Elek Péter: Elsüllyedt falu a Dunántúlon - Kemse község élete (Avangard címlap A. Tóth Sándor munkája.) (Előszó: Gróf Teleki Pál)
Kemse község élete
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1936, Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt. (Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Bp.), 158 p. + [2] p.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete. Írták: Elek Péter, Gunda Béla, Hilscher Zoltán, Horváth Sándor, Karsay Gyula, Kerényi György, Koczogh Ákos, Kovács Imre, Pócsy Ferenc, Torbágyi László a Pro Christo Diákok Háza falukutató munkaközösségének tagja (312. erő ö. cs.).
Előszó: Gróf Teleki Pál. Címlap rajza: A. Tóth Sándor. Előszóval, bevezetéssel, vonatkozó adatokkal, fekete-fehér térképvázlattal, grafikonokkal, számozott lábjegyzetekkel, kottarészletekkel, összefoglalással, függelékkel és tartalomjegyzékkel. Címlap hátoldalán és az utolsó oldalon tulajdonosi bélyegzéssel, címlapon tollal beírt számjelzéssel.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, márványmintás fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású, kissé sérült könyvgerinccel, az eredeti színes, alakos-ábrás kiadói címfedél és a kiadó emblémájával ellátott eredeti hátlap megtartásával, vízjeles előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet előszavát írta, Gróf Teleki Pál (Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.) magyar földrajztudós, tanár, politikus, az MTA tagja, a Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli főcserkésze. 1920-ban külügyminiszter, 1938-39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1920-21-ben és 1939-41-ben miniszterelnök. A Magyar Földrajzi Intézet tudományos igazgatójaként és a Földrajzi Társaság főtitkáraként kiemelkedő munkát végzett a politikai földrajz és az etnikai térképezés területén. Az első világháborút követő béketárgyalásokra készített híres „vörös térkép” egyik készítője volt. Tudósként és államférfiként is jelentős szerepet játszott a két világháború közötti magyar közéletben. Második miniszterelnöksége idején fogadták el a második zsidótörvényt, valamint ekkor került sor Kárpátalja (1939) és Észak-Erdély (1940) visszacsatolására.
Előszó: Gróf Teleki Pál. Címlap rajza: A. Tóth Sándor. Előszóval, bevezetéssel, vonatkozó adatokkal, fekete-fehér térképvázlattal, grafikonokkal, számozott lábjegyzetekkel, kottarészletekkel, összefoglalással, függelékkel és tartalomjegyzékkel. Címlap hátoldalán és az utolsó oldalon tulajdonosi bélyegzéssel, címlapon tollal beírt számjelzéssel.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, márványmintás fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású, kissé sérült könyvgerinccel, az eredeti színes, alakos-ábrás kiadói címfedél és a kiadó emblémájával ellátott eredeti hátlap megtartásával, vízjeles előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet előszavát írta, Gróf Teleki Pál (Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.) magyar földrajztudós, tanár, politikus, az MTA tagja, a Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli főcserkésze. 1920-ban külügyminiszter, 1938-39-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1920-21-ben és 1939-41-ben miniszterelnök. A Magyar Földrajzi Intézet tudományos igazgatójaként és a Földrajzi Társaság főtitkáraként kiemelkedő munkát végzett a politikai földrajz és az etnikai térképezés területén. Az első világháborút követő béketárgyalásokra készített híres „vörös térkép” egyik készítője volt. Tudósként és államférfiként is jelentős szerepet játszott a két világháború közötti magyar közéletben. Második miniszterelnöksége idején fogadták el a második zsidótörvényt, valamint ekkor került sor Kárpátalja (1939) és Észak-Erdély (1940) visszacsatolására.
A címlap illusztrációját készítő A. Tóth Sándor (Rimaszombat, 1904. április 7. – Zalaegerszeg, 1980. október 2.) szimbolikus avantgárd festőművész, bábművész, grafikus, polihisztor művész-tanár. Családja művészeti hagyományokban gazdag: nagyapja festő volt, édesapja építész; rokonai közt voltak Schulek Frigyeshez és Ferenczy Istvánhoz kötődő művészeti kapcsolatok is. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte (1922-1926), majd Londonban, Párizsban tanult tovább, ahol jelentős impulzusokat kapott az avantgárd mozgalom, a kubizmus, expresszionizmus és bábművészet terén. 1932-től hazatért Magyarországra, ahol tanárként dolgozott, különösen a Pápai Református Kollégiumban, ahol művészetpedagógiai tevékenysége nagy hatású volt. Művészetében hangsúlyos lett az európai stíluselemekkel kevert hazai motívum, a figurális ábrázolás és a szociális érzékenység.
Előszó
Felkértek, hogy néhány bevezető mondatot írjak éhhez a könyvhöz — pedig semmi szüksége reá, mert a könyv önmagáért tanúskodik. Sőt talán az ilyen ú. n. „tekintély-bevezetés" nem is használ neki az... TovábbElőszó
Felkértek, hogy néhány bevezető mondatot írjak éhhez a könyvhöz — pedig semmi szüksége reá, mert a könyv önmagáért tanúskodik. Sőt talán az ilyen ú. n. „tekintély-bevezetés" nem is használ neki az ifjúság körében, amely pedig legtöbbet tanulhat belőle. A „falukutatás" divatossá lett, — így mondják. Én azt mondanám, hogy csak kinövéseiben, egyéni és politikai érvényesülést szolgáló törekvésekben, meg naiv egyletesdiben lett divat. Alapjában mély gyökere van, korunk mélységes társadalmi átalakulásának tünete. A XIX. század egyoldalúan materialista szellemi fejlődése után korunkban sem csappant meg érdeklődésünk, különösen az ifjúság érdeklődése a technikai és anyagi haladás iránt. De mind egyenlőbb erejűvé fejlődött mellette az ember és saját társadalma iránti érdeklődés. A tudományok széleskörű differenciálódása folytán ez az érdeklődés mindenfelé merít, életünk minden jelenségére, mozgató erejére, hátterére kiterjed. A falu az ilyen érdeklődésből fakadó kutatásnak nagyszerű területe, apró, de rengeteg „gen" él benne. A falu, melyet fiatal barátaim kutatásuk tárgyául választottak, egészen kis falu. Mégis mennyi tulajdonság, karakter keletkezett, fejlődött, tokosodott él, zsugorodott itt, folyt ide össze. Okos volt ilyen kis falut választani első munkatárgyul, hol minden kis helyre tömörül és a munka egységesebb lehetett. És mégis egy régi, sok viszontagságon átment, sok élemből összetett falut. A végzett munka módja tanulságos. Különböző tudományágakban képzett munkatársak dolgoztak együtt. A munkakörök, ismeretkörök, tudományszakok egymásba kapcsolódtak, egymást részben többszörösen fedték. Ezáltal a megfigyelések mindent jól behálózhattak, nagyban fokozódott annak biztonsága, hogy semmi sem marad ki a megfigyelésből. A több oldalról és szemszögből való megfigyelés kritikai kiegyenlítő hatással kellett hogy legyen; minden — sok szomszédra támaszkodó — megfigyelőnek nagyobb a biztonsága, — és ellenőrzése is. VisszaTartalom
Gr. Teleki Pál: Előszó 5Bevezetés 7
Néhány adat Kemséről 15
Kemse a tájban 16
Kemse népmozgalmi viszonyainak alakulása, különös tekintettel az egykére 23
Kemse társadalmi szerkezete 45
Kemse község lelki élete 66
Zenei műveltség Kemsén 104
Irodalmi műveltség Kemsén 116
Néprajzi jelenségek és szociológiai kapcsolatuk Kemsén 120
Kemse gazdasági élete 131
Összefoglalás 154
Függelék 155 Vissza
Tétel sorszám:
097
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
7.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |