[Reményik Sándor]: Végvári versek
Hangok a végekről 1918-1921
(Budapest) ,
, Könyvkötői félvászon kötés
, 119 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 14 cm x 11 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2026-07-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1921 k. n. (Kertész József Könyvnyomdája, Bp.), 119 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Végvári versek. Hangok a végekről 1918-1921.
A kiadók előszavával, Dr. Raffay Sándor a TEVÉL irod. biz. elnökének az olvasóhoz írt bevezetésével és részletes tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A címlapon tulajdonosi bélyegzés és jelzet látható. Nyomtatta Kertész József Könyvnyomdája, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, ragasztott címkével ellátott könyvgerinccel, a feliratos, illusztrált kiadói címfedél megtartásával, színezett felső lapélekkel, hiánytalan állapotban.
"...Többet jelentenek egyszerű verseknél s ezért jelentőségüket nem lehet csupán csak irodalmi szempontok szerint mérni. Kortörténeti dokumentumok, kifejezői annak a lelki megrázkódásnak, amely a magyarságot a háború befejezése óta érte, annak a bánatnak, elkeseredésnek, dühnek, dacnak, reménykedésnek, szóval annak az egész magas hőfokra hevített érzéstömegnek, mellyel a magyarság hazája szétszaggatására reagált..." - (Szózat, 1922. január 01./4. évfolyam/1. szám).
A szerző, Reményik Sándor /irói álnéven: Végvári/ (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) kétszeres Baumgarten-díjas költő, a két világháború között erdélyi magyar költészet kiemelkedő alakja. Jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be, és már fiatalon az irodalom felé fordult. Első versét az Új Idők közölte 1916-ban. 1918-tól az Erdélyi Szemle munkatársa, 1921-ben a Pásztortűz alapító-szerkesztője. Irodalmi működését meghatározta keresztény hite és a kisebbségi létbe kényszerült magyarsága. Lírája a Trianon utáni erdélyi érdekérvényesítést céljául kitűző transzilvanista eszmék hordozója. Erős nemzeti elkötelezettsége és az erdélyi gondolatot felkaroló művészete okán költészete 1945-öt követően sokáig feledésbe merült.
A kiadók előszavával, Dr. Raffay Sándor a TEVÉL irod. biz. elnökének az olvasóhoz írt bevezetésével és részletes tartalomjegyzékkel ellátott kötet. A címlapon tulajdonosi bélyegzés és jelzet látható. Nyomtatta Kertész József Könyvnyomdája, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, ragasztott címkével ellátott könyvgerinccel, a feliratos, illusztrált kiadói címfedél megtartásával, színezett felső lapélekkel, hiánytalan állapotban.
"...Többet jelentenek egyszerű verseknél s ezért jelentőségüket nem lehet csupán csak irodalmi szempontok szerint mérni. Kortörténeti dokumentumok, kifejezői annak a lelki megrázkódásnak, amely a magyarságot a háború befejezése óta érte, annak a bánatnak, elkeseredésnek, dühnek, dacnak, reménykedésnek, szóval annak az egész magas hőfokra hevített érzéstömegnek, mellyel a magyarság hazája szétszaggatására reagált..." - (Szózat, 1922. január 01./4. évfolyam/1. szám).
A szerző, Reményik Sándor /irói álnéven: Végvári/ (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) kétszeres Baumgarten-díjas költő, a két világháború között erdélyi magyar költészet kiemelkedő alakja. Jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be, és már fiatalon az irodalom felé fordult. Első versét az Új Idők közölte 1916-ban. 1918-tól az Erdélyi Szemle munkatársa, 1921-ben a Pásztortűz alapító-szerkesztője. Irodalmi működését meghatározta keresztény hite és a kisebbségi létbe kényszerült magyarsága. Lírája a Trianon utáni erdélyi érdekérvényesítést céljául kitűző transzilvanista eszmék hordozója. Erős nemzeti elkötelezettsége és az erdélyi gondolatot felkaroló művészete okán költészete 1945-öt követően sokáig feledésbe merült.
Előszó
E gyüjteményben Végvárinak azok a versei vannak együtt, amelyek előbb "Segitsetek" cimen több kiadást értek és ezeken kivül 38 azóta nyilvánosságra került uj vers, melyeket e gyüjteménnyel... TovábbElőszó
E gyüjteményben Végvárinak azok a versei vannak együtt, amelyek előbb "Segitsetek" cimen több kiadást értek és ezeken kivül 38 azóta nyilvánosságra került uj vers, melyeket e gyüjteménnyel egyidejüleg "Mindhalálig" cimen adtunk közkézre. Állandóan sokan keresik e költeményeket, mert sok ember lelkéből szólanak. Uj kiadás vált szükségessé. Ez a kiadás azért foglalja magában mindkét sorozatot, mert a kettő egy gondolatkörnek, egy érzelmi világnak a tükre, egyes darabjai kiegészítik egymás s így együtt mintegy történeti képét szolgáltatják az előbb megszállott, majd a békekötéskor elszakitott hazarészek magyarsága lelki életének. Ez a történeti szempont az oka, hogy az elrendezés lehetőségig pontosan követi a versek keletkezésének időrendjét. Igy tünik ki, milyen hatása volt az eseményeknek a költőre s mert itt az ő személyében az elszakadt magyart látjuk, mondhatjuk, hogy igy értjük meg általában a letört magyar földeken élő testvéreink benső alakulását. Lehet, hogy a sorrend nem mindenütt helyes s nagyon hihető, hogy a szöveg itt-ott nem éppen hű. Ennek a magyarázata abban van, hogy rendkivüli utakon jutottak ide a kéziratok, némelyik vers több példányban, nem egyeztek meg teljesen s ugy kellett összevetések utján megállapitani a leginkább valószinü szöveget. Ez érteti meg azt is, hogy ez a kiadás egy-egy ponton különbözik az eddigiektől. A kiadók remélik, hogy ezek a végekről jött hangok felébresztik az ilyen szenvedéseken át nem ment magyarokat gondtalan és gondolattalan állapotukból; ébren tartják s elernyedni nem engedik az otthonukból menekülteket és elüzötteket. Mindenki, aki olvassa, meritsen e lapokból erőt és bizalmat: "Magyarok még vannak!" VisszaTartalom
| Előszó | 3 |
| Az olvasóhoz | 5 |
| Erdély magyarjaihoz | 7 |
| Átok | 9 |
| Magányos cypruság | 11 |
| A geszti sirbolt előtt | 13 |
| Bujdosó vitézek | 15 |
| Ne jöjjön új tavasz | 18 |
| Eredj, ha tudsz | 20 |
| Ma megfogta kezem | 23 |
| Ace Victor | 25 |
| Köszönt egy ember | 26 |
| Mindent felirunk | 27 |
| A gondolat szabad | 28 |
| A megtagadott eskü | 30 |
| 1919 január 24. | 32 |
| A szuronyerdőben | 34 |
| Nagy magyar télben | 35 |
| Magyarok, mindenütt | 36 |
| Farkas-nyom | 38 |
| Haza, Szabadság | 39 |
| Roland kürtje | 41 |
| Élet a mélyben | 42 |
| Mikor az Isten alszik | 44 |
| Mátyás szobrával szemben | 45 |
| Zenith és Nadir | 46 |
| Pünkösdi királyok | 48 |
| Hulló csillagok | 50 |
| Nyugodt vagyok | 51 |
| A máglya tetején | 52 |
| Phönix madár | 53 |
| Jó volna már | 54 |
| A szikra, szikra csak | 56 |
| Felhők | 57 |
| Magyar gyermekek | 58 |
| Három szín | 59 |
| Nehéz homályban | 61 |
| Hadak útja | 62 |
| Mint Jób | 63 |
| Félnek a poroszlók | 65 |
| És ha kell | 67 |
| Mene Tekel | 69 |
| Némely pesti poétának | 71 |
| Október 6. 1919 | 73 |
| Könnyek | 74 |
| Vándorló város | 75 |
| A költözők | 77 |
| Mennyi arany | 78 |
| Évfordulóra | 79 |
| Hallga, mi ez | 81 |
| A hadbírság épülete előtt | 82 |
| Én még szabad vagyok | 83 |
| Segítsetek | 84 |
| Keserű kérdés ahhoz, akitől nincs hova fölebbezni | 86 |
| Szól a Censor | 88 |
| Szó és tett | 89 |
| Ember az eke szarvnál, 1920-ban | 90 |
| A koporsója | 91 |
| Ne még | 92 |
| Mindhalálig | 93 |
| Öröktűz | 95 |
| Uj szövetség | 96 |
| Anteus | 98 |
| Élő-halott bányászok | 100 |
| Valakit visznek | 101 |
| Már egymást tépik | 102 |
| Egy tollvonás | 103 |
| A csonka test | 105 |
| Buzavirág a magyar határról | 106 |
| Gyűrűt készittetek | 108 |
| Nagyszalonta és Geszt között | 110 |
| Ime bizonyság | 111 |
| Szentté avatás | 113 |
| Viszik a mennyasszonyt | 114 |
| Karácsony a katakombákban | 115 |
| Nyugatmagyarország népe | 116 |
Tétel sorszám:
341
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
6.300 Ft
Licitek száma: 4
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |