Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyar Kereskedők Könyvtára. Szerkeszti: Dr. Schack Béla. I. évfolyam. 1., 2., 3., 4-5., 10. füzetei [nem teljes évfolyam]
1. füzet. Az Osztrák-Magyar Bank és a pénzpiacz. Írta: Havas Miksa;
2. füzet. A kereskedelem története különös tekintettel Magyarországra. I. rész. Az ó-kortól a 18. század végéig. Írta: Daróczi Lajos;
10. füzet. A kereskedelem története Magyarországra való különös tekintettel. II. rész. A 19. század kereskedelme. Írta: Daróczi Lajos;
3. füzet. A gyapot. Írta: Matavovszky Béla;
4-5. füzet. Kereskedelmi Nyelvünk Magyartalanságai. Írta: Névy László.
Bevezetőkkel, tartalomjegyzékekkel, zárszókkal, jegyzetekkel, betűrendes mutatóval, csillagozott lábjegyzetekkel, függelékkel, fekete-fehér könyvmintákkal, illusztrációkkal ellátott kötet.
A könyvet Wodianer F. és Fiai Nyomdája nyomtatta Budapesten.
Könyvkötői félbőr kötésű példány feliratozatlan, színes, márványmintázatú fed- és hátlappal, aranyozott feliratozású, évfolyam-jelzéses, ötbordás könyvgerinccel, színes, márványmintázatú előzéklapokkal, az utolsó számozatlan oldalon ceruzával, kézzel beírt számokkal, tiszta belívekkel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A füzetek egyik szerzője, Havas Miksa [szül. Heller Miksa] (Székesfehérvár, 1861. január 12. – 1944. július 15.) kereskedelmi akadémiai tanár, tankönyvíró, közgazdasági író. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte és a győri főreáliskolában fejezte be, majd a budapesti Műegyetemen szerzett tanári diplomát. A pozsonyi kereskedelmi akadémia mennyiségtan, kereskedelmi számtan és irodai munkálatok tanára. az országos gazdakongresszus előmunkálatainak résztvevője, a Hazai Általános Biztosító Rt. vezértitkára, majd igazgatója, budapesti pénzintézetek számtanácsosa, kamarai revizor, a Magyar Cobden Szövetség igazgatója.
Előszó
Részlet az 1. füzet bevezetőjéből:
Harcz és háború előtt állunk, melyet azonban nem a zöld mezőn, hanem a zöld asztalnál kell megvívnunk. Anyagi boldogulásunk lényegesen azon fordul meg, hogy lejáróban levő kereskedelmi szerződéseinket tudjuk-e elfogadható újakkal helyettesíteni, hogy sikerül-e Ausztriával a vámügyet jól elintéznünk, és hogy miként alakúl bankügyünk. Megvalósúl-e nemzetünk régi, jogos vágya, lesz-e önálló magyar jegybankunk, avagy tovább dolgozunk avval a közös intézettel, mely eddigelé is hasznosan szolgálta hazánk közgazdaságát? Oly kérdések ezek, melyeket a közeli jövőben dűlőre kell vinnünk.
A si9ker lényegesen attól függ, hogy vezető férfiaink szakképzettségének és ügyességének támogatására tudunk-e erős és czéltudatos gazdasági közvéleményt teremteni, oly közvéleményt, mely tisztában van azzal, hogy mit és mennyit szabad akarnia, s azután a megállapított minimumot megalkuvást nem ismerő erélylyel követeli is.
Vissza
Tartalom
1. füzet. Az Osztrák-Magyar Bank és a pénzpiacz 72
Bevezető 3
1. A bank alapításának előzményei 5
2. Az Osztrák Nemzeti Bank 8
3. Magyarország és az Osztrák Nemzeti Bank 12
4. Az Osztrák-Magyar Bank 19
5. Az Osztrák-Magyar Bank mai szervezete 25
6. A bank mérlege és eredmény számlája 29
Befejező 59
Jegyzetek 65
2. füzet. A kereskedelem története különös tekintettel Magyarországra I. 77
Bevezetés.
1. Földrajzi tényezők 3
2. A kereskedelem őskora 9
I. Ó-kor.
1. Feníczia 11
2. Arábia 13
3. Egyiptom 13
4. India 14
5. Babilónia 15
6. Görögország 16
7. Róma 17
8. Visszapillantás a kereskedés fejlődésére. Az ó-kor kereskedelme 18
II. Középkor.
1. A közép-kor általában 23
2. Arábia 30
3. Olaszország 32
4. Spanyolország 34
5. Németalföld 35
6. Franczaiország 36
7. Németország 36
8. Magyarország 38
III. Új-kor.
1. Általános jellemzés 44
2. Spanyolország 53
3. Portugália 54
4. Németalföld 55
5. Angolország 57
6. Francziaország 60
7. Németország 64
8. Olaszország 65
9. Skandinávia 65
10. Oroszország 66
11. Ausztria és Magyarország 67
A) Ausztria 67
B) Magyarország 68
C) II. József kora 74
Záró-szó 76
10. füzet. A kereskedelem története Magyarországra való különös tekintettel II. 78
A 19. század kereskedelme.
1. Általános jellemzés 3
2. Társadalmi kérdések 15
3. A nemzetközi kereskedelem 19
4. Francziaország 25
5. Angolország 30
6. Az Északamerikai Egyesült-Államok 34
7. Németország 36
8. Spanyolország 42
9. Portugália 42
10. Svájcz 43
11. Olaszország 44
12. A Balkán-Államok 44
13. Belgium és Hollandia 47
14. Svédország, Norvégia és Dánia 48
15. Oroszország 48
16. A Szuezi-csatorna 51
17. Kína, Japán 52
18. Magyarország kereskedelme:
A) Széchenyi István kora 53
B) A szabadságharcz és a kiegyezés kora 59
C) A hitelintézetek és a forgalom eszközeinek fejlődése 65
D) Kereskedelmünk általános képe 72
3. füzet. A gyapot 72
4-5. füzet. Kereskedelmi Nyelvünk Magyartalanságai 159
Beveztés
1. A kereskedelem nyelvéről általában 5
2. A magyar kereskedelmi nyelv 7
I. Idegen szók használata 13
II. Új szók a kereskedelemben.
A neologia és orthologia 17
a) Hibásan képzett névszók 25-49
b) Összetett névszók 52-69
c) Összetett melléknevek 75-80
III. Igék hibás használata:
1. Be- igekötővel 87
2. Fel- igekötővel 91
3. Képviselni, gondviselni stb. 93
4. Más hibásan használt igék 95
Függelék 109
Betűsoros mutató 125
A szerkesztő zárószava 157
Vissza