Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Klasszikus Arany Biblia I-II. Az üdvnek ó- és új-szövetségi történelme rendszeres előadásban. Ügynöki mintakötet.
A kötet előzetes értékesítését segítő ügynöki mintapéldány, a teljes mű kötéstáblájának elejével és gerincével. Bemutató ívek, a szövegrész nem teljes, nem folyamatos, csak bemutató jelleggel szerepel a könyvben.
I. kötet: Az üdvnek ó-szövetségi történelme. Írta: Dedek Crescens Lajos Esztergom főegyházmegyei áldozó pap. Előszóval ellátta: Vaszary Kolos, biboros érsek, Magyarország herczegprimása.
II. kötet: Az üdvnek új-szövetségi történelme. Írta: Hock János Veszprém egyházmegyei áldozó pap. Előszóval ellátta: Császka György, kalocsai érsek, val. belső titkos tanácsos.
Klasszikus mesterek alkotásai után készült, színes, részben hártyapapírral védett képtáblákkal, valamint fekete-fehér, szöveg közti, fejezetkezdő és -záró rajzokkal, továbbá díszes iniciálékkal illusztrált, tartalom- és képjegyzékkel ellátott, további egy, József főherceg védnökségéről megemlékező, díszes, hártyapapírral védett táblával kiegészített kiadás. Különálló mellékletként a kötethez tartozik a Klasszikus Arany Biblia Családi Krónikája gazdagon illusztrált, díszes keretezéssel ellátott, egy oldal kivételével tiszta belívekkel, korabeli aranyozott feliratozású, foltos címfedéllel, vászon könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötetet a Könyv-, Kő- és Műnyomda Herzig Miksa és Társa nyomtatta Pesten.
Korabeli, gazdagon aranyozott, dombornyomással díszített bőr díszkötésben lévő példány a kötéstáblákon festett illusztrációval, a címfedél sarkainál veretes, rézből készült, zöld üveggyöngy-berakásos díszekkel, feliratozatlan könyvgerinccel, dombornyomott mintával díszített hátlappal, rézcsat-mintával, színes, díszítő motívumokkal gazdagon illusztrált korabeli előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel, díszítő motívumokkal keretezett, néhol foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
Az először 1897-ben megjelenő Klasszikus Arany Biblia volt az első olyan hazai bibliakiadás, amelyet színes képekkel illusztráltak. A Szentírás szövegének elbeszélő átiratát, valamint a Bibliára vonatkozó történelmi és teológiai ismereteket is közlő kötetpár igazi jelentőségét az egész oldalas, színes illusztrációk: a híres festőművészek (pl.: Tiziano, Rubens, Raffaello, Leonardo Da Vinci, Rembrandt, stb.) bibliai eseményeket megjelenítő képeinek reprodukciói adták. A páratlan díszmű rangját tovább emelte, hogy abban a címlap "a legszebb Korvin-Kodexek egyikének hű mása". Egy korabeli előfizetési felhívásban a következőképp fogalmaztak az akkor még megjelenés előtt álló mű jelentőségéről: "A kultúra és az irodalom magas fokán álló népek mindegyikének nyelvén jelentek meg művek, melyeknek feladata az volt, hogy a szent iratokat oly kiállításban mutassák be, mely ama nagy jelentőségnek, mellyel a Biblia az emberiségre nézve bír és azon előkelő helynek, melyet a könyvek között elfoglal, megfeleljen. A magyar nemzet eddig sajnosan nélkülözött ily művet. Ezen hiányt fogja pótolni a Klasszikus Arany Biblia, melynek szövege az Üdv ó- és uj-szövetségi történelmet mutatja be rendszeres előadásban. [...] A mű technikai kiállítása oly fényes, hogy bízvást elmondhatjuk, miszerint a magyar irodalom most oly bibliai díszmunkával bir, amelyhez hasonlóval is alig bir más nemzet." (Budapesti Hírlap, 16. évf./287. sz., 1896. okt. 18., 23.)
Előszó
Főmagasságú és főtisztelendő Vaszary Kolos bíbornok-érsek, Magyarország herczegprímása, V. B. T. tanácsos, a M. T. Akadémia igazgatósági tagja, hittudományi tudor stb. stb. stb. úrnak előszava:
A festészet hatása az emberi lélekre, kedélyre elvitázhatatlan.
A beszéd, legyen bármily szép, elhangzik s még azok is, kik hallották, elfeledik.
Az írás, legyen bármily gondolatteljes, a betűkkel telt lap, érthetetlen marad a nyelvben járatlan előtt.
A festmény ellenben hat bölcsre és tudatlanra; mondhatnók világnyelv és világirodalom, melyet megért mindenki, a kiben szemlélő lélek és érző szív lakozik.
Épp azért már szent Gergely írta: hogy a képek a tanulatlan emberek számára könyv gyanánt szolgálnak.
A tridenti szent zsinat pedig inti a püspököket: iparkodjanak megváltásunk titkait képek által szemlélhetővé tenni, hogy ily módon is megtanulhassa a nép a hit igazságait.
A szent zsinat e határozata igazolja, hogy az egyház a festészetet anyai gonddal ápolta, áldozatkészséggel istápolta.
És méltán!
Mert a művészet ezen ága is a vallásban gyökeredzik.
A legelső és utolérhetetlen művész maga a mindenható Isten.
Ő teremté e világot.
Ő alkotta agyagból az első, a legtökéletesebb szobrot: az embert.
Ő lehelte az emberbe az isteni szikrát, a lelket s általa az életet.
A Teremtőnek utánzója az ember, a művész, a ki legelsőbben is imádása tárgyát igyekezett személyesíteni. És minél különbözőbb a művész felfogása az Istenről, annál különbözőbbek alkotásai.
Vissza