Quintilianus, Marcus Fabius: Szónoklattan

Tartalom

BEVEZETÉS (Adamik Tamás)
Quintilianus élete 17
Az Institutio oratoria felépítése és eszmeisége 27
Az Institutio oratoria hagyományozása 43
Quintilianus Magyarországon 46
Quintilianus, az európai humanizmus nevelője 56
Bibliográfia 59
Quintilianus levele Tryphóhoz (Krupp József fordítása) 63

ELSŐ KÖNYV (Krupp József fordítása) 65
Előszó
- A mű keletkezésének körülményei, sajátos jellege és felépítése 67
Első fejezet
- Hogyan kell tanítani az elemi ismereteket? 71
Második fejezet
- Magánoktatás vagy iskola? 78
Harmadik fejezet
- A különböző képességű gyerekekkel való bánásmód 83
Negyedik fejezet
- Grammatika: hangok 85
- Szófajok 89
Ötödik fejezet
- Nyelvhelyesség 93
- Barbarizmus 93
- Barbarizmus a beszédben 96
- Szolecizmus 99
- Latin és idegen szavak 103
- Egyszerű és összetett szavak 105
Hatodik fejezet
- A helyes beszéd alapelvei 107
- Értelem: analógia 107
- Etimológia 112
- Régiség 114
- Tekintély 115
- Nyelvszokás 116
Hetedik fejezet
- Helyesírás 116
Nyolcadik fejezet
- Olvasás kisgyermekek számára 122
- Olvasás érettebb korosztály számára 124
Kilencedik fejezet
- Retorikai előgyakorlatok (progümnaszmata) a grammatikusnál 126
Tizedik fejezet
- Ismernie kell-e más tárgyakat is a jövendőbeli szónoknak? 127
- Zene 129
- Geometria 134
Tizenegyedik fejezet
- Az első ismerkedés az előadásmóddal és a taglejtéssel 137
- Tornagyakorlatok 138
Tizenkettedik fejezet
- Szabad-e gyermekkorban egyszerre több tárgyat tanulni? 140

MÁSODIK KÖNYV (Polgár Anikó és Csehy Zoltán fordítása) 145
Első fejezet
- Mikor bízzuk a gyereket a rétorra? 147
Második fejezet
- A tanár jelleme és kötelességei 149
Harmadik fejezet
- Vajon mindjárt a legjobb tanárt kell választanunk? 152
Negyedik fejezet
- Előgyakorlatok a rétornál 154
Ötödik fejezet
- Szónokok és történetírók olvasása a rétornál 161
- Mely szerzőket olvassunk először? 164
Hatodik fejezet
- A vázlat és a javítás 165
Hetedik fejezet
- A memorizálás 166
Nyolcadik fejezet
- Vajon mindenkit tehetsége szerint kell tanítani? 167
Kilencedik fejezet
- A tanulók kötelessége 170
Tizedik fejezet
- Az iskolai próba- és mintabeszédek haszna 171
Tizenegyedik fejezet
- Szükséges-e a retorika szabályrendszerének ismerete? 173
Tizenkettedik fejezet
- Miért tartják a képzett szónokot általában tehetségesebbnek? 175
Tizenharmadik fejezet
- Mennyire kell igazodnunk a szónoki művészet szabályaihoz? 177
Tizennegyedik fejezet
- A teljes mű felosztása 180
Tizenötödik fejezet
- Mi a retorika és mi a célja? 181
Tizenhatodik fejezet
- Hasznos-e a retorika? 188
Tizenhetedik fejezet
- Művészet-e a retorika? 191
Tizennyolcadik fejezet
- Mely művészetekből tevődik össze a retorika? 198
Tizenkilencedik fejezet
- Melyik fontosabb, a tehetség vagy a tanulás? 199
Huszadik fejezet
- Erény-e a retorika? 200
Huszonegyedik fejezet
- Mi képezi a retorika anyagát? 202

HARMADIK KÖNYV (Kopeczky Rita fordítása) 207
Első fejezet
- Retorikai szakírók 209
Második fejezet
- A retorika kezdete 216
Harmadik fejezet
- A retorika részei 217
Negyedik fejezet
- A beszédfajták 219
Ötödik fejezet
- Miből áll a szónoklattan? 222
Hatodik fejezet
- Az ügyállás megállapítása 226
- Hány ügyállás van? 233
Hetedik fejezet
- Dicséret és feddés 245
Nyolcadik fejezet
- Tanácsadó beszéd 251
- Megszemélyesítés, jellemfestés 260
Kilencedik fejezet
- A törvényszéki beszéd és részei 264
Tizedik fejezet
- A törvényszéki beszéd fajai 265
Tizenegyedik fejezet
- Főkérdés, indoklás, az ítélet tárgya, foglalat 267

NEGYEDIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 273
Előszó
- Domitianus császár unokáinak nevelőjévé választja 275
Első fejezet
- A szónoki beszéd részei: a bevezetés 276
Második fejezet
- Az elbeszélés fajai és helye a szónoki beszédben 290
- Az elbeszélés fogalma és funkciója 296
- Nehéz ügyek 301
- Fiktív elbeszélések 305
- További korlátozások és lehetőségek az elbeszélésben 308
Harmadik fejezet
- A kitérés 313
Negyedik fejezet
- A tétel 316
Ötödik fejezet
- A felosztás 318

ÖTÖDIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 323
Előszó
- E könyv témája a bizonyítás és a cáfolás 325
Első fejezet
- A retorikán kívüli bizonyítékok 326
Második fejezet
- Az előzetes ítéletek 327
Harmadik fejezet
- Hírnév és szóbeszéd 328
Negyedik fejezet
- A kínvallatás 328
Ötödik fejezet
- Az okiratok 329
Hatodik fejezet
- Az eskü 329
Hetedik fejezet
- A tanúk 331
Nyolcadik fejezet
- A retorikán belüli bizonyítékok 336
Kilencedik fejezet
- A jelek 338
Tizedik fejezet
- Az érvek terminológiája 340
- Az érvforrások 344
- Fiktív érvforrások 357
- A bizonyítékok kiválasztásának nehézségei 358
Tizenegyedik fejezet
- A példák 363
- Költői elbeszélések 366
- Tekintély 370
Tizenkettedik fejezet
- Az érvek felhasználása 372
Tizenharmadik fejezet
- A cáfolás 376
- Példák és más hasonló érvek cáfolata 380
- Az ellenvetések megválaszolása 383
- Képzeletbeli ellenvetések 385
- Sorrend 386
Tizennegyedik fejezet
- Miből áll az enthüméma, az epikheiréma, és hogyan lehet cáfolni őket? 388
- Szillogizmus és enthüméma 392

HATODIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 395
Előszó
- Életének tragédiái: meghal felesége, majd egymás után két fia 397
Első fejezet
- A befejezés 400
Második fejezet
- Az érzelmek felosztása. Hogyan keltsünk érzelmet? 411
- Pathosz és Éthosz 412
Harmadik fejezet
- A nevetésről 418
- A nevettetés eljárásai 425
Negyedik fejezet
- A vita 441
Ötödik fejezet
- Ítélet és megfontolás 445

HETEDIK KÖNYV (Gonda Attila fordítása) 449
Előszó
- A felosztás, az elrendezés fontossága 451
Első fejezet
- Az elrendezés 452
- Egy részletesen elemzett példa 459
Második fejezet
- Felosztás a következtetésen alapuló ügyállásban 464
Harmadik fejezet
- Felosztás a meghatározáson alapuló ügyállásban 475
Negyedik fejezet
- Felosztás minőségi ügyállásban 482
Ötödik fejezet
- Felosztás a törvényi ügyállásban 491
Hatodik fejezet
- A törvény betűje és szelleme 493
Hetedik fejezet
- Ellentmondó törvények 495
Nyolcadik fejezet
- A szillogizmus 497
Kilencedik fejezet
- Kétértelműség 499
Tizedik fejezet
- Hasonlóság az ügyállások között 502

NYOLCADIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 505
Előszó
- A módszer fontossága 507
- A 2-7. könyv témái 508
- A stílus fontossága 509
Első fejezet
- A kifejezésmód, a stílus 512
Második fejezet
- A világosság 513
- A homályosság 515
Harmadik fejezet
- Az ékességről 518
- Az egyes szavak 520
- A szókapcsolatok 525
Negyedik fejezet
- A nagyítás és a kicsinyítés 535
Ötödik fejezet
- A mondások 540
Hatodik fejezet
- A szóképek 547

KILENCEDIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 563
- Első fejezet
- Különbségek az alakzatok és a szóképek között 565
Második fejezet
- A gondolatalakzatok 573
Harmadik fejezet
- A szóalakzatok 595
- Grammatikai szóalakzatok 596
- Retorikai szóalakzatok hozzáadással 602
- Retorikai szóalakzatok elvétellel 608
- Hangzáson alapuló retorikai szóalakzatok 610
- Egyéb állítólagos szóalakzatok 615
- Befejezés 618
Negyedik fejezet
- A szófűzés és fontossága 619
- A szórend 622
- A kapcsolás 624
- A ritmus 627
- Ritmus a szövegben 630
- A verssorokat kerülni kell 632
- A verslábak használata 633
- A pedantéria kerülendő 639
- A szófűzés fajainak használata 641

TIZEDIK KÖNYV (Simon L. Zoltán fordítása) 647
Első fejezet
- A gondolatok és a szavak bőségének megszerzése 649
- Milyen szerzőket olvassunk? 657
- A görög szerzők kritikai áttekintése 659
- A római szerzők kritikai áttekintése 668
Második fejezet
- Az utánzás 680
Harmadik fejezet
- Hogyan írjunk? 685
Negyedik fejezet
- Hogyan javítsunk? 691
Ötödik fejezet
- Az írásbeli gyakorlatok fajai 692
Hatodik fejezet
- A gondolkodás 698
Hetedik fejezet
- A rögtönzés készségének megszerzése és megőrzése 700

TIZENEGYEDIK KÖNYV (Tordai Éva fordítása) 707
Első fejezet
- Az illőség 709
- Az öndicséret 712
- Illőség az előadásmódban és a stílusban 714
- Illőség a körülményekben 717
- Kényes kérdések 720
Második fejezet
- Az emlékezet 727
- Az emlékezés művészete 728
Harmadik fejezet
- Az előadásmód 736
- A jó előadásmód négy ismérve 741
- A taglejtés 747
- A fej és az arc 748
- A nyak, a váll, a kar 750
- A kéz 751
- A testbeszéd 756
- A láb 757
- A ruházat 759
- Az előadásmódot befolyásoló tényezők 762
- A szónok viselkedése beszéd közben 763
- A gondolatok és a szavak 767

TIZENKETTEDIK KÖNYV (Adamik Tamás fordítása) 771
Előszó
- A könyv újdonsága: a szónok alakja és tevékenysége 773
Első fejezet
- Szónok csak becsületes ember lehet 774
Második fejezet
- A szónok erkölcsi nevelése 782
- Melyik filozófiai iskola a leghasznosabb? 786
Harmadik fejezet
- A szónoknak szüksége van jogi ismeretekre 789
Negyedik fejezet
- Ismernie kell a történelmet is 791
Ötödik fejezet
- A szónok felkészültsége 792
Hatodik fejezet
- Mikor kezdje ügyvédi tevékenységét? 794
Hetedik fejezet
- Mire kell ügyelnie a szónoknak peres ügyek vállalásakor? 796
Nyolcadik fejezet
- A peres ügy tanulmányozása 798
Kilencedik fejezet
- Mire kell ügyelni előadás közben? 801
Tizedik fejezet
- A stílusnemek 804
- Atticisták és asianisták 808
- A latin és a görög nyelv különbsége 810
- A természetes ékesszólás 813
- Az írott és a mondott beszédek 815
- A három stílusnem 816
Tizenegyedik fejezet
- A visszavonulás 820

Rövidítésjegyzék 827
Tárgymutató 836
Névmutató 846 Vissza