Révész Béla: Találkozás Hamupipőkével I-II. - Révész Béla uj novellái Kozma Lajos rajzaival.

Budapest, 1909, Singer és Wolfner (Világosság Könyvnyomda Rt., Bp.), [72] p., 153 p. + [5] p.: ill.

Első bibliofil kiadás. Találkozás Hamupipőkével. Kozma Lajos rajzai Révész Béla novelláihoz.
32 fekete-fehér, feliratos rajzképpel. A kötetet Angerer & Göschl cég dúcaival a Világosság Könyvnyomda Rt. nyomtatta 1550 példányban, amiből 1000 példány Glück Samuel és Sas és Bauer cégek papírjain, 500 példány Felbert Gyula és Glück Samuel cégek papírjain készültek Budapesten 1909 április hóban. Iniciálékkal és kötetvégi részletes tartalomjegyzékkel. Feliratos előlapon és címlapon tulajdonosi bélyegzéssel.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan fed- és hátlappal, feliratozatlan, régi gerincvignetta nyomait tartalmazó könyvgerinccel, kissé sérült előzéklappal, hiánytalan állapotban.

A kötet rajzművésze, Kozma Lajos, született Fuchs Lajos (Kiskorpád [Kaposszéplak Puszta] 1884. június 8. – Budapest-Erzsébetváros, 1948. november 26.) magyar építész, iparművész, grafikus és könyvillusztrátor, a 20. század egyik legjelentősebb magyar tervezőművésze. A Királyi József Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd a népi építészet motívumait ötvöző szecessziós irányzat képviselőjeként csatlakozott Kós Károly „Fiatalok” csoportjához. Dolgozott Lajta Béla irodájában, belsőépítészeti munkáival – köztük a Rózsavölgyi-ház vagy a New York-palota berendezéseivel – vált ismertté. Az 1920-as években kialakított bútortervezői stílusa „Kozma-barokk” néven vált ismertté, amely már az art deco felé mutatott. Oktatott a Műegyetemen, az Iparrajziskolában, később az Iparművészeti Főiskola igazgatója lett. Grafikusi pályája során jelentős könyvillusztrációkat is készített, és 1945 után aktív szerepet vállalt a művészeti közéletben.

Az illusztrált novellák írója, Révész Béla, született Róth Benjámin (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944.) magyar író, szerkesztő, publicista, a magyarországi expresszionizmus egyik úttörője. A Népszava irodalmi rovatvezetőjeként évtizedeken át hatással volt a munkásmozgalom kulturális arculatára. Írásaiban elsősorban a társadalmi igazságtalanságot, a szegénységet és a kisemberek sorsát ábrázolta realista, majd expresszionista stílusban. Jelentősebb művei közé tartozik a Bűnösök, a Négy fal között és a Vándorok című novelláskötetei, melyekben az emberi méltóság és kiszolgáltatottság kérdését járta körül szociálisan érzékeny hangon. Részt vett az Új Színpad megalapításában, és rendszeresen publikált baloldali folyóiratokban. Művészi hangja a századelő modernista törekvéseit ötvözte a társadalmi elkötelezettséggel.

Bibliofil kiadványok
Első kiadás
Képzőművészet
Művészetek
Művészi borítóterv
Művészi illusztrációk
Regény, novella, elbeszélés