Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig (Nagy Endrének dedikált példány)
Nyugat Kiadás
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés , 189 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 189 oldal
| Sorozatcím: | Nyugat-könyvek |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-10-19 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], [1933], Nyugat-kiadás (Viktória Nyomda, Bp.), 189 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Bölcsőtől a koporsóig. Írta: Kosztolányi Dezső.
A címlapon a szerző, Kosztolányi Dezső tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Nagy Endrének szeretettel: Kosztolányi Dezső Bp. 1933."
A dedikáció címzettje, Nagy Endre (1877-1938) újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.” A Szabadság, a Magyar Szó és a Pesti Napló c. lapok munkatársa. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1907-től konferansziéként működött a Nagykörúti Bonbonniere kabaréban. 1908-ban kinevezték a Modern Színpad igazgatójának. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven a Télikertben nyitott kabarét, ezt követően 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, 1922-ben pedig a Stefánia úton a Lomb Színpadot indította el. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette. Nagy Endre a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt, aki közvetlen kapcsolatot alakított ki a közönséggel, közéleti témákkal foglalkozó konferanszaival nagy népszerűségre tett szert.
Nyomtatta a Viktória Nyomda, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, a Nyugat aranyozott emblémájával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, hiánytalan állapotban.
"...Kosztolányi Dezsőt a legősibb és legközvetlenebbül emberi ösztön hajtja: a kíváncsiság. A gyermek kíváncsisága, aki nem nyugszik, míg meg nem tudja, mi van a bábu belsejében; az anatómus kíváncsisága, akit nem hagy nyugodni a kérdés, mint válik az idegek rebbenéséből mozgás, gondolat, tett; a művész kíváncsisága, aki istenként, a vesékbe szeretne látni. Alakok gyűjtőcím alatt összefoglalt írásai után, most Bölcsőtől a koporsóig címmel adta ki könyvalakban azokat az újabb írásait Kosztolányi Dezső, amelyekben ezt a mohó és soha ki nem elégíthető kíváncsiságát csillapítja. Ez a könyv, a maga alig kétszáz oldalával, többet mond el az emberről, mint a lélektani regényirodalom egész könyvtárai. Az egyesztendős Palikától a százesztendős Pálig, tíz különböző életkorú ember felel itt az író kérdéseire és ezekből az egyszerű, közvetlen, szinte mindennapi válaszokból nemcsak az egész emberi élet, hanem szinte az egész emberiség élettörténete kibontakozik előttünk..." - (Pesti Hírlap, 1933. október 29./55. évfolyam/247. szám)
A szerző, Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja. Első írását a Budapesti Napló közölte, első kötete 1907-ben jelent meg Négy fal között címmel. Már fiatalon a Nyugat körül csoportosuló írók, költők közé tartozott, művei kedvező kritikát kaptak. A Tanácsköztársaság bukása után Kosztolányi az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lapnál helyezkedett el (1919-21), írásai ezidőben irredenta, fajvédő álláspontot képviseltek. A költő utóbb szembefordult a szélsőséges eszmékkel, halála után a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját.
A címlapon a szerző, Kosztolányi Dezső tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Nagy Endrének szeretettel: Kosztolányi Dezső Bp. 1933."
A dedikáció címzettje, Nagy Endre (1877-1938) újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.” A Szabadság, a Magyar Szó és a Pesti Napló c. lapok munkatársa. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1907-től konferansziéként működött a Nagykörúti Bonbonniere kabaréban. 1908-ban kinevezték a Modern Színpad igazgatójának. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven a Télikertben nyitott kabarét, ezt követően 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, 1922-ben pedig a Stefánia úton a Lomb Színpadot indította el. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette. Nagy Endre a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt, aki közvetlen kapcsolatot alakított ki a közönséggel, közéleti témákkal foglalkozó konferanszaival nagy népszerűségre tett szert.
Nyomtatta a Viktória Nyomda, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, a Nyugat aranyozott emblémájával díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, hiánytalan állapotban.
"...Kosztolányi Dezsőt a legősibb és legközvetlenebbül emberi ösztön hajtja: a kíváncsiság. A gyermek kíváncsisága, aki nem nyugszik, míg meg nem tudja, mi van a bábu belsejében; az anatómus kíváncsisága, akit nem hagy nyugodni a kérdés, mint válik az idegek rebbenéséből mozgás, gondolat, tett; a művész kíváncsisága, aki istenként, a vesékbe szeretne látni. Alakok gyűjtőcím alatt összefoglalt írásai után, most Bölcsőtől a koporsóig címmel adta ki könyvalakban azokat az újabb írásait Kosztolányi Dezső, amelyekben ezt a mohó és soha ki nem elégíthető kíváncsiságát csillapítja. Ez a könyv, a maga alig kétszáz oldalával, többet mond el az emberről, mint a lélektani regényirodalom egész könyvtárai. Az egyesztendős Palikától a százesztendős Pálig, tíz különböző életkorú ember felel itt az író kérdéseire és ezekből az egyszerű, közvetlen, szinte mindennapi válaszokból nemcsak az egész emberi élet, hanem szinte az egész emberiség élettörténete kibontakozik előttünk..." - (Pesti Hírlap, 1933. október 29./55. évfolyam/247. szám)
A szerző, Kosztolányi Dezső (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja. Első írását a Budapesti Napló közölte, első kötete 1907-ben jelent meg Négy fal között címmel. Már fiatalon a Nyugat körül csoportosuló írók, költők közé tartozott, művei kedvező kritikát kaptak. A Tanácsköztársaság bukása után Kosztolányi az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lapnál helyezkedett el (1919-21), írásai ezidőben irredenta, fajvédő álláspontot képviseltek. A költő utóbb szembefordult a szélsőséges eszmékkel, halála után a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját.
Előszó
ELSŐ RÉSZ, melyben megkezdjük utazásunkat az Időben az egyéves csecsemő bölcsőjénél, tíz-tíz évet ugorva végighaladunk az ember földi pályáján, hogy fokról-fokra szemlélhessük növekedését és... TovábbElőszó
ELSŐ RÉSZ, melyben megkezdjük utazásunkat az Időben az egyéves csecsemő bölcsőjénél, tíz-tíz évet ugorva végighaladunk az ember földi pályáján, hogy fokról-fokra szemlélhessük növekedését és elapadását, a fogazat és a bőr, a szív és a lélek fejlődését és lerokkanását, az életkorokat, a maguk mivoltában külön-külön, de az egész életet is egyszerre, mint valami gyorsan pörgetett mozidarabot, végül aztán megállapodunk a százesztendős aggastyán koporsójánál. Vissza
Tétel sorszám:
117
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
152.000 Ft
Licitek száma: 39
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |