Vörös Géza (1897-1957): Mókuci 1946. aug. 27. - tempera, ceruza, papír, 30,5 cm x 37,5 cm

Életrajz

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. 1917-20 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott stúdiumokat, ahol Balló Ede, Réti István és Péchi Pilch Dezső tanítványa volt. 1920-ban Kernstok Károly szabadiskolájában, 1922-1924 között Szolnokon Fényes Adolfnál, 195-ben a nagybányai szabadiskolában képezte magát. Többször járt Párizsban tanulmányúton (1927, 1931, 1933, 1937 és 1938). 1929-ben a szentendrei művésztelepen tevékenykedett. 1939-ben a Fészek-művészcsere keretében Olaszországi tanulmányutat tett. 198-tól rendszeresen festett Nagymaroson, 1956-ban az ottani művésztelep egyik alapítója volt. A '20-as évek elején festészetére a legnagyobb hatást a nagybányai plein air festészet hagyományait közvetítő Réti István, ill. Szolnokon Fényes Adolf művei gyakorolták. Újabb impulzust adtak számára az 1927-ben kezdődő párizsi tanulmányutak, a francia festészet, különösen Matisse alkotásai és a keleti (perzsa, hindu) művészet. 1927-34 között festészetében a klasszicizálóan tiszta vonal és a színfoltok dekoratív hatású elrendezése játszotta a főszerepet. Az École de Paris-hoz kapcsolhatók ebben az időben készített portréi - különösen leggyakoribb modelljéről, feleségéről készített képei -, önarcképei sorozata, aktábrázolásai, dekoratív tájképei, harsogó színekből költött reprezentatív virág- és gyümölcscsendéletei. E művekkel szerepelt a progresszív művészegyesületek, a KUT és az UME bemutatóin. Az 1930-as évek közepétől megszűnt a grafikai elem túlsúlya, a lapos színfelületek, s tárgyiasabb, testesebb, burjánzó korszak kezdődött festészetében. E festői törekvések fokozatosan vezettek át az 1940-es, 1950-es években Zebegényben és Nagymaroson alkotott posztnagybányai felfogású, impresszionisztikus tájábrázolásokhoz. A Paál László Társaság aktív tagja volt. 1928-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság kitüntető elismerését, 1949-ben a Szinyei Társaság tájkép díját. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a szentenderi Ferenczy Múzeum és a pécsi Janus P. Múzeum. (ML, D.F.Zs.: Műv. 1961/12, A.N.: MM/1985. Éber) Vissza