Kemény Gábor, Báró: Nagy-Enyednek és vidékének veszedelme 1848-49-ben
Történeti vázlat
Osterlamm Károly
(Pest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 251 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 251 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-12-14 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Pest, 1863, Osterlamm Károly kiadása (Szilády Károly Nyomdája, Kecskemét), XVI p. + 251 p. + [5] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Nagy-Enyednek és vidékének veszedelme 1848-49-ben. Történeti vázlat. Írta: Báró Kemény Gábor.
Szerzői előszóval, csillagozott és számozott lábjegyzetekkel, kötetvégi tartalomjegyzékkel és kiadói könyvhirdetésekkel, az előzéklapon tollal beírt, bélyegzett Ex Libris címkével ellátott példány.
A könyvet Kecskeméten Szilády Károly nyomtatta.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott keretes fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, körben mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Ritka!
A kötet szerzője, Magyargyerőmonostori báró Kemény Gábor (Csombord, 1830. július 9. – Ajnácskő, 1888. október 23.) magyar gazdaságpolitikus, szakíró, publicista és országgyűlési képviselő volt, aki jelentős szerepet játszott a dualizmus kori magyar kormányzatban. Tanulmányait a nagyenyedi református kollégiumban végezte, majd pályáját minisztériumi tisztviselőként kezdte. Az 1860-as évektől aktív résztvevője lett Erdély politikai életének, kezdetben a Felirati Párt, később a Szabadelvű Párt tagjaként. 1878 és 1886 között töltött be miniszteri pozíciókat: előbb a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, majd a közmunka- és közlekedésügyi tárcát vezette. Nevéhez fűződik számos gazdaságélénkítő kezdeményezés, köztük mezőgazdasági, ipari és technikai kiállítások szervezésének támogatása. Emellett a Magyar Történelmi Társulat elnöke és az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka is volt, s egész politikai pályáján következetesen képviselte Erdély Magyarországgal való uniójának ügyét.
Szerzői előszóval, csillagozott és számozott lábjegyzetekkel, kötetvégi tartalomjegyzékkel és kiadói könyvhirdetésekkel, az előzéklapon tollal beírt, bélyegzett Ex Libris címkével ellátott példány.
A könyvet Kecskeméten Szilády Károly nyomtatta.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, dombornyomott keretes fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, körben mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
Ritka!
A kötet szerzője, Magyargyerőmonostori báró Kemény Gábor (Csombord, 1830. július 9. – Ajnácskő, 1888. október 23.) magyar gazdaságpolitikus, szakíró, publicista és országgyűlési képviselő volt, aki jelentős szerepet játszott a dualizmus kori magyar kormányzatban. Tanulmányait a nagyenyedi református kollégiumban végezte, majd pályáját minisztériumi tisztviselőként kezdte. Az 1860-as évektől aktív résztvevője lett Erdély politikai életének, kezdetben a Felirati Párt, később a Szabadelvű Párt tagjaként. 1878 és 1886 között töltött be miniszteri pozíciókat: előbb a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, majd a közmunka- és közlekedésügyi tárcát vezette. Nevéhez fűződik számos gazdaságélénkítő kezdeményezés, köztük mezőgazdasági, ipari és technikai kiállítások szervezésének támogatása. Emellett a Magyar Történelmi Társulat elnöke és az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka is volt, s egész politikai pályáján következetesen képviselte Erdély Magyarországgal való uniójának ügyét.
Előszó
Ezen munka szerzője kiváló előszeretettel foglalkozik amaz átalános törvényekkel, melyek a történelmen végig vonulnak, melyek nemzetek és államok multját megszabták, jelenét igazgatják, jövőjét... TovábbElőszó
Ezen munka szerzője kiváló előszeretettel foglalkozik amaz átalános törvényekkel, melyek a történelmen végig vonulnak, melyek nemzetek és államok multját megszabták, jelenét igazgatják, jövőjét előkészítik; de nem szokott a történetnek rajzoló, előadó, adat-gyűjtő részével tüzetesen foglalkozni. A tudomány két ága közt pedig majdnem olyan különbség van, minő létezik a természettan és természetrajz között, midőn amaz első és átalános törvényeket kutatja, mely szerint bármely változása, fejleménye a világ végtelen egyetemének történik, - amaz utóbbi pedig, az egyes részleteket vizsgálja, melyekben a természet működése, mondhatnám, nyilatkozik. Mindemellett, eme vázlatok rajzolója, a történészet alakító, adat-gyűjtő nagy mezejére lépett, ez kétségtelen. Különös okoknak kellett őt erre vezetni. Elmondok azok közűl néhány nevezetesebbet. Azon tárgyakat, melyeket eme vázlat nyújt, más még nem irta meg. Vagy ha megírta, a nyujtott kép mellékesen odadobott, hiányos vagy hibás. Ha más vállalkozott volna eme munkára, szivesen egyébbet foglalkoztam volna; gyönyörködtem volna helyes felfogásában, jó művét megtapsoltam volna. Hiában várakoztam azonban, nem érkezett ki e munkát átvegye. VisszaTartalom
Előszó.I. Előzmények. Viszonyok 1
II. A vidék 39
III. Nagy-Enyed 1848 végén 102
IV. Nagy-Enyed 1849 elején; pusztulása 149
V. Az oláhok 1849 elején. Abrudbánya veszedelme. (1849. máj.) 195 Vissza
Tétel sorszám:
194
Kikiáltási ár:
36.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Aktuális ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Aktuális ár:
47.000 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |