Joó Tibor: Vallomások a magyarságról
A magyar önismeret breviáriuma
Hungária
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés , 192 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 192 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1943], Hungária (Hungária Nyomda Rt., Bp.), 192 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Vallomások a magyarságról. A magyar önismeret breviáriuma. Írta: Joó Tibor.
Kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Hungária Nyomda Rt., Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, színes, kiadói emblémás, fülszöveges kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Joó Tibor (Kolozsvár, 1901. augusztus 21. – Budapest, 1945. március 1.) történész, történetfilozófus, könyvtáros. Az 1920-as évek végén a szegedi egyetemi könyvtárban kezdett dolgozni, később a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, majd az OSZK munkatársa volt. 1939-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem történetfilozófia magántanárává nevezték ki. Történészként a két világháború közötti szellemtörténeti irányzat képviselője volt. Írásaiban szemben állt a fasizmussal, elsősorban a magyar nemzeteszme és a magyar történetfilozófia történetével foglalkozott. 1940-ben összeállította az OSZK-ban őrzött magyar nyelvű filozófiai kéziratok bibliográfiáját.
Kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomtatta a Hungária Nyomda Rt., Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, színes, kiadói emblémás, fülszöveges kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Joó Tibor (Kolozsvár, 1901. augusztus 21. – Budapest, 1945. március 1.) történész, történetfilozófus, könyvtáros. Az 1920-as évek végén a szegedi egyetemi könyvtárban kezdett dolgozni, később a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, majd az OSZK munkatársa volt. 1939-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem történetfilozófia magántanárává nevezték ki. Történészként a két világháború közötti szellemtörténeti irányzat képviselője volt. Írásaiban szemben állt a fasizmussal, elsősorban a magyar nemzeteszme és a magyar történetfilozófia történetével foglalkozott. 1940-ben összeállította az OSZK-ban őrzött magyar nyelvű filozófiai kéziratok bibliográfiáját.
Fülszöveg
Kik vagyunk mi magyarok és hogyan kell magyaroknak lennünk? Erre a kérdésre felel a könyv, amikor régi magyarok vallomásait gyűjti egybe a magyarságról, mintegy tanukul vonultatva fel őket a... TovábbFülszöveg
Kik vagyunk mi magyarok és hogyan kell magyaroknak lennünk? Erre a kérdésre felel a könyv, amikor régi magyarok vallomásait gyűjti egybe a magyarságról, mintegy tanukul vonultatva fel őket a nemzetek mai nagy perében. A magyar önismeret forrásanyagából ad kitűnően összeválogatott anyagot, egykorú nyilatkozatokat a honfoglalókról ránkmaradt emlékektől kezdve Széchenyi István magyarságának legjellemzőbb dokumentumaiig. Szent István, Szent László legendájában a középkori magyar férfieszmény elevenedik meg. IV. Béla híres levelében politikánk alapjait látjuk, előttünk bontakozik ki a renaissance-magyarság, mely Mátyás alakjában csúcspontjára ér, aztán a Mohács utáni idők bűnbánata és a vívódók vallomásai jelennek meg. Bocskay, Bethlen, Pázmány, Esterházy Miklós nyilatkozatai, a kuruckor szellemi képe, hogy a XVIII. század békésebb hangulata után elhangozzanak a reformkor alapvető vallomásai és szózatai. De bemutatják e szemelvények a közélet mellett a magyar ember magánéletét is, lelkivilágát s azt a magatartást is, amelyet az igazság, jóság, szépség és szentség értékei iránt mindenkor tanusított. Joó Tibor a magyar szellem, öntudat, hivatás és önismeret kérdésének legkitűnőbb ismerője s e művében eddigi munkásságának mintegy summáját adja. VisszaTartalom
| Bevezető | 5 |
| A honfoglalók. Egy pásztor önjellemzése és egykorú idegenek a honfoglaló magyarságról | 7 |
| Az országalapító. Szent István legendája | 15 |
| A kegyes lovagkirály. Szent László legendája és krónika-részletek | 21 |
| Az ősök emléke. Kézai és Anonymus krónikái a húnokról és Attiláról | 27 |
| Az elődök képe. Anonymus a honfoglalókról | 31 |
| Az első bűnbánat. Sirató ének Magyarországnak a tatárok által történt feldúlásáról | 35 |
| Az ellenállás vizének őre. IV. Béla levele a pápához | 41 |
| A dicsőség útján. Küküllei János krónikája Nagy Lajosról | 46 |
| A védőbástya. Hunyadi János nyilatkozata és Janus Pannonius verse | 49 |
| A csúcson. Bonfini, Werbőczy és Laskai Osvát a magyarokról | 52 |
| A nemzeti király. Bonfini Mátyás királyról | 55 |
| "Nekünk Mohács kell" Részletek Istvánffy Miklós, Károlyi Gáspár műveiből és Nagybánkai Mátyás, Siklósi Mihály, Szkhárosi Horváth András verseiből | 59 |
| A "vitézlő oskola". Balassa Bálint verseiből és Fráter György nyilatkozata | 63 |
| Két ország, egy nemzet. Bocskay István végrendelete | 68 |
| "Két pogány közt..." Bethlen Gábor végrendelete | 72 |
| Mint a küszöb és ajtó között - Pázmány Péter nyilatkozatai | 76 |
| A nehezebb oldalon. Eszterházy Miklós leveleiből | 80 |
| Az önálló Zrínyi Miklós "Török áfium"-ából | 85 |
| A nemzet reformátora. Zrínyi Miklós "Török áfiumá"-ból | 90 |
| Eleink tündöklősége. Attila, Hunyadi jános és Mátyás király alakja egy XVII. századi versben és Zrínyinél | 94 |
| Régi dicsőségünk - Zrínyi prózai munkáinak Dedicatio-jából | 98 |
| A sas karmai közt. Kuruc-énekekből | 101 |
| Tyukody pajtás. Kuruc-énekekből | 108 |
| A bujdosó. Kuruc énekekből | 113 |
| A majtényi síkig. Kuruc-énekekből | 119 |
| A Fejedelem. Rákóczi emlékirataiból | 127 |
| A Száműzött. Rákóczi vallomásaiból | 131 |
| A választalan levelek. Mikes Kelemen leveleiből | 134 |
| Ott mit tanulnak? Zrínyi, Bethlen Miklós, Mikes a korukbeli nevelésről | 139 |
| A tanítók sorsa. Apáczai Csere János és Misztótfalusi Kis Miklós nyilatkozatai | 143 |
| Rossz pásztorok kezén. Rákóczi emlékirataiból | 147 |
| Romon virág. XVI-XVII. századi levelek és versek részletei | 151 |
| A régi Magyarország Apor Péter, Kazinczy Ferenc, Orczy Lőrinc jellemzései | 155 |
| A Magyar Athenas - Bod Péter művének előszavából | 159 |
| Az új magyarság. Bessenyei György Magyarországából | 163 |
| Új ország felé. Virág Benedek "Magyar ódá"-jából és Kármán József "A nemzet csinosodásá"-ból | 167 |
| A nagy nemzedék. Kisfaludy Sándor és Berzsenyi Dániel verse (A boldog szerelem V. énekéből és a Tizennyolcadik század c. óda) | 171 |
| Polgárosodás. Almási Balogh Pál ujságcikke | 177 |
| A Legnagyobb. Széchenyi István | 182 |
| Utószó | 191 |
Tétel sorszám:
191
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
5.500 Ft
Licitek száma: 6
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |