tanszék professzora, majd az Erdészeti Karon a Fakitermelési Tanszék adjunktusa, utána docense, végül pedig emeritus professzora lett. Később Malaysia Erdészeti Egyetemén, valamint Tanzánia Dar és Salaam-i Egyetemén is tanított. Mint kutató leginkább a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő fakitermelési módszerek kidolgozásával foglalkozott.
Előszó
Az erdészeti egyetemi oktatás az utóbbi években egyre inkább sürgette olyan jegyzetek ill. könyvek megjelenését, melyek az erdészet műszaki feladataival foglalkoznak. Az ilyen, jegyzetek nagyban elősegitik a hallgatók munkáját, és egyuttal hasznos segédkönyvei lehetnek a gyakorlatban müködő erdőmérnök kartársaknak is. A nehézségek leküzdése után ezuttal közrebocsáthatjuk első ilyen irányu jegyzetünket az "Erdészeti Hidépités-t".
Minthogy jegyzetünk kettős célt szolgál, az egyetemi oktatás miatt az elméleti részt, a külső gyakorlati kivánalmak miatt pedig a tervezésen kivül a kivitelezési módokat is részletesebben tárgyaljuk. Jegyzetünk terjedelme korlátozott és ezért több feleslegesnek itélt levezetést elhagytunk, az erdészeti építés feladatkörén tuleső nagyobb hidakat természetszerüleg nem tárgyalhattuk.
Jegyzetünkhöz az alapot néhai Modrovich Ferenc egy. ny. r. tanár előadásaiból meritettük. Az anyag összeállitásában nagy segítségünkre volt az "Erdészeti Szállitóberendezések" tanszék könyvtára.
Reméljük, hogy a megkezdett uton továbbhaladva a kartársaktól elvárt birálatot és észrevételeket az egyetemi oktatás kivánságaival összehangolva rövidesen közreadhatjuk a többi erdész-müszaki tárgyú jegyzeteinket is.
Vissza
Tartalom
Előszó 3
Bevezető 4
I. Általános szilárdságtani összefoglalás 8
II. Hidak tervezéséhez szükséges előzetes tudnivalók 51
III. Fahidak. A fa, mint építőanyag 66
Fahidak felosztása 71
Fahidak részei. Hidfők 72
Pillérek 80
A fahidak pályája 94
Korlátok 101
Fahidak főtartói: Egyszerű fagerendatartó 102
Összetett gerendatartók 107
Erősbbitett gerendatartók 126
Fahidak tervművelete és az engedélyezési eljárás 140
Fahidak építése 145
Fahidak karbantartása 151
Fahidak szerepe, az erdőgazdaságban 152
IV. Kőhidak. A kő, mint építőanyag 155
Kőhidak felosztása. Fedőlemezes áteresztők 155
Boltozott hidak 161
Boltozott hidak épitése 185
Boltozott hidak fenntartása és javitása 188
Boltozott kőhidak erdőgazdasági jelentősége 189
V. Vashidak. Vashidak anyaga 191
Vaskötések 193
Vashidak felosztása. Hidfők és pillérek 198
Vashidak pályája 199
Egyszerü vasgerenda hid 201
Szegecselt gerinclemezes hidak 203
Rácsos szarkezetek 214
Vashidak tervezése, építése, engedélyezése 216
Vashidak fenntartása és szerepe az eg.-ban 218
VI. Vasbetonhidak. A vaabeton, mint építőanyag 219
Vasbetonhidak szerkezeti elemei: Vasbeton lemez, Bordás lemez 223
Vasbeton oszlop 241
Kéttámaszu vasbetonhidak felosztása. Vasbetonlemezes áteresztő 243
Vasbeton bordáslemezes hidak 252
Tervezés és engedélyezés. Vasbetonhidak épitése 267
Taabetonhidak próbaterhelése 271
Vb. hidak erdőgazdasági jelentősége 272
VII. Épitésvezetés 272
VIII. Az épités árelemzése 273
Irodalom 278
Vissza