Aba-Novák Vilmos (1894-1941): Sírbatétel - rézkarc, papír 7,1 cm x 10 cm

Életrajz

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.

Születési éve, helye: 1894, Budapest
Halálának éve, helye: 1941, Budapest
Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán 1912-14 k. Olgyai Viktor növendéke volt. 1913 nyarán a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett dolgozott. 1914-18 k. részt vett az I. világháborúban, majd egy évig a József Műegyetem rajzi tanszékénél tanársegédként működött. 1921 nyarán a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1922-ben grafikai műveiből rendezett kiállítást. 1923-ban ismét Nagybányán tevékenykedett. 1924-ben olajfestményeiből rendezett tárlatot az Ernst Múzeumban. 1925-ben grafikai műveivel elnyerte a Szinyei Társaság külföldi utazási ösztöndíját. 1927-ben újabb gyűjteményes kiállítást rendezett az Ernst-ben, s ez évben a Szinyei Társaság neki ítélte a Szinyei-jutalmat. 1928-1930-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt, ott készült műveit a velencei nemzetközi kiállításon, majd Budapesten 1931-ben az Ernst Múzeumban állította ki. "Betola" c. képét Velencében a Római Modern Képtár vette meg. 1932-ben az olaszországi Nemzetközi Egyházművészeti Kiállításon I. díjat kapott, itthon neki ítélték a Ferenc József jubileumi díjat. Ő festette a szegedi Szent Demeter-torony falképeit és 1933-ban Chiovini Ferenccel együtt a jászszentandrási r. k. templom freskóit. 1934-ben részt vett a római magyar egyházművészeti tárlaton, amelyen a jászszentandrási freskók vázlatát Mussolini vette meg. Számos festménye az MNG-ban található. 1937-ben a párizsi világkiállításon Grand Prix-t, 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. A modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt. Az expresszionizmus és az olasz novocento formanyelvét magába olvasztó, harsány színezésű, plakátszerű piktúrájának kedvelt témája volt a vásár, a cirkusz világa. Festészetének talán legvonzóbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség.
Vissza