Ossendowski: A sötét Kelet árnyéka (Tiltólistás kötet)
The Shadow of the Gloomy East
Szerző
Ossendowski
Fordító
Balassa József
Franklin-Társulat
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 143 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
22 cm x 16 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:20
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Franklin-Társulat kiadása (Franklin-Társulat Nyomdája, Bp.), 143 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A sötét Kelet árnyéka. Írta: Ossendowski. Fordította: Balassa József.
Szerzői bevezetéssel és kötetvégi részletes tartalomjegyzékkel.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal (hátsó előzék megtört), tiszta, szép belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Ferdinand Antoni Ossendowski (Ludza, 1878. május 27. – Grodzisk-Mazowiecki, 1945. január 3.) lengyel író, felfedező, újságíró, világjáró, keletkutató, egyetemi tanár, antikommunista politikai aktivista. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, ahol megfigyelhette a távoli népek természetrajzát, élővilágát, kultúráját és szokásait. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát. Az 1917-es februári forradalom kitörése után Szibériába (Omszkba) utazott, ahol a helyi egyetemen tartott előadásokat. Az októberi forradalom és polgárháború kitörése után részt vett az orosz ellenforradalmi tevékenységben Alekszandr Kolcsak admirális oldalán. Különféle beosztásokban szolgált, többek között hírszerzési tisztként is. Kolcsak 1920-as veresége után Ossendowski csatlakozott egy lengyel-fehér orosz csoporthoz, akik Mongólián, Kínán és Tibeten keresztül próbáltak elmenekülni a kommunista irányítású Szibériából Indiába. Izgalmas és életveszélyes kalandjait számos sikeres könyvben publikálta. Köteteiben nyíltan vállalja politikai meggyőződését, határozott antikommunista világképét.
A sötét Kelet árnyéka Ferdynand Antoni Ossendowski lebilincselő és sötét tónusú műve, amely az 1917-es orosz forradalom és polgárháború utáni Közép-Ázsia zavaros, kiszámíthatatlan világát tárja az olvasó elé. A szerző, aki maga is tanúja és elszenvedője volt a bolsevik rendszer brutalitásának, személyes élményein keresztül mutatja be a káoszba süllyedt Kelet világát: az üldöztetést, a kegyetlenséget, a vallási és politikai összeomlást, valamint a különös helyi hitvilágot és hagyományokat. A könyv egyszerre kalandregény, túlélési történet és politikai útinapló, amely mély betekintést nyújt nemcsak a történelmi eseményekbe, hanem a keleti ember gondolkodásába is. Ossendowski írása misztikával és filozófiával átszőtt képet fest egy olyan világról, amelyet a Nyugat csak ritkán látott belülről – és még ritkábban értett meg. A mű különösen erős hangulata és őszinte hangvétele miatt máig megrendítő olvasmány.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított, „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
Mint lengyel ember, idegen voltam Oroszországban, ahol több éven át éltem s ezen az óriási országon az elfogulatlan külföldinek teljes érdektelenségével néztem végig.
Ismertem Oroszországot...
Tovább
Előszó
Mint lengyel ember, idegen voltam Oroszországban, ahol több éven át éltem s ezen az óriási országon az elfogulatlan külföldinek teljes érdektelenségével néztem végig.
Ismertem Oroszországot nyugati határaitól egészen a Csendes-Óceánig és a Pamirig, s azt hiszem, hogy értem ennek a nagy, titokzatos ország lakosságának pszichológiáját, ahol a nyugat modern civilizációja és a mongol nomádok ideológiája, az ortodox kereszténység aszketizmusa és a pogányság tarka keveredésben él együtt a mai napig. Az orosz intelligencia, átszellemülve s felemelkedve a legmagasabb idealizmusig, régóta elszakadt a néptől; nem tudta megérteni a nagy tömeget s lenézve őt, nem akarta észrevenni ellenséges és az emberiségre veszedelmes tulajdonságait, amelyek azonban megvoltak.
Tolsztoj új eszmét dobott az ország hangyabolyába, amely az ő elméje számára megmagyarázta népének lelkét.
Ő a köznépet "isten követői"-nek nevezte s minden tulajdonságukat, a jókat éppúgy, mint a gonoszokat, csak eszköznek tekintette, melyek arra valók, hogy keressék istent s az ő igazságát.
Vissza
Tartalom
| Bevezetés | 3 |
| Az álarcok | 5 |
| A leleplezett arc | 12 |
| A falu árnyékai | 18 |
| A kincskeresők | 35 |
| A méregkeverők | 37 |
| Pogányság | 40 |
| Boszorkányság | 43 |
| A sötét múlt visszhangja | 46 |
| A vakmerő ipar | 51 |
| A tenger urai | 53 |
| A paloták félhomályban | 56 |
| Fekete árnyékok | 62 |
| Az apokalipszis fantómjai | 67 |
| Aszkéták az Antikrisztus ellen | 76 |
| Az erkölcstelenség műhelyei | 78 |
| Az asszony és a gyermek | 85 |
| A Romanovok halála és a misztikus mozgalom | 90 |
| Fekete hollók | 95 |
| Régi istenek a keresztény szertartásban | 100 |
| A legegyszerűbb isten | 105 |
| Az ördög ünnepe | 108 |
| Witte, Sztolypin, Goremykin | 116 |
| Az utolsó mohikán | 128 |
| A szó fetisizmusa | 135 |
| Káosz | 138 |
| Befejezés | 141 |
Vissza