Jekelfalussy József, Dr.: A Magyar Korona Országainak Helységnévtára
Orts-Lexikon der Länder der Ungarischen Krone
Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 1.202 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 1.202 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar Német |
| Méret: | 26 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-07-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1895, Orsz. Magy. Kir. Statisztikai Hivatal (Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság, Bp.), [1] t. + VII p. + [1] p. + 255 p. + [1] p. + 940 p. + [68] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. 1895. / Orts-lexikon der Länder der ungarischen Krone 1895. A Nagyméltóságú Magy. Kir. Kereskedelemügyi miniszter rendeletéből szerkeszti: az Országos Magy. Kir. Statisztikai Hivatal.
Magyar-német nyelvű kiadás. Kéthasábos előszóval, részletes tartalomjegyzékkel, "A jelek és rövidítések magyarázata" c. kihajtható táblával, sajtóhibák jegyzékével és hirdetésekkel (68 p.) kiegészített kötet. A helységnévtárat a Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos, illusztrált, javított könyvgerinccel, a hirdetésekkel ellátott hátlapon a nyomda feltüntetésével, hátlap felől hiányzó előzéklappal, átlagos állapotban.
Jekelfalusi és Margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Statisztikai Osztályának tisztviselője. A Pesti Egyetem jogi karán végzett. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal gyakornoka, majd segédfogalmazója. Jogtudományi diplomát, majd váltóügyvédi vizsgát szerez. A Statisztikai Hivatal miniszteri titkára, címzetes majd tényleges miniszteri osztálytanácsos. 1892-től az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója. Számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos cigányösszeírás megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több helységnévtár és címtár összeállítása és szerkesztése. Az 1880-as évektől egyre inkább a gazdaságstatisztika, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzése érdekelte. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó nemzetgazdasági elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban (Nemzetgazdasági Szemle, Közgazdasági Szemle, Budapesti Szemle stb.) publikálta. Szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyvet, a Nemzetgazdasági Szemlét, a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlét és a Közgazdasági Szemlét.
Magyar-német nyelvű kiadás. Kéthasábos előszóval, részletes tartalomjegyzékkel, "A jelek és rövidítések magyarázata" c. kihajtható táblával, sajtóhibák jegyzékével és hirdetésekkel (68 p.) kiegészített kötet. A helységnévtárat a Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társaság nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratos, illusztrált, javított könyvgerinccel, a hirdetésekkel ellátott hátlapon a nyomda feltüntetésével, hátlap felől hiányzó előzéklappal, átlagos állapotban.
Jekelfalusi és Margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Statisztikai Osztályának tisztviselője. A Pesti Egyetem jogi karán végzett. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal gyakornoka, majd segédfogalmazója. Jogtudományi diplomát, majd váltóügyvédi vizsgát szerez. A Statisztikai Hivatal miniszteri titkára, címzetes majd tényleges miniszteri osztálytanácsos. 1892-től az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója. Számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. Nevéhez fűződik a korábbi lajstromozás helyett a részletesebb adatok felvételét lehetővé tevő adatlapos gyűjtés bevezetése, az első országos cigányösszeírás megszervezése, a bűnügyi statisztika korszerű módszertanának megteremtése, valamint több helységnévtár és címtár összeállítása és szerkesztése. Az 1880-as évektől egyre inkább a gazdaságstatisztika, főként az ipari és mezőgazdasági termelési mutatók elemzése érdekelte. Iparstatisztikai munkája kapcsán körvonalazódó nemzetgazdasági elgondolásait közgazdasági szakfolyóiratokban (Nemzetgazdasági Szemle, Közgazdasági Szemle, Budapesti Szemle stb.) publikálta. Szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyvet, a Nemzetgazdasági Szemlét, a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlét és a Közgazdasági Szemlét.
Előszó
Az országos magyar kir. statisztikai hivatal, mely saját hatáskörében a nagyközönség igényeit mindenkor kielégiteni törekedett; az 1892. év tavaszán, mindjárt az 1890. évi népszámlálás anyagának... TovábbElőszó
Az országos magyar kir. statisztikai hivatal, mely saját hatáskörében a nagyközönség igényeit mindenkor kielégiteni törekedett; az 1892. év tavaszán, mindjárt az 1890. évi népszámlálás anyagának feldolgozása után, közrebocsátotta "A magyar korona országainak Helységnévtárá"-t. E műnek nemcsak betürendes helynévtári részében használta fel az új népszámlálási adatokat, hanem az általános részben a népszámlálás legfontosabb adatait (összes lélekszám, nemzetiségek és hitfelekezetek száma, lakott házak) községenkint kimutatta. Hogy mily általánosan érzett szükséget elégitett ki e kézikönyv, mutatta az eddig páratlanul álló eredmény. A 8000 példányból álló készlet rövid idő alatt teljesen elfogyott s a nagyközönségre nézve nélkülözhetetlen kézikönyvet könyvárusi úton egyáltalán nem lehetett megszerezni. A kereskedelemügyi magyar kir. miniszter Ő Nagyméltósága tehát a közszükséget kivánta kielégiteni, de egyuttal e hasznos kézikönyvnek még szélesebb körben való elterjedését is óhajtotta előmozditani, midőn abból egy különösen olcsó kiadás létesitését rendelte el, hogy az még a legkisebb községek és postahivatalok is nehézség nélkül megszerezhessék. Igy jött létre az új kiadás, melynek szerkesztése a korábban megállapitott s a gyakorlatban teljesen jónak bizonyult elvek szerint történt; nem látszott azonban szükségesnek az 1892. évi kiadásban foglalt egész nagy népszámlálási anyagot újra átvenni, e helyett a közigazgatási szempontok kellő érvényre juttatásáról kellett gondoskodni. Az általános rész e tekintetben egészen újat nyujt, a közigazgatási beosztásról ugyanis a járásokon belül a nagyközségek után a kiközségeket körjegyzőségek szeint csoportositva tünteti fel, kimutatva minden egyes községnél a területet és a lélekszámot is. VisszaTartalom
Előszó IIIÚtmutatás a helységnévtár könnyebb kezelhetésére VI
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1
I. Terület és lélekszám vármegyék, körjegyzőségek és községek szerint 3
I. Magyarország 3
II. Fiume város és kerülete 201
III. Horvát-Szlavonország 202
II. Hadügyi és csendőrségi beosztás 221
A. Közös hadsereg 221
1. Vármegyék szerint 221
2. Hadkiegészitési kerületek szerint 225
B. Magy. kir. honvédség 228
1. Vármegyék szerint 228
2. Honvéd gyalogezredek szerint 238
3. A honvéd huszárezredek és népfelkelő huszárosztályok
III. Posta- és távirdaigazgatósági kerületi beosztás 255
II. BETÜRENDES RÉSZ 1
I. Magyarország és Fiume 1
II. Horvát-Szlavonország 731
PÓTLÁSOK
A) Az általános részben 930
B) A betürendes részben:
I. Közigazgatási és igazságügyi változások 931
II. Postai és távirdai változások 932
a) Postahivatali változások 932
b) Távirdahivatali változások 933
c) Az utolsó posta megváltozott 934
d) Az utolsó távirda megváltozott 937
Sajtóhibák 940
Jelmagyarázó táblázat a mű elején és végén. Vissza
Tétel sorszám:
182
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
100.000 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |