Aukciós tétel adatai
Budapest, 1935, A szerző kiadása (O. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola betűivel, a Grafikai Osztály kézi sajtóján, Bp.), VII p. + [1] p. + 209 p. + 30 t., ill. + 13 mell. (eredeti rézkarc)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első, bibliofil kiadás. A rézkarc. Könyv a rézmaratásról, a rézkarc történetének rövid összegzésével. Írta: Varga Nándor Lajos.
A címlapon a szerző, Varga Nándor Lajos tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Régi, viszontlátás emlékezésével M. L.-nak a szerző. Bp. 938. I. 22."
"Nyomatott az O. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola betűivel, a grafikai osztály kézi sajtóján, 150 példányban. A szöveg és a rézkarcok a szerzőtől. Budapest, VI., Andrássy út 71."
Harminc magyar rézkarcokról készült, fekete-fehér, feliratos reprodukcióval és tizenhárom fekete-fehér műmelléklettel illusztrált, valamint szerzői elöljáró írással, szakirodalommal, a sajtóhibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A szerző, Varga Nándor Lajos (Losonc, 1895. január 1. – Budapest, 1978. április 17.) grafikus, festő, művészeti szakíró. 1931-48 között a Képzőművészeti Főiskola tanára, valamint egy ideig rektora volt. Jelentős kiállításai voltak Chicagóban, Brüsszelben, Zürichben, Barcelónában, Velencében és Budapesten is. Nem sokkal halála előtt sepsiszentgyörgyi retrospektív kiállításának teljes anyagát az itteni megyei múzeumnak ajándékozta. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a budapesti Történelmi Múzeumban és a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Képtárában. Sok munkája magángyűjteménybe került. Művei a klasszikus hagyományokon alapulnak. Technikai virtuozitással szinte a tökéletességig fejlesztette az ismert grafikai eljárások alkalmazását. A műfaji, tematikus keretek fenntartásának és a természetelvű ábrázolásnak a híve volt. Készített ex libriseket, könyvillusztrációkat is. Művészeti szakíróként számos művet adott ki.
A dedikáció címzettje, Szalay Lajos (Őrmező, 1909. február 26. - Miskolc, 1995. április 1.) Kossuth-díjas magyar grafikus, a 20. századi magyar rajzművészet megújítója. Már gyermekkorában feltűnt tehetsége: háborús témájú rajzait 1917–1918-ban Bécsben is kiállították. 1927 és 1936 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Benkhard Ágost volt. Kezdetben festőként indult, de hamar áttért a tus- és tolltechnikára, amely jobban megfelelt kifejező stílusának. Párizsban töltött néhány hónapot, ahol Picasso művészetét tanulmányozta, aki később nagyra értékelte őt. Az 1946-os párizsi béketárgyaláson rajzos riporterként vett részt, ezt követően nem tért vissza rögtön Magyarországra. 1949 és 1960 között Argentínában tanított: előbb Tucumánban az egyetem grafikai tanszékén, majd Buenos Airesben. A '60-as évek elején New Yorkba költözött, ahol grafikus illusztrátorként dolgozott és további rajzkönyveket alkotott. Legismertebb műve a bibliai ihletésű, expresszív tusrajzokkal illusztrált Genezis-album. Életművének több száz rajzát magyar múzeumoknak adományozta.
Előszó
A művészi grafikának lehető egyszerű a nyelvezete: a fehér-fekete. Két véglet: a színek teljessége, a színek hiánya. E két véglet végtelen változásai a rajzoló kezében eszközök magát kifejezni. A kifejezés módok: kivonatai a változatok arányainak, az eljárások megnevezései ezeknek. A művészi grafika területén belül az egyes eljárások között a nyomtatási forma is értékadó külömbség. Eljárásokról beszélve, a művészi grafika köréből kivesszük a kézi-rajzokat, melyeket általában szintén e fogalom alá szoktak sorozni; ezúttal nem foglalkozunk velük tüzetesen. A rajznak alapvető, döntő szerepe van a grafikában, éltető elem mindenütt, út, amelyen járni kell.
Mint kifejező eszköz azonban áthasonúl, a vonal itt nem egészen ugyanazt fogja jelenteni, mint a rajznál. Elnevezésében meg kell külömböztetnünk egymástól a rajzi és grafikai vonalat.
Vissza