Karády Katalin dedikált fekete-fehér fotója bekeretezve, paszpartuval

Karády Katalin aláírt fekete-fehér fotója bekeretezve, paszpartuval, 35,2 cm x 26,4 cm

Karády Katalin dedikált fekete-fehér fotója.
A fénykép alján Karády Katalin tollal írt dedikációja: "Szeretettel Karády Katalin", valamint a fénykép alatt a "Karády Katalin (1910-1990) »A végzet asszonya«" felirat olvasható.

A felvétel jobb alsó sarkában a "FOTO Fekete Bp. Teréz Krt. 6. T.: 42-42-08" felirat szerepel.
A fénykép mérete: 13,3 cm x 8,2 cm.
A fénykép mérete keretben: 35,2 cm x 26,4 cm.
A kép alatti szöveg mérete: 8,8 cm x 8,2 cm.

Jó állapotban megőrzött, fekete-fehér fénykép aranyozott, szép állapotú, üvegezett, fa képkeretben, paszpartuval.

Karády Katalin /szül. Kanczler Katalin Mária/ (Budapest-Kőbánya, 1910. december 8. – New York, 1990. február 7.) színésznő, kalapszalon-tulajdonos, sanzonénekes. Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte, amikor Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő "Karády" művésznév is. Ugyancsak Egyed mutatta be a rendező Csathó Kálmán feleségének, Cs. Aczél Ilonának. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában töltött három év alatt a színész szakma alapjait, az éneklést, az öltözködést és a színészi viselkedést is tökéletesen megtanulta. Első fellépésére a harmincas évek végén, Jób Dániel színházában, Somerset Maugham: Az asszony és ördög c. darabjában került sor. 1939-1941 között a Pesti és a Vígszínház színésze volt. Első mozifilmje, a "Halálos tavasz" sikerét követően a kor ünnepelt dívája lett. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni. 1945-1948 között az Operettszínházban játszott. 1949-ben a hivatalos kultúrpolitika betiltotta a filmjeit, ő maga pedig nem léphetett fel többé Budapesten. 1951. február 18-án külföldre távozott. Először Salzburgba, majd Svájcba, Brüsszelbe, majd 1953-ban Brazíliába, Sao Paulóba költözött és divatáru-üzletet nyitott. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot és New Yorkban kalapszalont nyitott a Madison Avenue-n. Elvállalt ugyan néhány fellépést, de alapvetően visszavonultan élt. Az emigrációba kényszerült színésznő az amerikai magyarság egyik emblematikus figurájává vált és a diaszpórában élő magyarok elkötelezett támogatója volt.

Fotó, fotóalbum
Színház, filmművészet
Zene, kották, kottával ellátott kiadványok