| Bevezetés | |
| A szép általában | 1 |
| A szép érzékisége | 1 |
| A szép anyagának érzéki kelleme | 2 |
| A szép gondolati oldala | 3 |
| A szép élvezetének feltételei | 3 |
| A szép szeményi, de nem fogalmi természetű | 5 |
| A szépség egyedített | 6 |
| A szép eszményi egysége | 7 |
| A szép részaránya | 8 |
| Az aranymetszet | 10 |
| A szép célszerűsége | 11 |
| A szép szervezete | 12 |
| A szép módosulatai | 13 |
| A szellem és anyagvilág | 15 |
| A szép boldogító hatása | 15 |
| A szép a tudással szemben | 16 |
| A szép érvénye és az ízlés | 17 |
| A nagyszerű és alakulásai | 19 |
| Az ingerlő és megható | 27 |
| A szép tárgy rokonszenvessége | 28 |
| A rút | 29 |
| A rútnak eszményülése a művészetben | 33 |
| A kellem, báj és nagyszerü változatainak együtthatása a valóságban | 34 |
| A szép győzelme a rút fölött | 38 |
| A tragicum | 39 |
| A tragicum tisztító hatása | 40 |
| Az eszme diadala a tragicumban | 40 |
| A tragicumból háromló gyönyör önzetlensége | 41 |
| A tragicum régi s újabb felfogása | 42 |
| A tragicum fejlődő szépség | 44 |
| A comicum fogalma | 45 |
| A comicum esetei | 47 |
| Az élc | 49 |
| Az élcnek alkalmai | 51 |
| Az élc a logikával szemben | 52 |
| Az élc bírjon a comicumnak tudatával | 53 |
| Az ironia fogalma | 53 |
| Az ironia észszerű célzatossága | 54 |
| A satira | 56 |
| A szelíd és éles ironia, vagy satira | 57 |
| A sarcasmus | 58 |
| A persiflage | 59 |
| A tréfa | 59 |
| A tréfa és persiflage közt való különbség | 60 |
| A naiv és bohó | 61 |
| A parodia | 62 |
| A torzkép vagy caricatura | 65 |
| Hogy menekedjünk a gúny elől? | 67 |
| A humor | 68 |
| Az igaz, jó és szép eszme egysége | 76 |
| A szép a természetben és életben | |
| A természet a szépség legeredetibb forrása | 79 |
| Hogy valósítja a természet a szépséget? | 80 |
| A természet és művészet | 81 |
| A természetet nem másolhatja a művészet | 82 |
| A természeti szépség hiányai | 83 |
| A természeti a művészi szépségnek mégis feltétele | 87 |
| A szervetlen természet szépségei | 87 |
| A lég és világosság | 88 |
| A színek | 90 |
| A saját és kölcsönzött szín | 94 |
| A szín egymagában önállóan is érdemes széptani méltatásra | 95 |
| A színek jelentésének alanyai módosítása | 97 |
| A kiegészítő színek | 98 |
| A színek közvetítése | 101 |
| A szél és hang | 103 |
| A felhő és eső | 103 |
| A vizek | 104 |
| A föld | 106 |
| A jegecek | 111 |
| A növényi szépség | 115 |
| A növények általános jelleme | 116 |
| A növény szerkezete | 116 |
| A virágzás | 117 |
| A növényzeti fajok jelentőségei | 118 |
| Az erdők mint a növényi szépség dús tényezői | 122 |
| A növényzet társadalmi s műveltségtörténeti fontossága | 124 |
| Az állati szépség | 128 |
| Az állatok szerkezete | 129 |
| Az állati szervezet határozott egyedisége | 130 |
| Az emberi szépség | |
| Az emberi alak | 131 |
| Az emberi alak fejlődése | 133 |
| A gyermek | 134 |
| Az ifju | 134 |
| A férfi | 135 |
| Az öreg | 136 |
| A férfi és női szépség | 136 |
| Az emberi élet | |
| Az önszabályozás, mint a lelki szépség alapfeltétele | 141 |
| A lélekszépség szeretetteljessége | 142 |
| A lélekszépség s az erkölcsi törvény | 143 |
| A lélek mint testének szervezője | 144 |
| A physiognomika és mimika lényege | 145 |
| Az arc- és taglejtésben az önkény és önkénytelenség | 146 |
| Az arc öszkifejezése | 147 |
| Az arc és tagjelzés értelmessége | 147 |
| A physiognomika, vagy az arc- és tagjelzéstan jelentősége | 149 |
| Némely physiolnomikai magyarázatok | 151 |
| Az ember társadalmi hivatása | 159 |
| Társulás szerelem által | 160 |
| A szerelem és szerelmesek sajátságai | 161 |
| A házasság | 168 |
| A család | 169 |
| Az állami lét | 170 |
| A haza szeretete | 171 |
| A barátság | 173 |
| A társas mulatságok | 175 |
| A tánc | 176 |
| A társas mulatságok egyéb nemei és az ünnepélyek | 178 |
| A képzelem és művészet | |
| A képzelem fogalma | 180 |
| A képzelem egyedi jelentősége | 181 |
| A képzelem s a társadalmi szépség | 183 |
| A teremtő képzelem | 186 |
| A képzelem mint öntudatlan jelvényező erő | 187 |
| Az öntudatos művészi képzelem | 188 |
| Az ihletettség | 189 |
| A képzelem felüzelésének módjai | 192 |
| A lélek tartalmának kinyilatkoztatása az ihlet utján | 194 |
| Az ihletet vezérelje értelem és ész | 197 |
| A művészi alakítás módja | 200 |
| Az ihletett képzelem alkotásának jelleme | 201 |
| Az classiciusmus és romanticismus | 205 |
| A jelvény | 208 |
| A jelkép vagy allegoria | 209 |
| A jelvények és jelképek alkalmazhatósága | 211 |
| A természetből vett jelvények mint a művészi alkotás első tényezői | 212 |
| A szavak és beszéd mint jelvényezés | 214 |
| A beszéd öntudatossága és értelmessége | 215 |
| A nyelv művelődési fontossága | 216 |
| A nyelv mint a művészi szellem eszköze | 217 |
| A mythosok alakulása | 218 |
| A mythosok keletkezésének fejtegetése | 221 |
| A képletes szavak mint a mythosok alapjai | 224 |
| A lángész | 227 |
| A lángész hatásának feltételei és sajátságai | 228 |
| Az ál geinek | 230 |
| A lángész eredetisége | 231 |
| A tehetség vagy talentum | 232 |
| A lángész úgynevezett egyetemessége | 233 |
| Különféle párhuzamok és tájékozások a lángész- és tehetségre vonatkozólag | 235 |
| A művészet | |
| A művész tulajdonai | 240 |
| A művészet világa és a valóság | 241 |
| A művészet tulajdonságai | 243 |
| A kézművesség | 248 |
| A művész előtanulmányai | 248 |
| A műkedvelés | 249 |
| A művészet felosztása | |
| A művészet felosztásának alapja | |
| Függelék | |
| A tragoedia | |
| A tragoedia fogalma | 254 |
| A tragikai félelem és részvét | 255 |
| A tragoedia békítő, tisztító hatása rokonságban bármely szépségével | 255 |
| A tragoedia célja | 257 |
| A régi és újabb tragoedia | 258 |
| A tragikai bűnhődés | 258 |
| A tragoedia sajátságai általán, különösen pedig annak tárgya | 261 |
| A tragikai szükségesség és következetesség | 262 |
| A tragoedia történeti kifejlődése | |
| A legrégibb tragoedia | 264 |
| Aeschylus | 265 |
| Sophocles | 267 |
| Euripides | 269 |
| A tragoedia az újabb keresztény nemzeteknél | 271 |
| A franciáknál | 272 |
| A németeknél | 273 |
| A misteriumok és moralitások | 274 |
| A magyar tragoediaköltészet | 275 |
| A comoedia | |
| Bevezető tájékozódás | 278 |
| A comoedia feladata | 281 |
| A comoediában a házasság jelentősége | 281 |
| A comoediából háramló eredmények | 282 |
| A comoedia lényeges tulajdonai | 282 |
| Az élc, tréfa és humor a comoediában | 284 |
| A comoedia egysége | 284 |
| A comoedia következetessége | 285 |
| A comoedia alakjai | 286 |
| A comoediai bonyodalmak | 288 |
| A comoediai cselekmények teljes indokoltsága és eszmei egysége | 289 |
| Az idő és hely egysége | 290 |
| A comoedia szerkezeti részei | 292 |
| A comoediában a mellékkörülmények | 296 |
| A comoedia nyelvezete és evvel kapcsolatos tulajdonai | 297 |
| A comoedia alkalmisága | 299 |
| A jellem- és cselekvényi vígjáték | 300 |
| Aristophanes | 300 |
| A későbbi hellen és római comoedia | 304 |
| Plautus | 305 |
| Az olasz comoediaköltés | 306 |
| A commedie dell' arte | 307 |
| A francia vígjáték kezdete | 309 |
| Az első német bohóckodás | 310 |
| Az angolok első bohózatai | 311 |
| A comoediaköltés kifejlődése általán | 311 |
| Calderon | 317 |
| Shakespeare | 318 |
| Corneille, Racine és Moliére | 319 |
| A bluette | 321 |