Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Magyar Szemle Társaság (Bíró Miklós Nyomdai Rt., Bp.), 464 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyar Szemle Könyvei. No.: III. sz.
A magyar történetírás új útjai. Szerkesztette: Hóman Bálint.
A kiadvány szerzői: Dékány István, Eckhart Ferenc, Gerevich Tibor, Hóman Bálint, Mályusz Elemér, Németh Gyula, Révész Imre, Szekfű Gyula, Szentpétery Imre, Thienemann Tivadar, Tompa Ferenc. A Magyar Szemle Társaság tulajdonában levő "Old Kenntonian Face" anyadúcokkal ezerkilencszázharminc december havában szedte és nyomta a Biró Miklós nyomda rt. Budapesten. A kötés Szalatnai és Weichner műhelyében készült. Jegyzetekkel, betűrendes, kéthasábos tárgymutatóval és kötetvégi tartalomjegyzékkel.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerkesztője, Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) magyar politikus, történész, szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az MTA igazgatósági tagja, 1932-1938 és 1939-1942 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Történészként Szekfű Gyulával közösen a korabeli történettudomány jelentős, kiemelkedő és meghatározó alakja. Elismert tudományos működését erősen árnyalta politikai szerepvállalása: Hóman Bálint tevékenyen részt vett a zsidótörvények parlamenti előkészítésében és annak magyarországi megszavazásában, Szálasi Ferenc hatalomra kerülését követően is a parlament meghatározó tagja maradt. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként elítélte. Élete utolsó éveit a váci fegyház rabjaként töltötte testileg-lelkileg erősen megviselt állapotban. Drasztikusan lefogyott, és jellemző volt rá a zavart viselkedés, a hirtelen arrogancia és a kiszámíthatatlan viselkedés.
Előszó
A történeti vizsgálódás indítóoka az ember ösztönös érdeklődése a körülte folyó események előzményei, saját őseinek és a hozzá közelállók elődeinek élete és cselekedetei, általában a homálybavesző...
Tovább
Előszó
A történeti vizsgálódás indítóoka az ember ösztönös érdeklődése a körülte folyó események előzményei, saját őseinek és a hozzá közelállók elődeinek élete és cselekedetei, általában a homálybavesző mult minden eseménye iránt. A történetíró ezt az érdeklődést elégíti ki. Célja elmúlt emberi életjelenségek, emlékezetreméltó események, régi történések megörökítése. Ezen az állandó és változatlan célon túl azonban a történetírók célkitűzése s vele a történelem tartalma és módszere is koronként változik.
Az előidők hagyományait szájról-szájra adó öregek, a szájhagyományt hősi regévé feldolgozó énekmondók s az első történeti feliratok, feljegyzések, évkönyvek írói hallgatóik és olvasóik szórakoztatására, a vallásos jellegű őskultusz elmélyítésére és - oktató célzattal - az elhalt hősök, példaadó egyéniségek dicsőítésére törekedtek. Később új szempont lép előtérbe: a történetíró tudatosan törekszik a mindenkori uralkodó és dinasztia politikájának, kormányzati tényeinek igazolására s ezúton isteni elhivatásuk bizonyítására. Első jelentkezése ez a történetírás politikai utilitarizmusának, más szóval: gyakorlati célzatú irányzatosságának.
Vissza