Aukciós tétel adatai
Budapest, é.n., Franklin-Társulat (Franklin Nyomda, Bp.), 523 p. + [1] p.; 527 p. + [1] p.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Sorsdöntő csaták I-II. (egységes külön kötetekben). Írták: Ajtay Endre ny. á. ezredes, Dr. Balanyi György egyet. tanár, Dr. Balla Antal szerkesztő, nemes Bangha Imre ny. á. altábornagy, vitéz Báti Berkó István ny. á. vezérőrnagy, vitéz Barabás Emil ny. á. altábornagy, lovag Bialoskurski Ödön alezredes, Dr. Erdélyi Gyula ezredes, Dr. Lukinich Imre egyet. tanár, Markó Árpád ny. á. ezredes, vitéz Németh Lajos ny. á. vezérőrnagy, Dr. Rédvay István alezredes, Dr. Révay József tanár, Seléndy Andor ny. á. törzskapitány és Dr. vitéz Timon Béla ezredes. Szerkesztette: Dr. Lukinich Imre és Markó Árpád. A kötet bevezetőjét vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a M. Kir. Honvédvezérkar főnöke írta.
Előszóval, szöveg közti, fekete-fehér, feliratozott illusztrációkkal, csillagozott lábjegyzetekkel, irodalommal, kötetenkénti kép- és tartalomjegyzékkel ellátott könyvek.
A köteteket a Franklin Társulat Nyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes illusztrációval díszített címfedéllel, aranyozott feliratozású, mintákkal díszített könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, tiszta, műnyomópapíros belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötetek egyik szerkesztője, Lukinich Imre (Varjas, Temes vármegye, 1880. április 4. – Budapest, 1950. május 16.) magyar történész, szakíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. Tanulmányait a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen végezte, ahol 1901-ben bölcsészdoktori, 1902-ben történelem-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Tanári pályája kezdetén Székelyudvarhelyen, Désen, később Budapesten, majd a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen tanított. Trianon után a Pozsonyból Budapestre átköltözött egyetemi karon, majd 1924-1929 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója volt. Ezt követően nyugdíjazásáig a budapesti egyetemen, a kelet-európai történelem tanszékén tanított. Tudományos munkássága során főszerkezetként Erdély, a Rákóczi-korszak és a magyar-lengyel történeti kapcsolatok vizsgálata állt. Jelentős forráskutatói tevékenységét publikációk, forráskiadványok jelezték.
Előszó
Háborús korban élünk. Európa népei immár több mint két évtizede nem élnek nyugodt és békés életet. "lnter arma silent musae". A népek figyelme tehát a hadviselés, a háborús dolgok felé fordul. Ez a könyv is ennek az érdeklődésnek köszönheti a megjelenését.
Örömmel üdvözlöm e könyvet és azzal a meggyőződéssel bocsátom útnak, hogy teljesen ki fogja elégíteni az olvasót. E könyv a világtörténelem csatáit tárgyalja. A csaták általában az emberiség örök drámájának nagy csattanói. E műben pedig azok a legnevezetesebb csaták vannak mintegy csokorba fűzve, melyekkel egy-egy történelmi időszak kezdődik vagy zárul le, vagy a hadművészet történetében jelent valamely jelentős fordulatot. A magyar hadtörténelemből pedig nemzetünk legszebb és legdicsőbb fegyvertényeit találjuk meg benne. A könyv mindenesetre hézagpótló a magyar hadtörténelmi irodalomban, amely a legutóbbi időben oly örvendetes fellendülést vett.
A mű a legjobbak közé tartozik, amelyek a legutóbbi időben napvilágot láttak.
E könyv mind a nagyközönségnek, mind a szakembernek szól. Előbbiek számára könnyen érthető, érdekfeszítő és e mellett oktató olvasmány, utóbbi számára pedig kitűnő segédeszközt jelent, mert együtt találja benne mindazokat a csatákat, melyek hadtörténelmi tudásunk gerincét alkotják.
Önállóak lettünk. Az önállóságot fegyverrel kell kiküzdeni vagy megtartani. Nem militarizmus az, ha a nemzet ennek tudatában cselekszik és készülődik, hanem az egészséges ösztönre vall. Azt mutatja, hogy a nemzet életképes, mert harcképes. Élni azt jelenti, hogy - harcolni. Remélem, hogy ezt a könyvet sokan fogják olvasni és így kifejezésre jut, hogy a magyar élni akar és ezért harcra kész.
Vissza