Schwartz Elemér: A nyugatmagyarországi német helységnevek

Tartalom

Előszó 5

Bevezetés.
Nyugatmagyarország 9—16
Keletkezése 9
Nyugatmagyarország új fogalom. A trianoni békediktátum után előbb Németnyugatmagyarország, később a Burgenland keletkezik.
Földrajzi helyzete 11
Határai, kiterjedése, hegy- és vízrajza, éghajlata és lakossága.
Történeti vázlata 15
A salzburgi érsek 900-ban IX. János pápának a Rába-menti Ostmark pusztulását jelenti. Ettől kezdve a magyarság veszi birtokba e területet. A német vendégek, akik Szent István alatt csak gyéren jöttek az országba, IV, Béla idején a tatároktól elpusztított nymi országrészt csoportosan szállják meg. Később Zsigmond és Mátyás király alatt jönnek németek e vidékre.
Népe és nyelve 15
Nym, néptörzsei főleg bajor származásúak. Nyelvük a bajor dialektus.
Helynévfejtésünk problémái 16—42
A helynévkutatás régi és új célkitűzései 16
Az ókori és középkori helynévfejtés módszertanilag téves, az újabb helynévmagyarázatok kritikai alapon történnek s ezért megbízhatók.
Helynévkutatás és telepítéstörténet 19
A helynévfejtés eredményeit csak újabban állították a telepítéstörténet szolgálatába. Téves az a módszer, amely történeti és nyelvészeti vizsgálat nélkül akarja a helyneveket a telepítéstörténet megírásánál felhasználni.
A helységnév 21
A helynév és helységnév fogalmi meghatározása.
A helységnevek népies értelmezése 22
A népfantázia és az etimológiai mondák.
A helységnevek tudományos értelmezése 23
A nymi nyelvjárások rövid hangtana 23
A hangjelek, a hangkapcsolatok, az egyes óbajor hangok történeti fejlődése a nymi nyjok hangsúlyos és mellékhangsúlyú szótagjaiban.
Idegen szavak ejtése 28
Minden ember hangképzőszerveinek megfelelően beszél. Az idegen szavak ejtésénél ez az adottság nagyon befolyásolja a beszéd külső alakját. Nymon a magyar szavak visszaadásánál egészen sajátságos megfigyeléseket lehet tenni. A megfigyelés eredményei
Az elvonás és áttapadás 30
A helységnevek alaktana 31
Helységnévképzés 32
Sajátságos nymi hely névképzők: -n, -en, -ing, -ling.
Összetett helynevek 36
Valódi és nem valódi összetételek. — Értelmező jelleggel bíró utótagok: -burg, -dorf, -haus és -markt. — összevonások.
Az etimológia szerepe a helynévalkotásnál 39
A nép- és íróetimológia s a velük járó szórekonstrukció. A helynevek nyelvjárási alakja 41
Népiesen értelmezett nymi helységnevek 43-52
Etimológiai mondák Apedlon, Allersdorf, Frauenheid (Klein-), Königshof, Forchtenau, Forchtenstein, Gaas, Maria-Bild am Weichselbaum, Mogersdorf, Neusiedel am See, Königsgemeinden, Oggau, Olbendorf, Pilgers-dorf, Poppendorf, Odenburg, Prodersdorf, Ragendorf, Rauchwart, Rudersdorf, Sinnersdorf, Tobay, Wandorf és Wolfs helységekről.

A megtelepedés helységneveink tükrében.
Letelepedési elvek 53
Ősi szálláshelyek 57-169
Az egyes településből származó helységek 57
A világiak birtokbaszállása 58
A hnben jelzett személy a helység alapítója. Ehhez a puszta sznhez hnképzők járulnak. Sokszor értelmezők kapcsolódnak hozzá.
Egyes települőre mutatnak a lak, ház, Haus, komját, kfn. sölde és Stube szavakkal összetett hnk. 111
A kfn. hof-íal összetett hnk is egyes megtelepülőre emlékeztetnek 115
A megerősített helyek (kfn. burc és stat) is eredetileg egyesek szálláshelyei voltak. — Erődítményt jelentenek a kfn. turn és stein szókkal összetett hnk. is 120
Egyházi gócpontok 132
A templomok védőszentjei a plébániáknak, a plébániák a helységeknek adtak nevet. . Szent Márton talán a legrégibb nymi védőszent. Mellette a Boldogságos Szűz, a Szent Kereszt, Keresztelő Szent János, Szent Mihály, Szent Péter, Szent András, Szent György, Szent Miklós, Szent Gotthárd, Szent Wolf-gang (Szent Farkas), Szent Katalin, Szent Margit és Szent Imre szerepelnek templomcímekben s így helységnevekben is.
Kirche-vel Fertőfehéregyháza neve függ össze 151
Csoportos letelepedés 152
A határok védelmére királyaink lövőket, íjászokat, kémeket és őröket telepítenek le 153
Más katonákat (keresztösvitézeket is) és kézműiparosokat is csoportosan telepítettek le 157
Csoportos telepre mutat még a Dorf elnevezés, továbbá a nemzetségnevek (Winten, Horvátos stb.) és a magyar hétköznapok nevével (Hétfőhely, Keddhely stb.) kapcsolt helységnév 162
Új telepek 170-250
A víz környékén való letelepedés 170
Folyóvíz-menti helységek 173
Az állóvíz melletti községek 195
Vízmelléki telepek 200
Ha nem közvetlenül a víz mellé, akkor annak közelségébe telepedtek az emberek. Az ,Au' szóval összetett helységnevek ily letelepedési helyekre mutatnak. Ingoványos, mocsaras, nedves dűlők nevei is lehettek helységnevekké.
Letelepedés a síkvidéken 211
A síkságon szívesen kerestek otthont az emberek. Néha útak mellé, máskor meg egyenesen szántóföldre és legelőre telepedtek.
Lakóhelyekké tett írtások 222
A szaporodás folytán erdős területeket is lakhatóvá kellett tenni. Ilyenkor az irtásokban létesültek községek.
A dombosvidék megszállása 227
Nym dombos vidéke a magaslatokra is hívta az embereket.
Dombon lévő helységek 227
Völgyekben keletkezett falvak 245
Újabb csoportos letelepedések 245
Az új gazdasági viszonyok, sokszor meg elemi csapások következtében pusztákká lett területek nagyobbszámú telepes meghívását tanácsolták. A Neudorf, Neudörfel, Neuhaus, Neumarkt, Neustift és Neusiedel hnk ilyen időkre mutatnak.
Községek új elrendezésben 250—253
A modern kormányzási rendszer a községek könnyebb közigazgatása céljából ketté vagy három részre osztja a nagyobb községeket. Ilyenkor a régi egységes községekből fejlődött új helységek megkülönböztetésére a gross, klein, ober, unter, deutsch, ungarisch, kroatisch stb. jelzőket használják.

Helynévváltoztatások.
Oka 256
A közlekedés nálunk a német link megváltoztatását nem tette szükségessé, mert e célt a helységek magyar elnevezései szolgálták. Az osztrák megszálláskor esedékes lett a régi német hnk megváltoztatása. Ez meg is történt.
Források 260-264
Kéziratok 260
Nyomtatványok 261
Térképek 263
Irodalom 265-275
Történet 265-269
Általános történelem 265
Monográfiák 266
Nyelvészet 269-270
Általános bevezető művek 269
Monográfiák 270
Szótárak 270
A helynévkutatás könyvészete 271-275
Művelődéstörténeti és egyéb bevezető közlemények 271
Helynévkutatások 272
Folyóiratok, napi- és hetilapok 274
Rövidítések 276-278
Könyvek, cikkek rövidítései 276
Egyéb rövidítések 278
Helységnévtár (Tárgymutató) 279-290
A magyar helységek 279-285
A német helységek 285-290
Tartalomjegyzék 291-295 Vissza